Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1966 (17-20. szám)
1966-06-01 / 17-18. szám
ADASSÉK TISZTELET A MAGYAR HŐSÖKNEK! * * Irta és előadta a clevelandi Krasznay rádió Hősök Napja-i műsorában dr. Balló István örgy. bt-unk, a M.Cs.Cs. K. elnöke. (Kivonat.) A magyar törvényhozás 1925-ben május utolsó vasárnapját a Hősök Napjává nyilvánította. .— A nemzet akkor az első világháború hősi halottainak akart örök emléket állítani. De vájjon ma, amikor már mögöttünk van a 2. világháború és az azt követő szörnyű korszak, amikor már csak hónapok választanak el az 1956-os szabadságharc tizedik évfordulójától, vájjon meg lehet-e vonni a határvonalat polgár és katona, hős és vértanú között?! Vájjon nem szorul-e ez a fogalom átértékelésre és a jövőben — az emigrációban és majdan egy szabad Magyarországon — nem inkább arról a magyar hősi szellemről kell-e megemlékezni ezen a napon, melynek útja olyan töretlen Mohitól 1956-ig? — Vájjon nem -^nnak az örök magyar katonának kell-e majd ércnél maradandóbb emléket állítani, aki 8 évszázadon át a nyugati civilizáció védelmében vérzett Európa keleti végvárában Magyarországon? Jó 700 esztendeje annak, hogy a magyarság először fogta fel az Európára zuduló keleti veszedelmet és 1241 november 11-én IV. Béla király Sárospatakon megírta hires segélykérő levelét a pápához. “Mert — irta levelében -— a Duna az ellenállás vize. Hogyha a mongolok a Duna birtokába jutnak, hogyha a mi országunkat — ne adj Isten — elfoglalnák, akkor megnyílna az ut számukra a többi keresztény országokba is.” 1241-ben Batu és Szubotáj majdnem ugyanazokon az útvonalakon és ugyanazon hadműveleti terv szerint indultak meg Európa leigázására, mint 700 esztendővel később Sztálin kán mongoljai. Az 1241-es szürnyü helyzetben csupán egy felelős állásban lévő férfi akadt Európában aki tisztán látta a veszedelmet és korát évszázadokkal megelőzve, jelölte meg a segítés módját, amit az elmúlt századok tökéletesen igazoltak. Köztudomású, hogy az 1848-49-es szabadságharc leverése után Paskievics éppen az orosz érdekekre való tekintettel, az országban akart maradni a megszálló erőkkel és csupán a cár határozott parancsára vonta ki csapatait. De az sem véletlen, hogy a volt monarchia külpolitikájában a pánszlávizmus elleni védekezés akkor kapta a legnagyobb hangsúlyt, amikor magyar ember, gróf Andrássy Gyula volt a külügyminiszter. Azután elérkeztünk az első világháborúhoz és 1918 november 19-én 27 kommunista mozgalmi ember érkezett hamis útlevéllel Moszkvából Budapestre. Ők már az uj világ uj emberei voltak. Azé az uj expanzióé, mely büszkén hirdeti a moszkvai Vörös téri mauzóleum falán: “Mi meghódítjuk és megváltoztatjuk a világot!” — Mert Moszkva Budapestről kiindulva akarta Európát bolsevizálni, ez a terve azonban a 133 napos rémuralom bukásával meghiúsult. 2
