Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1966 (17-20. szám)
1966-06-01 / 17-18. szám
A katonabecsület független a politikai tévedésektől; ezt mutatják a külfüldi példák is. így, a Németország fel, vagy fel nem fegyverezéséért folyó versenyben talán legnagyobb szerepet a 2. v. háborúban vesztes német katona fegyelmezettsége, kitartása és helytállása játszotta, amely független a hitleri rendszer politikai eltévelyedéseitől. Az angolok — a világnak talán a legnagyobb hagyománytisztelő nemzete —' az oxfordi kápolna falára az egyetem hősi halált halt diákjainak nevei mellé felvésték azoknak az oxfordi német diákoknak a nevét is, akik a németek oldalán éppen az angolok ellen harcoltak. A francia idegenlégiónak nem volt védszentje. Helyette a légió a hősiesség mythoszos alakjának, Danjon kapitánynak és századának rótta le kegyeletét minden év április 30-án. — 1863 április 30-án a kora reggeli órákban a 115 fős légiós század Mexikóban harcbakerült 4000 mexikóival. A megadási felhívások eredménytelenek maradtak. Estig 3 fő kivételével az egész század elesett és hősi halált halt maga a parancsnok, Danjon kapitány is. Ekkor a 3 életbenmaradt megadta magát, de kikötötték a szabad elvonulást a zászlóval. Megkapták! — És megindult a párját ritkító menet. Élen a tépett zászló, súlyosan sebesült légiós cipeli roskadozva. Utána felemelt fővel a másik harcos, vállán halálosan sebesült bajtársa. A győztes mexikói tábornok csak annyit tudott mondani: “Ezek nem emberek, ember igy nem harcol már!!” Danjon kapitány bebalzsamozott kezét aranyozott faládikában Sidi- Bel-Abbes múzeumában őrizték és százada a légió legendás példaképe volt. Ez a hősök tisztelete! Mert a hős, — akár polgár, akár katona — aki életét adja hazájáért, ezzel az áldozattal túllépte az emberi korlátok határait és megdicsőült! A mi egyetlen tőkénk az emigrációban az erkölcsi örökségünk, amit meg kell őriznünk a jövő számára is. ■— Mert otthon ma nincsen Hősök Napja! A szörnyű küzdelmek hőseinek jeltelen tömegsír, a vértanuknak pedig a temető árka jutott. — A magyar, aki életét adta hazájáért, ma nem lehet hősi halott Magyarországon! — Egy megveszekedett kor trónra ültette a becstelenséget és hősökké avatta az árulókat, az esküszegőket, a katonaszökevényeket! A magyar hősök tiszteletét fenntartani és a Hősök Napjának emlékét megőrizni és átmenteni, a nemzeti emigráció kötelessége. Annyit végre már elértünk, hogy a clevelandi temetőkben az idén első Ízben fog lengeni az amerikai zászló mellett a kis piros-fehér-zöld magyar zászló a magyar katonasirokon. Mi csak ezt a hősi szellemet adhatjuk át utódainknak is! A Bárdossyak, a Szombathelyiek, a Mindszentiek és az ismeretlen százezrek mártiriumát, melynek jellemzésére nem lehet szebb szavakat találni a Sasfiók szavainál: 5
