Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1966 (17-20. szám)
1966-12-01 / 19-20. szám
ÉVFORDULÓK. 50 évvel ezelőtt, 1916 aug. 28-ról 29-re virradóra tört be az árulásairól és szövetségesei sorozatos hátbatámadásairól hires Románia meglepetésszerűen a teljesen védtelen Erdélybe. Az orvtámadás időpontja ördögien volt kiszámítva, amikor a Monarchia hadereje nagyon le volt kötve. Egyrlszt a nemsokkal előbb lezajlott déltiroli offenzivával, mely részünkről máj. 15-én indult meg Velence elérésére és az olasz hadsereg bekerítésére, másrészt az ennek tehermentesítésére orosz részről indított u.n, Bruszilov offenzivával, mely még augusztusban is tartott. Ezt a helyzetet használta ki Románia, mely felé határaink — mint szövetségesek felé — érthetően teljesen védtelenek voltak. így a Kárpátok ke’eti és déli szorosain betörő román hadosztályoknak csak vámtisztviselők és határszéli csendőrörsök álltak ellen önfeláldozóan, de a későbbi napok védelmi harcaiba is csak a közelben lévő pótalakulatok és egy határmögötti őrsökből alakult csendőr zlj. volt bevethető, amelyik azonban szintén súlyos vereségeket szenvedett. A hősi halottak közt volt maga a zlj. parancsnok Sikcrszky örgy. és egyik szdpk. is. Szinte Gábor szds. pedig egyik karját vesztette. így megfelelő ellenállás hijján a románok az erdélyi délkeleti háromszögben fekvő Brassó, Nagyszeben, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Csikszereda városokat elfoglalva, az utóbbitól NY-ra lévő Hargita hegység déli nyúlványáig, a Tolvajos tetőig nyomultak előre. Az orvtámadás azonban ilyen kezdeti sikerek eben éré is balul ütött ki, sőt visszafelé sült el. Hirtelen összeszedett magyar és segítségül jött német erők ugyanis 3 hét alatt nemcsak teljesen kiverték a betolakodókat Erdélyből, hanem november végéig egész Romániát elfoglalták. A csúfosan megvert román hadsereg töredékei Beszerábiába menekültek az oroszok védelme alá. De mikor az orosz hadsereg 1917 őszén felbomlott, jobbnak látták a központi hatalmakkal megkötni a bukaresti békét. Ezt azonban ismét megszegték, mert a háború végén kihasználva azt a helyzetet, hogy a forradalmi Károlyi kormány hadügyminisztere nem akart katonát látni, bocskorban, rongyos ruhában és kócmagzagos kuskákkal újból betörtek a védtelen Erdélybe, amin már a később önként létesült, de kellő támogatásban nem részesített, sői Kun Béla vörösei által hátbatámadott Székely hadosztály sem tudott segíteni. 1944 augusztus 23-ról 24-re éjjel harmadszor is megismétlődött a román árulás, ami aztán nemcsak a 2. világháború kimenetelére volt végzetes, hanem mind a mai napig országokat és milliókat döntött rabszolgaságba! De azért még mindig vannak nyugati államok, melyek tárgyalnak velük! 50 éve halt meg 86 éves korában I. Ferenc József és lépett trónra utóda, a tragikus sorsú IV. Károly, Magyarország utolsó koronás királya. * * 8
