Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1967 (21-24. szám)
1967-12-01 / 23-24. szám
1 feloszlott, s menekülendő a teljes megsemmisítés elől, összeköttetésük mellett Popovics György volt újvidéki lakostól jó fizetésért álnevekre készített hamis útleveleket szereztek, s ezek segélyével Szerbiába szöktek. Így vonta ki magát a további üldöztetés alól Tyoszity Lázár a banda vezére,, ennek szeretője, Sztojánovics Anka, egy festői szépségű 16 éves leány. Medakov Péra, Csuravia Péter, Kotor Mihály, Mrdzsics Zsiván és Mility Paja, kik Belgrádba, s onnan Schabaczra mentek, hol is az ottani gonosztevőkkel szövetkeztek. Am de Kálló Antal hadnagy szorgalmas és buzgó utánjárással szerit tudta ejteni annak is, hogy a gazok rejtekhelyét kitudja, minek megtörténte után az osztrák-magyar konzulátust — az ügy sürgős és a késedelem veszéllyel járó lévén — az üldözött rablók letartóztatása iránt megkereste. Mielőtt ez azonban megtörténhetett volna, az üldözött gazemberek ottani üldöztetésüknek is neszét vevén, ismét széjjelszórodtak oly szándékkal, hogy egyenként Magyarországra visszalopódzva, itt újból egyesülnek. Csuravia Péter már 1887. január havában jött vissza Szerbiából, de az akkor Ó-Pálmán kiszállva volt, jól értesült Kálló hadnagy intézkedése folytán Iregen a csendőrség által meglepetve elfogatott a nélkül, hogy ellenállásra ideje lett volna — noha jól fel volt fegyverkezve •— és fegyverzetével, valamint hamis útlevelével együtt a zimonyi kir. törvényszéknek átadatott. Kotor Mihály, ki február havában jött vissza Magyarországra, Uj- Karlóczán az ottani csendőrség által erős és kétségbeesett ellenállás után, miközben három szuronydöfés által lett harcképtelenné téve, fogatott el és adatott át az illetékes bíróságnak. Mility Paja látván czinkostársainak szomorú sorsát, a zombori kir. törvényszéknél önként jelentkezett; úgyszintén önként jelentkezett Szekulics Mihály is a titeli és Bulek-Balza Mihály a hódsághi kir. járásbíróságnál. A még mindig Szerbiában tartózkodó Tyoszity Lázár 1887. március havában szeretőjét Sztojánovics Ankát rokonaihoz Martiniczára küldötte, miről Kálló hadnagy értesülvén, az eszéki csendőr szakaszparancsnokságot letartóztatása iránt megkereste, ami foganatosíttatván e nő is a zombori kir. törvényszéknek átadatott. 1887. március havában Tyoszity Lázár, Medakov Péra és Mrdzsics Zsiván Szerbiából visszajőve Szerém megyében kezdtek garázdálkodni, hol Arcseszkó Koszta, Arcseszkó Lázár krnyacseszki, Theodorovics Ilia, Popovics Trifun karloviczai és Zsulyevics Ignat marodeki illetőségű rovott előéletű közártalmu gazemberekkel szövetkezve, nagy mértékben veszélyeztették a személy- és vagyonbiztonságot; különösen pedig Karlovicza volt garázdálkodásuk színhelye, ahol többek közt május 20-án Sereglics Jócza házába betörve, 1200 frt-nyi papír, arany és ezüst pénzen kívül még több értékes tárgyat is elvittek. Ugyanott betörtek Straub Julianna házába és több értékes tárgyat elvittek, de a Jankovics Szvetozár bolthelyiségébe megkisérlett betörés nem sikerült. 15
