Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1964 (10-14. szám)
1964-09-01 / 12. szám
TESTÜLETÜNK 1887-BEN Lapunk előbbi számában említett 1888-ban kiadott zsebkönyv alapján Testületünk 1887-beli szervezetét, elhelyezését, területi- és létszámviszonyait — egyben a 3-6 sz. E. É.-ben közölt alapismertetés kiegészítéseként is — az alábbi általános adatokkal és elhelyezési tábázattal ismertetjük: A B. M.-ban akkor még nemcsak csö-ségi osztály nem volt, hanem annak közbiztonsági és számvevőségi osztályaiba cső. személyzet még beosztva sem volt. Ezekben az ügyekben tehát a Testület polgári vezetés alatt állott. A Testület legfelsőbb katonai vezetését — úgy szervezeti és szolgálati, mint személyi szempontból — a H. M. XVI. osztálya végezte, melynek vezetője — Testületünk egész országra kiterjesztője és megalapítója, — murai és köröstarcsai Török Ferenc tbk. volt, aki mellé helyettesként 1 ezds., továbbá egy II. oszt. szds. és 1 hdgy. volt beosztva, aki történetesen Testületünk martirhalált szenvedett későbbi felügyelője, Fery Oszkár hdgy. volt. Felügyelőség akkor még nem volt, viszont Török tbk. említett beosztása mellett egyúttal a magyar szent korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelői teendőivel is meg volt bízva. Az alapismertetésünkben említett 7 kerület közül a debreceni akkor még nem volt felállítva. Tanosztályok és gazdászati szervek akkor még csak annyiban voltak, hogy minden kerület törzséhez oktatótisztként 1 alantos tiszt, a gazdászati teendők ellátására pedig 1 szv. főtiszt és 1 szv. őrm. volt beosztva. A kerületek által — bár kirendelt tanácsok utján — gyakorolt alsófoku bíráskodáshoz ügyészként 1 hb. szds. volt a honvédségtől odavezényelve. Minden kerülethez sgt-ként 1 alantos tiszt, továbbá 4 őrm., vagy örsv. (őrsvezető) volt beosztva, közülük egyik a hadbíró mellé. A sznypságokhoz csak 1 őrm. volt beosztva, aki egymaga végezte az anyagbeszerzéssel, raktárkezeléssel és illetékekkel járó teendőket. A szakaszok legtöbbje vármegyék székhelyein volt, ami arra mutat, hogy azok működési területe legalább egy középnagyságú vármegyére terjedt ki, kisebb vármegyéket illetően pedig többre is. Pk-a 1 fhdgy., vagy hdgy. volt. Az őrsök zömének 4-6 között volt a létszáma, melynél többet csak a tiszti különítményként szereplő gödöllői, valamint a román és szerb határszél fontosabb pontjain elhelyezett Őrsöknél (Predeál, Orsóvá, stb.) látunk. Legtöbb Örsnek örsv. volt a pk-a, s csak kevésnek örm. A helyettesek és beosztottak csö-ök voltak. Más rendfokozat az őrsökön akkor még nem volt. Az őrm-i és örsv-i rendf-oknak kb. egyharmada cimzetes volt, ami abból eredt, hogy az egyes rendf.-okra is megállapított rendszeresített létszámot túllépni nem lehetett, igy az arra ezen felül is érdemeseket csak ily magasabb illetéket nem jelentő formában lehetett üresedésig előléptetni. A helységnevek — amiket az akkori helyesírás szerint hagytunk — mind Nagymagyarországra utalnak, ezzel is kifejezésre juttatva 1000 éves hazánk történelmi, földrajzi és gazdasági egységét. 9
