AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Módszertani kérdések - Tóth András: Egyetemünk könyvtárhálózatának néhány problémája

szolgálni az egyetemi célokat, azonban ezeknek a könyvtártechnikai követelmények­nek nem szabad öncélúvá válniuk, s nem szabad elnyomniuk a könyvtári fő fela­datot, a dokumentumanyag egyetemi célból történő feltárásának munkáját. A központi könyvtárnak tehát a lehetőséghez képest a minimumra kell csökken­tenie a hálózattal szemben támasztott adminisztratív jellegű igényeket, viszont szigorúan ellenőriznie kell a fő feladat ellátásához szükséges követelmények pontos betartását. Különös gondot kell fordítania a katalógusok minőségére, a kölcsönzési fegyelem kérdéseire, valamint a leltározás megbízhatóságára. Amennyiben erre igény és lehetőség van, könyvtári szaktanfolyamok útján kell fejlesztenie a hálózati könyv­tárosok könyvtártechnikai és elméleti felkészültségét. II. Az egyetemi könyvtár és az egyetem könyvtárhálózati vonatkozású viszonyá­nak jellegét az szabja meg, hogy 1. a központi könyvtár felel a hálózat könyvtári munkájának egészéért, azon­ban 2. ez a felelősség csupán az egyetemmel (tanszékvezetővel és felsőbb, elsősorban kari és gazdasági vezetéssel) együtt terheli. Ezen a téren az egyetemi könyvtár felelőssége magában foglalja— : a személyzeti lehetőségektől függően — hálózati csoport vagy hálózati referensi munkakör fenntar­tását, a hálózati munka tanácsadással, ellenőrzéssel történő támogatását, a köl­csönös kooperáció előmozdítását, összefoglaló jelentések készítését. A felelősséget — s ezt nyomatékosan kívánjuk hangoztatni — a központi könyvtár nem tudja egyedül vállalni. Az integrációs folyamat jellege, az egyetemi szervezeti keretek milyensége szükségessé teszik a felelősség megosztását. A tanszéki könyvtár beszer­zési politikájáért, a könyvtár fegyelmi rendjének megtartásáért természetesen csak a tanszék gazdája, vezetője lehet felelős, s ezt a felelősséget csupán részben hárít­hatja át az esetleg kijelölt tanszéki könyvtári felelősre. Az egyetem központi gaz­dasági szerveire vár a központi könyvtár által feltárt és jelzett felszerelési hiányok pótlása, a gazdasági jellegű ellenőrzések folyamatos megtartása, a szakmai szem­pontból nélkülözhetetlen tanszéki könyvtári munkálatok anyagi fedezetének meg­teremtése. III. A fentiek gyakorlatilag nagyjából magukban foglalják az egyetem és a tan­székek viszonyának könyvtári vonatkozásait is. Ezen a téren — alulról felfelé építve mondanivalónkat — a következőket kell leszögeznünk: 1. A tanszék dolgozóinak és vezetőjének át kell érezniük, hogy a tanszéki könyv­tár az egyetemi munka nélkülözhetetlen segédeszköze. 2. A kari vezetésnek át kell éreznie, hogy a kari könyvtári hálózat a kar által gondozott szélesebb tudományterület szerves tartozéka. 3. Az egyetem felsőbb vezetésének a fenti elveket felsőbb tudománypolitikai és pénzügyi síkon kell tudatosítania. Az egyetemi könyvtárhálózat helyzetét megszabó tényezők korrelációjának rövid vizsgálata is — úgy véljük — meggyőzően bizonyítja, hogy egy egyetemi könyvtárhá­lózat működtetése nem csupán jogszabályalkotás kérdése. A jogszabályok, melyek a kérdést országosan rendezik, vagy melyek részletesen meghatározzák egy bizonyos egyetemi könyvtárhálózat belső rendjét, 9 csupán a kereteket adják meg. E kere­teknek élettel való kitöltése az érdekelt tényezők közös feladata. Szándékosan nem — vagy csak keveset szóltunk az e funkciókkal kapcsolatos anyagi és személyzeti kérdésekről. Kétségtelen — ezt mutatják az elmúlt évek általá­nos tapasztalatai, ezt a budapesti Egyetemi Könyvtár tapasztalata — hogy, számos igen súlyos problémát lehetett s még többet lehetne megoldani a rendelkezésre 12

Next

/
Thumbnails
Contents