Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1964 (10-14. szám)
1964-09-01 / 12. szám
lovakkal Lengyelország makovicai hercegségébe menekült, melynek kő .pontja, Breznan vára csakhamar élénk diplomáciai tevékenység gócpontja lett. 1702-ben megindult a spanyol trón miatt a Bourbon-Habsburg háború. Anna angol királynő 40.000 főnyi haderővel, a teljes angol flottával és igen nagy pénzösszeggel a Habsburgok oldalán lépett be a háborúba, igy XIV. Lajos francia királynak Rákócziékra is szüksége lett. Páris és Breznan között közvetlen kapcsolat épült ki, s mire az 1702. év lezárult, egy Habsburg Lipót elleni magyar háború külpolitikai előkészítése megtörtént, s annak már csak belső megszervezése volt hátra. Rákóczinak és a nemzeten élősködő halálos ellenségektől szabadulni akaró magyarságnak a rendelkezésre álló emberanyagon és annak öreg fringiáin kívül ugyzólván egyebe sem volt egy korszerű hadsereg elleni háborúhoz, a keserűség és az elszántság azonban annál inkább megvolt. 1703 tavaszán a „Rákóczi jön” hir futótüzné is sebesebben terjed el Rákóczi munkácsi, beregszászi és tokaji uradalmainak jobbágy világában. Pedig még ekkor is alig van valami a szabadságharchoz, hiszen ahhoz nemcsak a lengyel nemesek feleségei által himzett néhány tucat „Istennel a Hazáért és Szabadságért” feliratú selyemlobogó, hanem a Bercsényi által Lengyelországban felfogadott 800 zsoldos, 400 lengyel nemesi önkéntes és másfélezernyi odasereglett bujdosó, összesen mintegy 3000 ember sem elég. Rákóczi 1703 junius 16-án a vereckei szoroson átlépve a magyar határt, útja mentét a Kárpátoktól lefelé jövet ezerszámra szegélyezik térdeplő parasztok, akik úgy imádkoznak hozzá, mint Isten küldöttéhez. A kíséretét követő kis sereg óráról-órára, faluról-falura nő, s néhány hét múlva júliusban már kuruc lovaskötelékek nyargalásznak Ausztriában. A Rákóczi elé meredő első probléma tehát egy országos hadiszervezet létesitése volt használható tisztikarral és bátor, vitéz, de kiképzetlen emberekből, a második pedig egy máról holnapra összesereglett haderő felszerelése a semmiből. Az azonnal megindult guerilla hadviselés fedezete alatt a kiképzésen kivül egy hadfelszerelési ipart is létre kellett tehát hoznia, hogy a már is hadban álló kurucokat fel lehessen öltöztetni és szerelni. A kiképzés és a hadiipar megszervezése, s a gyönyörű kuruc egyen ruhák megtervezése valóban Rákóczi zsenialitásáról tesznek tanúbizonyságon Magyar katonai szabályzatokat, magyar vezényszavakat, s kürtjeleket létesít, hiszen a csonka szuverénitásu magyarságnak semmi ilyesmije nincs. Felállít egy vörös és egy kék egyenruhás palotásezredet, egy zökl vadászezredet, egy vörös huszárezredet, egy kék székely kopjásezredet, igy i magyar legénységgel kiegészített francia gránátosezreddel együtt ez az első 6 ezred adja a kuruc haderő alapját, melyből fokozatosan 31 gyalogezred és 52 huszárezred nő ki az egyes vármegyék színeit viselő egyenruhás megyei bandériumokból. Mindezt Rákóczi — különösen az első 2 évben — saját magánvagyonából és a birtokba vett kincstári javak bevételeiből fedezi. A legsürgősebb szervezési és felszerelési feladatok végrehajtása is több mint másfél évet vesz igénybe. 5
