Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1966 (17-20. szám)
1966-06-01 / 17-18. szám
Alig telt el egy negyedszázad, a világhatalomra törő pánszlávizmus ismét a Kárpátokat ostromolta és immár harmadszor egy évszázad alatt: “A Kárpátoktól le az Adriáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar. Tépett hajával, véres homlokával Ott áll a viharban maga a magyar . . 1945 május 8-a a volt tengelyhatalmak részéről már csupán a németeket és a magyarokat találta fegyverben. A fegyverletétel után a bizonytalan Tito helyzet miatt az ütőképes “Szent László” hadosztályt Karinthiában az angolok júniusig még fegyverben tartották. Amikor pedig már nem volt szükségük, ezt is lefegyverezték és parancsnokát v. Szügyi László vörgy-ot a budapesti kommunistáknak kiadták. Ezzel az uj m.kir. honvédség, a független ország évszázadok óta jóformán első független hadserege és szebb jövőjének reménye, mely 1919 május 7-én Szegeden a bolsevizmus elleni harcban született meg, kereken 26 esztendő után a bolsevizmus elleni harcban megsemmisült. Utolsó pillanatik hü maradt a nemzet 1000 esztendős európai hivatástudatához és az első eskü szövegéhez, ami Szegeden 1919 május 7-én hangzott el, amikor ott a városháza tornyára felrepült a világon az első antibolsevista zászló, a piros —- fehér — zöld magyar nemzeti lobogó. Huszonegy évvel ezelőtt ezekben a napokban teljesítette utolsó szolgálatát a volt m.kir. csendőrség is. A Magyar Nemzeti Bank aranytartalékát, mely később az uj pénzegységnek a forintnak lett a fedezete, egy csendőrszakasz őrizte Spital am Pyhrnben. Az Országos Statisztikai Hivatal 1945-46 évi felmérései szerint Magyarország anyagi vesztesége 22 milliárd arany pengő, közel 4.5 milliárd $. Személyi veszteség mintegy 210,000 fő, amelyikhez ugyanezen forrás szerint a háborús bünperek és a politikai rendőrség atrocitásai következtében 1000 fő életveszteség járul. “A szociálizmusban legnagyobb érték az ember ..." — hirdeti a rendszer. Ezzel szemben tény, hogy az 1956 évi abortus rendelet óta egy millió magyar élet jutott a garbidzs kannákba, igy évente az ország térképéről — jelképesen •— egy Szeged nagyságú város tűnik el. Ha nincs Mohács, akkor a statisztika szerint az ország lakossága 1910-ben elérte volna a 40 milliót! —■ Vájjon lett volna-e egyáltalán 1. világháború, s ha igen, hogy végződött volna az, ha a Dunamedencében 1914-ben egy 40 milliós erős Magyarország állott volna?
