Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1964 (10-14. szám)
1964-09-01 / 12. szám
Történetírásának minden sora a Habsburgok nagyságát és felsőbbrendűségét akarja hirdetni, a kassai dóm kriptájában nyugvó szent magyar halottat, a magyar nemzet legnagyobb szabadsághősét és fejedelmét pedig igyekszik mindenben lekicsinyelni, s a szabadságharcot egy hiábavaló, jelentéktelen felkelésnek feltüntetni. Szekfü Gyulának ez a történelmi hamisítása azonban rögtön érthetővé válik, ha nemcsak arra gondolunk, hogy pályafutását a Habsburg múlt elszánt védőjeként Bécsben kezdte és az otthoni mai rendszer nagyköveteként Moszkvában végezte, hanem arra is, hogy ő Hentzi tábornok Budavár 1849- iki ostrománál elesett egyik katonájának az unokája, aki igy szivében-lelkében mindvégig Schüttelheim maradt. A 8 évig tartó kuruc szabadságharc azonban minden hamis beállításra törekvő irás ellenére is történelmünk egyik legszebb fejezete marad, melyből Rákóczi rokonszenves és valóban fejedelmi alakja negyedévezred messzeségéből is frissen, elevenen és meleget sugárzóan csillog ki elénk. Szelleme pedig most is él, s amig 2 csontkeze örökre elszakithatatlanul fogja nemzete leghűségesebb városát, Kassát, addig lelke, az ő élő, lobogó lelke országról-országra járva itt bujdosik közöttünk most is ... Magyar Testverem! Ha em igráns magányodban kinyitod a rádiót, vagy valahol egy hangverseny dobogón meghallod a halhatatlan Rákóczi induló vérpezsdítő dallamát, érezd, hogy Rákóczi bolyongó, bujdosó nagy lelke veled van, s int, biztat, lázit és hiv, mert a haza, a drága ,az egyetlen, az örök magyar haza most is végveszélyben van. v. H. I. (Az ismertetés sorozatot folytatjuk.) 8
