Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1970 (33-36. szám)
1970-12-01 / 35-36. szám
az egész. Amikor túl volt az életveszélyen, hosszas rábeszélésre elsuttogja, hogy mikor átadta a rajzokat F. szds-nak, az igen megörült és mondta, hogy másnap viszi azokat a központba. Ez neki kapóra jött és ekkor határozta el a betörést, s ha terve sikerül, legalább nem megy vissza üres kézzel. Cseh megbízói úgyis már régen követelnek tőle valami jelentős eredményt. Másnap a piactéri állomáson megleste, hogy a szds. valóban elutazik-e? Este azután ismét lesben állt, s mikor látta, hogy a helyettes is elhagyja az irodát, kulcsaival könnyen bejutott a lakásba. Kis villanylámpa fénye mellett dolgozott. Ugyanekkor határozta el azt is, hogy az iratokat még az éjjel visszahozza, hiszen a ház üres lesz és így ezen az oldalon nem is bukik le, mert senki sem fedezheti fel a lopást. A határon minden nehézség nélkül átjutott, ezt az utat már többször megtette. Ott közvetlen a határnál lévő cseh laktanyába ment, megtelefonálta az ' eredmény Losoncra, ahonnan rövidesen megjelent egy bizottság, amelyiknek az iratokat átadta, s míg ő pihent, azok bizonyára lemásolták és lefényképezték. Hajnali 4 óra körül visszaadták az irattáskát, s mivel tervét helyeselték, ő azzal a vasúti síneken visszaindult. Nem sejthette, hogy közben a lopásra rájöttek, azért közölte az igazoltató jőrrel, hogy mi járatban van. Azt hitte, hogy ha névszerint említi a szds-t, őt tovább engedik. De mikor a jőr kijelentette, hogy a laktanyába mennek, már látta annak következményeit, így elszánta magát a minden áron való szökésre. Nem emlékezett, hogy a pisztolya csőre van-e töltve, azért anélkül, hogy elővette volna, a zsebében beismételt, illetve azt hitte, hogy az sikerült. Mindkét határvadászt le akarta lőni, mert más módját már nem látta a menekülésnek. Erre jó alkalom volt, mikor a jőr. őt előre engedte a korlát alatt való átbújásnál s őt a hv. tizedes követte. Nem tudja, hogy a pisztolya miért nem működött. * * * Csonka nagysokára felgyógyult, a hadbíróság több évre ítélte, de részben nagyfokú nyomoréksága miatt, később kicserélték. A pisztoly maga árulta el, hogy miért nem működött. Ugyanis csőre volt töltve, s mikor Csonka beismételt, a csőben lévő lövedéket a töltényvonó kihúzta, de bizonyára a zsebe nem engedte azt kiesni a kivető nyíláson és így a visszafutó závárzat a kivető-nyilásba szorította. Ez volt az isteni szerencséje a két elővigyázatlan hv-nak. Az eset után a cseheknél történt több lefogásról érkezett bír. A rajzok valódiak, de nem titkosak voltak. A bv. jőrvez. tizedes jelvényes kitüntetést kapott. Ha egy cső. jőr így jár el, mikor a keresett személye már kétségtelen volt, minden bizonnyal másképp bírálták volna el az illetékesek. Ez volt a pénzért hazáját is eladó "Csonka” szomorú históriája. Sznypk. 21
