AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Hermann Zsuzsanna: Egy humanista karrierje (Balbi Jeromos)

dés: vajon a római koronázás hozzájárul-e a császári jogok megszilárdításához, és vajon a koronázás helye csak Róma lehet-e. Ezeket a kérdéseket fejtegeti Balbi, mindkettőre nemleges választ adva. Ez a mű bizonyos népszerűségre tett szert,

85 Balbi munkái közt az egyetlen, amely később is több kiadást megért. Közvetlen, egyéni célját azonban Balbi nem érte el: nem sikerült Károly kegyeibe beférkőznie. Ennek részleteiről Dantiscusnak, a Bolognában tartózkodó lengyel követnek 1530

. március 17-i beszámolójából értesülünk. Eszerint Balbi többeket megmozgatott annak érdekében, hogy őt Károlyhoz beajánlják, elsősorban Luther ügyében való jártasságára hivatkozva. A császár azonban a közbenjárókat azzal a megokolással utasította vissza, hogy Balbi bizonyára a pápa számára akar náluk kémkedni. Dantiscus maga teljes egészében osztja ezt a véleményt, óva inti a lengyel királyt és kancellárt attól, hogy Balbiban megbízzanak, aki — hallomása szerint — most már egy lengyelországi követi megbízatás megszerzésén mesterkedik.

86 Noha Balbi jellemének és meggyőződésének szilárdságához erős kételyek férnek, nem tartom valószínűnek a császár és Dantiscus gyanakvásának megalapozottságát. A császár véleménye itt inkább a pápával szembeni gyanakvására jellemző. Balbi valóban Károly szolgálatába akart kerülni. Ha már kémkedéséről beszélhetünk, az inkább fordított irányban történt: Balbi volt ui. az, aki 1529 március elején, akkor, amikor a pápa még közvetlen környezete előtt is titkolta, sietve közölte Ferdinánd követével a pápának Firenzével kapcsolatos nézetét.

87 Az viszont kétségtelen tény, hogy Balbi, kétségbeesett kísérletei ellenére sem érte el célját, és kénytelen volt Rómába visszatérni. Téves az irodalomnak egyöntetű állítása, hogy Bolognából, könyve megírása után, nem mert többé Rómába menni. Mindenekelőtt a koronázásról írt művét csaknem egy évszázaddal később, l6ll-ben tették indexre.

88 Az első támadás nem is az egyház, hanem a francia „nemzeti öntudat" részéről érte.

89 Az adott helyzetben a művet nem is tekinthették eretneknek, hiszen a pápa maga is kiadott egy bullát, amelyben a bolognai koronázás érvényességét elismerte. így Balbit 1530 nyarán ismét Rómában találjuk, részben azon fáradozva, hogy Ferdinánd támogatásával valamiféle'egyházi javadalmat kapjon a pápától,

90 részben pedig azon, hogy szolgálatait a lutheránusok és a cseh utraquisták elleni harcban felhasználják. Úgy látszik, egyik sem sikerült, az utóbbira válaszolva Puccio kardinális figyelmeztette, hogy ne keverje magát a közügyekbe, inkább saját személye és könyvei felé fordítsa figyelmét.

91 Az utolsó említés róla 1530 szeptemberében Rómából történt,

92 ezután eltűnik szemünk elől. 85 Valószínűleg ezt a művét küldte el 1530. aug. 20-án Georg Binder Vadianus-nak azzal a megjegyzéssel, hogy „első látszatra nem éppen haszontalan". Ld: Die Vadiansiche Briefsammlung der Stadtbibliothek St. Gallen. Hrsg. v. E. Arbenz. (Mitteilungen zur vaterländischen Gesch.) 4. Bd. 1902. 220.1. 86 Acta Tomiciana. 12. tom. 11—19-1. 87 Pastor i. m. 4. Bd. 359.188 Index librorum prohibitorum. Roma, 1940. 89 S. Champier apológiája a „De monarchia Gallorum" Lyonban, 1537-ben megjelent művében. Ld: Opera. 2. 564—570. 1. Champier Balbi tanítványa volt Párizsban. Ld: S. Champerius (Champier): Duellum epistolare .... Venetiis, 1519- ni

4 lev. v. 90 Burgo jelentése Rómából 1530. júl. 3-án. Ld Bunyitay stb. i. m. 2. köt. 45—41. 1. 91 Burgo 15ЗО. júl. 15-én Rómából írt levele. Ld Stögmann i. m. 251. 1. 92 Acta Tomiciana. 12. tom. 2Ő4. 1. 239