Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1967 (21-24. szám)

1967-12-01 / 23-24. szám

A BETLEHEMI JÁSZOL ELŐTT

Jöjj kis Jézus, nézd milyen várakozó Betlehem a lelkünk!

Jöjj közénk a fűtött szobába, a csillogó karácsonyfa alá: de jöjj a nyomortanyákra, a papirablaku viskókba, a hideg szobákba is.

Jöjj és melengesd azok lelkét, akik mindig hívek maradtak Hozzád, de szülessél meg újra azoknak megfagyott szivében is, akiket elborított az élet nyomorúsága, vagy akiknek lelkét megfojtással fenyegeti az élet dőzsölő élvezete.

Kis Jézus, ezen az áldott éjtszakán menj végig az egész havas, Ivdeg földön, menj a kórházakba, fogházakba, menj a gyűlölködő emberekhez, menj az elvált házastársak kihűlt családi fészkébe, menj el az árvákhoz, özvegyekhez, betegekhez ... Nézd, milyen tömérdek a földön a nyomorúság: nem bírjuk ezt az életet másképp, csak kis kezedbe kapaszkodva.

Mindnyájan tágra nyitjuk lelkünk ajtaját, hadd tóduljon be rajta a betlehemi halmok éltető levegője! Tágra nyitjuk vakoskodó szemünket, hadd ragyogjon föl előtte a betlehemi csillag fénye. Letérdelünk jászolod előtt és könyörgünk.

Hozzád: Betlehemi kis Jézus szeresd továbbra, és vezesd a boldogság felé nagyon szenvedő, nagyon megpróbált embertestvéreidet. Ámen.

(Tóth Tihamér)

1