Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1964 (10-14. szám)
1964-06-01 / 11. szám
MAGYARSÁGISMERET Az a szörnyű nemzeti tragédia, melybe a két világháború és az azokat követő szabadkőműves világrendezés hazánkat taszította, s amikor ezek miatt a magyarság ma az élet-halál kérdése előtt áll, nekünk az emigrációban élőknek csak az a szent kötelességünk lehet, hogy azt a minden emberi képzeletet felülmúló hamis, hazug propagandát, amit a szlávok szabadkőműves segédlettel több, mint egy évszázad óta minden eszköz felhasználásával ellenünk folytatnak, a leghatározottabban visszautasítsuk és a szabad világ tájékozatlan népeit a valóságról felvilágosítsuk. Híven a régi római közmondáshoz: „Vitám impendere verro!” — az életet az igazságnak kell szentelni — emigrációs életünket ennek a hazánkkal kapcsolatos igazságnak kell szentelnünk! Ennek során — annyi ellenséges propagandával, történelem hamisítással és annyi mesterségesen kitenyésztett politikai és világnézeti zűrzavarral szemben — elsősorban nekünk magyaroknak kell megismernünk származásunkat és valódi történelmünket a legrégibb időktől napjainkig, mert csak igy áll módunkban ezekről a szabad világot is helyesen tájékoztatni. S ezt a mai koreszmék és történelmi események annál is inkább szükségessé teszik, mert a hazug propaganda és a meghamisitott igazságok már nemcsak hazánkat, hanem az egész emberiséget is oly szörnyű katasztrófába döntötték, hogy annak becsületesebb, jobbik fele már nem is tudja, hogyan is lehetne abból kilábolni. Rab hazánkat csak igy tudjuk eredményesen szolgálni idekiut a hontalanságban. Ennek keretében — bármily fáradtságba kerül is a napi munka után — tanítsuk, oktassuk gyermekeinket is a magyar történelemre, s neveljük őket Istenhivő keresztény hivatástudatra és faji önérzetre. Eássák és érezzék, hogy mi különbek vagyunk a minket befogadó un. nyugati népeknél. A XX-ik század magyar bujdosói közül sokan már megették azt a kenyeret, amit a jó Isten elibük rakott és végleg elbujdostak a boldogabb hazába, testük pedig idegen földben porlad anélkül, hogy megláthatták volna mégegyszer az ígéret földjét, a Kárpátok övezte Duna-Tisza tájat. 2
