Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1970 (33-36. szám)

1970-06-01 / 33-34. szám

azonnal számonlcérKető. Készségesen beleegyezik. Az ezermester laktanyagondnok pillanatok alatt felnyitja. Kiszórom a sok apróságot. Gyűrűk, órák, kar perecek, brossok, stb. stb. Kérem, bogy sorolja fel, mi volt benne, ö mondja, én pedig a szárnyirnoknak jegyzékbe diktálom. Több van, mint amire a károsult emlékezett.

Utána a járásbíróságot bívom fel, hogy adjanak idgl. szállást a hölgynek, amíg a sziráki jőr. érte jön és átkiséri Bgyarmatra. De öröm van Szirákon is mikor közlöm, hogy jöhetnek a Tényvázlattal, mert a hűtlen asszony megkerült.

A károsult már tudta az őrstől, hogy ki a tettes és hogy szökésben van. Igen sajnálkozott, mert kedvelte azt a csinos asszonyt, akit sosem engedett el üres kézzel. Kérte, hogy a nyomravezetőt az ő nevükben is jutalmazzam meg, s ha majd arra járok, kiegyenlíti. Ebben maradtunk. De erre már nem került sor, mert röviddel utána átvettem az iskolaparságot, amivel nem jár kiszállás, majd jöttek a felvidéki események, utána az áthelyezésem. így K-né ma is adósom”, s az azóta már bizonyára többszörös nagyanya ékszereit is elvitték a nehéz idők. Bár a limitót nehezen tudnám behajtani, hacsak a szép birtokukból megmaradt félholdas háztájin nem termelnek dohányt is, amit bizonyára s.k. kapálgat, s ha mégis maradt valami a kis dobozban, azt jobban őrzi.

Leszögezhetjük, hogy a gyereksírás, a nyáricsizma, no meg a tekintélyes "törzsfőnök” meghozták az eredményt.

Sznypk.

“ÖSKULTÜRÁK NYOMÁBAN”

cím alatt, minket magyarokat közelebbről érintő igen érdekes cikket közölt az A.M.E. egyik száma. Abból hozzuk az alábbi kivonatot.

Leírja, hogy egyes kutatók már a 20-as évek elején olyan kézimunkákat, szőtteseket, fa-faragásokat, stb-t találtak Mexikóban, melyek "akár Magyarországból is származhatnának”. Szinte hihetetlenül hangzó szenzáció, hogy egy, a szellemi kultúrát vizsgáló magyar kutató szerint a mexikói néplélek, jellem, “magyar azonos”. Egyes indián munkásokkal magyarul meg tudták egymást érlenil Egy másik kivándorolt az aracuan nyelvben 500 magyar szót talált. Legutóbb pedig Equadorban Móricz János régész bukkant 3 olyan törzsre, kikkel magyarul tudott beszélni. Nyelvezetük a régi magyar “Mária Sirató Éneke” jellegét viseli. Mintegy 500 olyan családi nevet talált, melyek a fonetika alapján magyar nevek is. Pl. Kandó, Mór, Tatai, Tisza, Csaba, Maros, Zala, Biró, stb. Ugyanilyen megdöbbentőek a földrajzi nevek is, pl. Csángó, Kis Kun, Hágó, Kincse, Szécs, Deli, Jász, stb.

Evett halászlét és az asszonyok "13 ráncos-szoknyát” viselnek. Magukat “Türk”-nek nevezik.

Végső következtetése, hogy a 3 törzs valamikor Indiából indult el Kelet felé és csodálatos technikával készített lazaszerkezetű tutajokon érkeztek Equadorba. — Minden esetre vállalkozásuk abban az időben volt olyan merész, mint most egy Hold-utazás. De a lehetőséget napjaink "Kon Tiki” esete is igazolja és megtörténtnek tekinthető.

24