Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1964 (10-14. szám)
1964-09-01 / 12. szám
Végzetes tévedése vöt az akkori Magyarországnak, hogy nem egyezett meg a törökkel, mely mégiscsak turáni testvérnépünk volt, s egyenesen nemzeti öngyilkosságnak nevezhető az a politikája, amit ehelyett legnagyobb és legveszélyesebb ellensége, a német-római császárság és a Habsburg imperializmus érdekében követett. Mert nézzünk csak Erdélyre, melyet abban az időben valóban legmagyarabb magyarok vezettek, s kiegyeztek a törökkel, igy aránylag kis veszteségekkel annak népe és civilizációja nemcsak megmaradt, hanem a Báthoriak és Bethlenek idejében komoly európai tényező is tudott lenni mindaddig, mig a felszabadító háború után a Habsburgok tönkre nem tették azt is. A törökkel nem a magyarságnak, hanem a német-római birodalom és saját családi tartományaik érdekében a Habsburgoknak volt lehetetlen kiegyezniük. Viszont attól Magyarországot nemcsak megvédeni, hanem néhány északnyugati megye kivételével még birtokba venni sem tudták, igy az végülis 3 felé szakadt, s olyan alaposan, hogy 160 esztendeig úgy is maradt. Szent István első királyunk középkori pompás és hatalmas birodalma Erdélyi Fejedelemségre, a többi rész zömére kiterjedő Török Hódoltságra és pár északnyugati megyéből álló Habsburg Magyarországra esik szét. A Nyugat kamtjában £110 magyarságot azonban éppen Szent István öröksége kötötte, aki több mint 5 évszázaddal azelőtt a nyugati kereszténység és a nyugati civilizáció mellett döntött és kötelezte el nemzetét. így vált tehát Magyarország a tatárjárás után a törökkel szemben is Nyugat védőbástyájává, mely történelmi szerepéért és hivatásáért azonban a Habsburgok részéről elszenvedett megalázások, elnyomatások, kegyetlenkedések és az azok ellen időről-időre fellángoló fegyveres ellenállások évszázadokon át tartó hosszú sorával és végül a Nyugat hálátlanságával párosult Habsburgok miatti Trianonnal kellett fizetnie. Itt és ezekben van a magva és kezdete a mi mai szörnyű tragédiánknak, ami az igy előretörni tudó pánszlávizmus és bolsevizmus miatt nemcsak a Kárpátok koszorújától és történelmi hivatásától megfosztott Magyarország, hanem könnyen egesz Európa végzete lehet. A Rákóczi család a 3 felé szakított, vergődő Magyarország elszomorító tényéből merült fel és nőtt bele a történelembe. A család ősrégi Sokkal régibb, mint a Habsburgok. A honfoglaló 108 nemzetség egyikéből, a Bogát-Radvány nemzetségből származik. A család történelmi szerepét és nagyságát az egri várkapitány, Dobó István utóda, Rákóczi Zsigmond indítja el, aki a törökök elleni legendás, merész katonai vállalkozásaival nagy hírnévre tett szert, s a család eredeti birtoka mellé még néhány uradalmat és egy várkastélyt (Zboró) szerez. Mint katonai nimbusszal övezett, népszerű, nagytekintélyű és gazdag főnemest az erdélyi rendek Bocskai István hirtelen halála után szinte tiltakozása ellenére választják meg Erdély fejedelmévé. Erről a méltóságáról egy év után lemondott ugyan, de az őt követő Bethlen Gábor halála után a rendek Rákóczi Zsigmond időközben protestánssá lett fiát, I. Rákóczi Györgyöt választják meg erdélyi fejedelemnek, akinek felesége a gazdag, előkelő, nagymüveltségü és izzó magyarságu Lorántffy Zsuzsanna. 2