Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1962 (2-5. szám)
1962-09-01 /4. szám
Alárendelt Örseit, jörm-eit és szakpk-ait évente már csak egyszer szemlélte meg, örsönkint 12 nappali óra tartamára, melybe azonban — a szakpknál már említett kivétellel — az utazási idő is bele volt számítva. Távollétében a helyi szakpk. helyettesítette, ki rendszerint rangidős fhdgy. volt. A sznypk. eme személyi főfeladata mellett 1912-ig a sznypság feladata volt még alárendelt szervei és saját törzse számára a személyi és anyagi ellátás — igy illetékek, fegyverzet, felszerelés, ruházat és bútorzat — biztosítása, valamint a laktanya bérleti szerződések megkötése is, mely feladatok tekintetében — széttagoltságuk és létszámuk folytán — a teendők súlya az őrsökön volt. A sznypság-ok akkoriban mindezt a legszélsőbb lehetőségig helyi viszonylatban intézték. így a személyi és anyagi ellátáshoz szükséges pénzt felsőbb kiutalásra ugyan, de az adóhivataltól, a fegyverzetet és felszerelési tárgyakat pedig — amennyiben utóbbiak a testületnél rendszeresítettekkel egyeztek — a katonai raktárakból vételezték fel. Egyéb felszerelési tárgyakat, valamint a ruházati anyagot — ezeket végekben — versenytárgyalások, esetleg kézibevásárlások utján szerezték be. A ruházati anyagot különböző általános méretekben — mert egyéni testméret szerint 'akkor még csak a diszruházat készült — szerződtetett szabómesterek dolgozták fel. De ugyanígy helyi asztalosmesterek készítették el — a B.M. által kiadott rajzok és méretek szerint — a bútorzatot is, igy nemcsak a szállítási költségek nyertek — legalább is a szny. székhely ig — megtakarítást, hanem egyúttal a kisebb városok iparosai is támogatásban részesültek. A beszerzett anyagot raktárban őrizték, igy a prb. csö-ök felszerelése és felesketése is a sznypság-nál történt. Testületünknek abban az időben gazdászati-, vagy számvivő (szv.) tisztjei még nem voltak, igy az említett teendőket a sznypk. irányítása, ellenőrzése és anyagi felelőssége mellett az oda beosztott — jörm-el egyenrangú — szv. törzsőrmesterek (törm.) végezték, kik a legjobb csapataltisztek soraiból kerültek ki és megfelelő vizsga után lettek ilyenekké átminősítve. A sznypság-ok személyi és anyagi ellátással járó sokoldalú feladata azonban 1912-től kezdve hármas irányú megosztást nyert. Ebben az évben ugyanis Bpesten a B.M, közvetlen alárendeltségében felállították a Csendőrségi Felszerelési Anyagraktárt (Ar.), minden kerület székhelyén pedig 1-1 ezeknek alárendelt pótsznypság-ot létesítettek. így ettől kezdve minden anyagbeszerzést az Ar. központilag intézett és a szükséges mérvben az látta el azzal a pótsznypságokat, melyek a kapott ruházati anyagot továbbra is helyileg dolgoztatták fel, igy a prb. csö-ök felszerelése és eskütétele a továbbiakban már ott történt. A sznypság-ok tehát ettől kezdve már csak az illeték ügyeket és a laktanya bérleti szerződéseket intézték. Az Ar. főnöke egy 1. oszt. számvevőségi főtanácsos volt, ki mellé 1-2 szv. tiszt és 2-3 szv. törm., a pótszny pk-a pedig szds. volt, ki mellé 1 szv. tiszt és 1-2 szv. törm. volt beosztva. 5
