Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1967 (21-24. szám)
1967-12-01 / 23-24. szám
Tyoszity rablóvezér még mindig nem adta meg magát, hanem folytatta a tüzelést, mig végre Pakay István őrmester, Tályai István csendőr és Barach Antal próbacsendőr a ház végében a tetőt kibontották és ez oldalról is kezdtek tüzelni a makacs rablóra, aki ennek folytán a hátán és jobb karján csakhamar megsebesülve, miután még a kezében levő forgópisztoly is egy a hengert talált lövedék által hasznavehetetlenné tétetett, végre magát reggel 1-2 óra között megadta, letartóztattatott és a következő nap a zombori kir. törvényszékhez átkisértetett. A támadók közül csupán Becker Sebestyén cs. és k. 6 gyalogezredbeli őrmester sebesült meg, sebéből azonban minden káros következmény nélkül már felgyógyult. Hogy a rablóbanda, daczára a csendőrség részéről kifejtett fáradhatatlan nyomozásoknak és minden irányú tevékenységnek mégis oly aránylag hosszú időn át tudta magát fenntartani, az a múlt évi zsebkönyvben részletesen vázolt terepviszonyokon kívül főleg annak tulajdonítható, hogy a lakosság, a legtöbb községi elöljáróság és rendőrség a csendőrséget —mint ez a felső-kövili összeütközés lefolyásából is világosan kitűnik — sohasem támogatta, sőt a sok orgazda, czinkostárs, valamint a gonosztevőknek minden irányban kiterjedő szövetkezete az üldözötteket nemcsak hogy idejekorán értesítette az üldözés mozzanatairól, de őket számtalanszor el is rejtette, s valóban elismerést érdemel azon körültekintő, ügyességgel és szakértelemmel párosult bátor és erélyes eljárás, melynek mégis sikerült ily veszélyes egyénekkel és viszonyokkal szemben is az intézmény jóhirnevét, nemcsak fenntartani, hanem az elért szép eredmények által a benne helyezett bizalmat igazolva, még jobban megszilárdítani. Az ismertetett eredményes nyomozásért és a rablóbanda tényleges harcban történt megsemmisítéséért Kálló Antal hdgy. a Katonai Érdemkeresztet kapta- Pakay István örm., Termanov Antal, Malonyai Pál, Nagy János, Schwach József, Tályai István, Lavenka János és Csőké Mihály cs-ök, valamint Baríha Sándor és Barach Antal prb. csö-ök pedig HM. dicsérő okiratban, ezenkívül Termanov cső. 40. Malonyai, Nagy János és Schwab csö-ök a RM. részéről 25-25 Forint pénzjutalomban részesültek.) O-----SAVANYÓ JÓSKA ELFOGÁSA (Egyik lelkes, szorgalmas tag-baj társunk jóvoltából, aki igyekszik minden csendőr emléket, történetet felkutatni és megörökiteni, jutottunk az alábbi régi eseményhez, melyet a Veszprémi Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványában talált; mely szerint Savanyó Jóskát, a hírhedt rablóvezért 1884 május 4-én déli 1-2 óra között a Tapolca közelében fekvő vendek; cseresben elfogták a csendőrök. Ezután szószerint idézi a Keszthely-i újság 1884, május 11-i számában erről szóló esemény-leírást.) “Az elfogást illetően lapunk részére többféle tudósítás érkezett be, melyek közül mint legilletékesebb kézből valót, közöljük a következőket. A zalaegerszegi csendőr-parancsnoksághoz pár héttel ezelőtt titkos feljelentés érkezett, hogy Savanyó Józsi egy idő óta Tapolcza vidékén 17
