Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1966 (17-20. szám)
1966-12-01 / 19-20. szám
EMLÉKBESZÉD a szabadságharc 10. évfordulójára. (Kivonat) Irta és a clevelandi “Krasznay rádió”-n (91.3.) előadta dr. Balló István örgy. bajtársunk, a M.Cs.Cs.K. elnöke. A kommunizmus történelme bizonyára külön fejezetben fog majd valamikor foglalkozni a moszkvai 20. pártkongresszussal. A stalini terror elnémitott írói, költői ezután a kongresszus után kezdtek szabadabban beszélni, irni. Nemcsak a nyilvánosság, de a rendszer is felfigyelt a Petőfi körre, Rákosi felismerte a veszélyt és a kört betiltatta, majd 1956 júliusában 400 vezető személy letartóztatását tervezte. Ezt azonban már nem tudta végrehajtani, mert mennie kellett! Helyébe azcnban nem Nagy Imre, hanem a gyűlölt Gerő Ernő lépett. Ez olaj volt a tűzre és Rajk László temetésén már egy tízezres tömeg szimpátiája nyilatkozott meg a terror áldozatai mellett. Október 6-án újból megnyílt a lehetőség a nyilvános hírközlésre és az egész országban diákgyüléseket tartottak. A szegedi diákok kiléptek a kommunista diákszervezetbő . A Főváros diáksága csatlakozott hozzájuk és október 22-én este megfogalmazták a 10 pontból álló követeléseiket. E 10 pontból a rendszer 5-öt nem engedélyezett közlésre. A kibontakozó forradalomnak legjelentősebb dokumentuma azonban a Magyar Egyetemi Ifjúságnak az előbb említett 10 pont alapján álló 16 pontos követelése volt. Ez a 16 pont, mely október 23-án jelent meg először, lett a szabadságharc legismertebb összeállítása. Ebben a feszült légkörben érkeztek a hirek a “lengyel október’ -ről. Poznanban munkások: t lőttek le. A diákok elhatározták, hogy lengyel rokonszenvtüntetéseket rendeznek. Október 23-án a budapesti kommunista rádió közölte, hogy: “A közrend zavartalan biztosítása érdekében a belügyminisztérium nyilvános utcai tüntetéseket és felvonulásokat a további intézkedés'g nem engedélyez.” A rádióhir viharos ellentmondásokat váltott ki az egyetemi ifjúság körében. A műegyetem ifjúsága elhatározta, hogy minden tilalom ellenére tüntet. A Pe'őfi, majd a B :m szoborhoz vonultak. A hangu’at mind forróbb lett. Az épületekről leszakították a vörös csillagokat, a zász'ókból kihasították a gyűlölt kemmun sta jelvényeket. Estére 1 dőlt a Stalin szobor! Gerő Ernő ette 8 órai rádióbeszéde melyben a tüntető munkásokat és diákokat, miét fasisztákat és ellenforradaimárokat szidalmazta, csak tovább feszítette a hangulatot. Az első fegyveres összecsapás a rádiónál 23-án történt, midőn a vezetőség vonakodott a diákság követelése t a rádión bemondani és a stúdió őrsége tüzelt a fegyvertelen tömegre. Ezzel kezdődött a forradalom! Másnap, október 24-én Gerő Ernő felkérésére a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok is beavatkoztak az eseményekbe. Ezzel megkezdődött a 20. század történelmének egyik legcsodálatosabb fejezete, az 1956-os magyar szabadságharc. így következett el az a 10 felejthetetlen 2
