Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1970 (33-36. szám)
1970-12-01 / 35-36. szám
CSENDÖRSÉGI SPORTVERSENYEK Lapozgatva a tervezett, de lassan vajúdó “Csendőr elbeszélések” c. könyv é é e küldött írások között, olvasom “Haralyi” bajtársunk egyik visszaemléezé ;éi, melynek e me: Világrekordokat döntögető csendőrök . Ebben leírja, bogy a 20-as évek elején, amikor nemcsak a cső. iskolákban, hanem az őrsökön is kellett az akkori felügyelőnk rendelete értelmében sportolni, s az eredmények í' tavasztól őszig 2 hetenkint jelenteni a kerületi, ill. cső. fel. sporttisztnek. bizony, egyik másik őpk., begy eldicsekedhessen “fiaival”, néha világrekord eredményeket jelentettek a futás, ugrás és súlylökésben. Én, mint kivé: hedt sportoló, mosolyogva gondolok vissza ezekre a jóindulatú nagyításokra. Mert persze minden kisült a vallatásnál I Az egyik őpk. mentségére pl. azt jelentette, hogy nem volt stopperórája, a másikról kiderült, hogy nála 5 kg-os, levente golyóval érlék el a szenzációs eredményt, s nem a 7.25-össeI, stb. De az 1922-től 28-ig minden évben megrendezett u.n. országos cső-ségi versenyeken már csak a selejtezés után fennakadt, valóban versenyre érettek vehettek részt. Érdemes megemlékezni ezekről a kedélyes, de azért a legjobb tudással kirukkoló bajtársias összecsapásokról — amelyek azután már a kerület dicsőségét is jelentették — különösen most, amikor a sport olyan jelentős propaganda tényezője minden országnak. Száhlender altbgy. volt az a többirányban is helyesen működő felügyelőnk, aki a sportnak nagy hive volt (Később Szinay altbgy. is) s azt a testületünkben is előmozdította rendeletéivel, versenyek megrendezésével. Elve volt, hogy mivel a cső. is harcos katona, kell, hogy minden porcikája edzett legyen! “Jó közelharcos csak az lehet, aki jó sportoló” — ismételgette ezt különösen iskolaszemléinél. Természetesen ezt inkább a fiatalabb generációra értette, bár a korosabbakat is megmozgatta, rájuk is volt gondja. Ezt azzal juttatta kifejezésre, hogy az atlétikai versenyeken külön bírálták el és díjazták a 35 éven felülieket és a fiatalabbakat. Minden évben volt a tavasz folyamán egy tiszti vivóverseny. A nyár derekán úszóverseny, vizbőlmentéssel. Majd puska és pisztoly lóverseny. Az ősz elején a 2 napos atlétikai — egyéni és kerületenkinti csapat — verseny. Október 6-án volt a látványos “Kegyeleti staféta” keresztül Budán és Pesten, csapatonkint 20 fővel. Indulás a Vérmezőről, cél az Üllői úti Ludovika Akadémia előtti hősi emlékmű, melynek talapzatára az utolsó futó egy babérkoszorút helyezett beérkeztekor. Ezen indultak a bpesti összes nagy sportegyesületek, igy a MAC, FTC, MTK. BEAC, stb., a honvédség, sőt vidékiek is. 32~-35 csapat. Megemlítésre méltó, hogy a sok kiváló atlétával rendelkező sportkörök és honvédség mellett a cső. csapat mind:g remekül megállta a helyét és 2 alkalommal 4., egyszer 3. volt. A hadtestek “Kegyeleti stafétáját” úgyszólván mindenütt a cső. csapat nyerte meg. Volt egy tiszti futballcsapat is, amelyiket összehozni azonban körülményes volt és az csak 3 Ízben szerepelt. Kétszer a bpesti rendőrök ellen, egyszer az egri MOVE csapatával mérkőzött. 22
