Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1964 (10-14. szám)
1964-06-01 / 11. szám
1 A jelen szörnyű elesettségében semmiből sem meríthetünk több hitet, önbizalmat és akaraterőt, mint valódi történelmi múltúnk feltárásából és megismeréséből. Itt az emigrációban lelkes, igaz magyar történelem tudósok — éjt-napot eggyé téve — a legnehezebb és legsivárabb életkörülmények között is kiadtak egy „Magyar Történelmi Tanulmány” sorozatot. Ennek az óriási tudást, fáradtságot nem ismerő akaraterőt és mélységes fajszeretetet kívánó tudományos munkának a tavaly aránylag fiatalon, 58 éves korában Ausztráliában elhunyt Dr. Padányi Viktor egyetemi tanár honfitársunk és magyar testvérünk volt a lelke, megindítója és vezetője. Emlékét mélységes szeretettel őrizze meg minden becsületes magyar, mert ő valóban a mostani magyar emigráció egyik legnagyobb embere volt, ki egész életét és óriási tudását az igazság keresésének szentelte, hogy megismerhessük büszke önmagunkat, nagy múltra és származásra visszatekintő fajunkat, mellyel igy az idegen kezek és idegen érdekek által irányított magyar történetírás revízióját is szolgálta. Az ő „Dentu Magyaria” — a magyarság származása — cimü hatalmas munkája legyen a mi emigráns Bibliánk. Ebből meríthetünk hitet, önbizalmat és sírig tartó kitartást halálra Ítélt drága magyar fajunk önzetlen szolgálatára. Csendőr Baj társaim! Magyar Testvéreim! Ezt a célt, ezt a szent magyar célt akarja szolgálni az a szerény törekvésem, hogy a rendelkezésemre álló nagy magyar tudósok és gondolkodók müveiből megismertessem veletek: kik vagyunk, honnét származunk, mit tettünk, s hogy mit köszönhet nemcsak Európa, hanem az egész müveit emberiség nekünk. Az első ilyen ismertetést — mintegy a mi mai sorsunk szimbólumaként — a Bujdosók Fejedelmének, II. Rákóczi Ferencnek és szabadságharcának ismertetésével kezdem meg, mert az ő élete, harca, küzdelme, hontalansága, önzetlensége és áldozata a magyarság számára még sohasem volt olyan időszerű, mint számunkra ma idekint. Ő a magyar történelem legdicsőbb alakja, szentje, csillaga. Rákóczi nem halt meg soha, hanem most is itt él közöttünk, s ő emigrációnk egyetlen vezére, Vezérlő Fejedelme, akinél szebb, igazabb és magyarabb alakja történelmünknek nincsen. Negyed évezred ködös messzeségéből eljött hozzánk, egy uj nemzeti tragédia uj bujdosóihoz ... I. A HÁTTÉR 1704 tavaszán egy borzzalmas röpiratot olvastak Londontól Moszkváig mindenfelé Európában. Ez a röpirat — Rákóczi Ferenc zborói kiáltványa — olyan szivbemarkoló képet nyújtott a magyarországi állapotokról, hogy az olvasóknak végig futott 4
