Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1966 (17-20. szám)
1966-12-01 / 19-20. szám
100 évvel ezelőtt, 1866. jul. 3-án volt az osztrákok vereségével végződő königgrätzi csata, ami apró előcsatározások után egyetlenegy nap alatt eldöntötte a jun. 21-iki hadüzenettel kezdődő, alig 2 hétig tartó poroszosztrák háború sorsát. Ennek a 2 német állam közötti testvérháborunak az volt az oka, hogy a Német-Római Birodalom felbomlása után 1815-ben alakult Német Szövetségnek — melynek akkor még önálló fejedelemségekként szereplő mai egyesült német államok és Ausztria voltak a tagjai —- a Habsburg ház uralkodása alatt álló Ausztria volt a vezetője és ezt — mint a német államok legnagyobbika —■ a Bismarck vaskancellár politikai vezetése alatt álló Poroszország nem volt hajlandó elismerni. A csata sorsát részben Moltke tbk. kitűnő vk. főnöki vezetése, részben pedig a poroszok által akkor még újdonságként alkalmazott hátultöltő fegyverek döntötték el. A mi történelmünk szempontjából a königgrätzi csatának az a sorsdöntő jelentősége van, hogy az a szorult helyzet, melybe — az olaszok részéről 1859-ben Solferinónál elszenvedett vereség után — ez az újabb vereség juttatta a Habsburg házat, arra vezetett, hogy az önálló állami, élettől addig megfosztott és elnyomott tartományként kezelt Magyarországgal kiegyezzen úgy, mint az 1867. ápr. 11-én történt. Ha a népek szabadságát és önrendelkezési jogát hirdető USA. kormánya valóban ezektől az eszméktől volna áthatva, akkor — 1956-ról itt nem beszélve — ha talán nem is éppen a 100-ik évfordulóra, de mégis hamarosan, egy hason'ó kiegyezést szerezhetne Hazánknak az által, hogy a 800 milliós, terjeszkedni vágyó, s rövidesen atomhatalommá váló Kína miatt mindinkább szorult helyzetbe kerülő Szovjet-Oroszországgal minden ily értelmű megegyezését a rab-népek felszabadításának feltételéhez kötné. * * ❖ 300 éve született a beregi Tarpán II. Rákóczi Ferenc egyik hires vezére, a paraszti származású Esze Tamás, kinek nevéhez sok sikeres haditett fűződik, s akit, mint a “talpasok” brigadérosát, bálványozták alárendeltjei. Az évfordulón leplezték le szobrát Tarpán. « * * 400 éve volt Szigetvár ostroma, eleste és Zrínyi Miklós hősi halála. 100,000 fővel ostromolta Szolimán szultán e déli végvárunkat, amelyet Zrínyi alig két és félezernyi, legnagyobbrészt magyar harcosokból álló seregével védelmezett. Az augusztus elején kezdődő egyenlőtlen harc szept. 7-én ért véget egy hősi kirohanásban, ami úgy a várkapitánynak, mint maradék seregének a biztos halált jelentette. A Habsburg politika itt is megmutatkozott. Vérezzen a magyar! Miksa császár és király közel 100,000 fős hada Komárom térségében nem kapott parancsot a hős védők felmentésére, ők csak Bécset féltették. Meghatódott kegyelettel emlékezzünk meg a végvári vitézekről! 0
