Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1967 (21-24. szám)

1967-12-01 / 23-24. szám

l'yoszity Lázár, Medakov Péra, Mrdzsics Zsiván és Zsuiyevics ígnat Szerém megyéből, czinkostársaik oltalma és óvintézkedése mellett, Bács- Bodrog megye területére, sőt Újvidékre is átlátogattak néha, mely alkal­makkor Turián, Paragán, Ó-Sztapáron és Tovarisován fordultak meg, azonban eddigelé a csendőrség éber figyelme — minthogy nyomoztatásuk, illetve üldöztetésük mindig folyamatban tartatott — minden gaz vállala­tukat meghiúsította. így történt többek között, hogy május hóban egy újvidéki rovott elő­életű czinkostársukkal abban állapodtak meg, miszerint egy Újvidéken, a temerini utcában lakó gazdag kereskedőt kirabolnak, Kálló Antal had­nagy erről értesülvén, megtette a kellő intézkedést a bűnös cselekmény meghiúsítására, illetve a gazemberek elfogatására, de ezek összekötteté­süknél fogva az intézkedésről értesülve, tervük kivitelét abban hagyták. Múlt év junius havában sok és fáradságos utánjárás és pénzáldozatok árán végre sikerült Kálló hadnagynak értesülnie, miszerint a rablóbanda junius 11-én eljön Újvidékre és a kiszácsi utczában levő egyik korcsmá­ban mulatni fog. A rablóbanda két tagja, nevezetesen Tyoszity Lázár és Mrdzsics Zsiván Újvidékre a kijelölt időben el is jött; mielőtt azonban a jelzett korcs­mába mentek volna, a Schütz Albert tulajdonát képező nyilvános helyre (bordély) tértek be, ahol magukat jól találhatták, mert még 10 óra után is ott voltak. Kálló Antal hadnagy a rablók hollétéről értesülvén, Pakay István őrmester, Lavenka János, Tályai István csendőrök, Barach Antal, Csőké Mihály és Bartha Sándor próbacsendőrökkel elfogatásukra indult és te­kintve a rablók határtalan vakmerőségét, hogy minden menekülésnek elejét vegye, az épület és udvar szoros körülzárásához szükséges harha­­talmi segély kirendelése iránt a cs. és k. állomásparancsnokságot és a városi rendőrkapitányságot is megkereste, s a szükséges segédlet csak­hamar meg is érkezett. Az épület és udvar a Károly román király nevét viselő 6-ik számú cs. és k. gyalogezredből karhatalom gyanánt kirendelt katonák és a városi rendőrök által teljesen körülzáratván, Kálló Antal hadnagy Tályai István csendőrrrel azon szobához közeledett, melyben a rablók mulattak, s őket magyar és szerb nyelven a megadásra felszólította, mire azonban a rablók nem válaszoltak, hanem a szoba padlására felhuzódva, a cseréppel fedett tetőt hirtelen kibontották, s a kerten át akartak elmenekülni, de ebben lövések által akadályoztattak meg. A rablók látva, hogy a menekülés lehetetlen, kétségbeesett harczra határozták magukat és a tetőn lőréseket csinálva, forgópisztolyaikból erős lövöldözést kezdettek, folytonosan tüzelve a csendőrök és a többi karha­talmi segédletre, ami ezek részéről mérsékelten viszonoztatott. A rablók kitűnő védett helyzetben voltak, megközelítésük emberál­dozat nélkül úgyszólván lehetetlen volt. Végre körülbelül éjfél után Mrdzsics Zsiván a csendőrök lövésétől találta összerogyott és szenvedett sérüléseiben reggel fél 4 órakor meghalt. 16

Next

/
Thumbnails
Contents