Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1971 (37-40. szám)
1971-06-01 / 37-38. szám
A VITÉZI REND 50 EVES JUBILEUMA 1970 szeptember 6-án díszközgyűlés keretében emlékezett meg az emigrációban újra életre hívott Vitézi Szék a Rend 50 éves fennállásáról. Egy félszázaddal ezelőtt, amikor az első világháború úgynevezett győztes nagyhatalmai, a pánszláv és szabadkőműves ‘világrendezés” a trianoni sírba tette az ezeréves történelmi magyar nemzetet, magyarország kormányzója megalapította a “Vitézi Rend”-et, hogy ápolja a hősi életszemléletet, a magyar katonaeszményt, amely ezer éven át fenntartotta a népek országúján fekvő Hazánkat. 1945-ben, a második világháború végén isméi elbuktunk, s a trianoni gonosztettet a nyugati hatalmak betetőzték azzal, hogy a trianoni csonkaországot is odadobták a pánszláv orosz bolsevizmus mindent elnyelő és elpusztító uralma alá. Ebben az élet-halál harcban van a legnagyobb, mondhatnám történelmi jelentősége annak, hogy a Vitézi Rendet itt az emigrációban önzetlen, lelkes, hívő magyarok életre keltették, s működését előmozdították! . . . mert sem a “nagyhatalmak”, sem az “európai”, vagy bármi közösségek, sem világnézetek, társadalmi formák, rajtunk már nem segítenek, hiszen hazátlan bújdosók vagyunk, gyermekeink egy része pedig már közösséget sem vall velünk! Ott azonban, ahol egy-egy szem még büszkén csillan fel, amikor szóba kerül, hogy magyarok vagyunk, a vér lüktetése, az egy ütemre verő szív dobbanása még reményt ébreszt elesett, meghasonlott, elkeseredett lelkűnkben; mégis van magyar faji és nemzeti öntudat, vannak önzetlen magyar vezetők, büszke, meg nem alkuvó katonák, akik reményt oltanak a magyar szívekbe ... és hirdetik, hogy mégsem vagyunk egyedül! Velünk vannak a mi, milliárdol számláló turáni testvéreink, akik segítséget adnak nekünk a trianoni sírból való feltámadáshoz. C------í V. Haraszthy István. 1
