Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1962 (2-5. szám)
1962-09-01 /4. szám
Testületünknél szv. tisztek tehát csak 1912-től kezdve voltak, de akkor is szds-nál nem magasabb rendfokozattal. Az ennél magasabb rangú számtanácsosok, 2. és 1. oszt. szv. főtanácsosok azonban — kik a katonai tisztviselői állománycsoportba tartoztak — az Ar. felállításáig kizárólag csak a B.M. csendőrségi osztályában teljesítettek szolgálatot. Az elméleti szakkiképzést — tisztekre, prb. csendőrökre és öpk. képzésre egyaránt — 1912-ig a kerületek székhelyén, vagy területén működő tanosztályok végezték, melyek pk-a rangidős fhdgy. volt. (Ezek nem voltak zlj. jellegűek, igy elnevezésük valószínűleg az iskoláknál használatos ‘‘osztály’’ szóból eredt.) Ez a kiképzés azonban 1912-től kezdve Nagyváradon, az e célra épített —■ és a Cső. Fel-ség közvetlen alárendeltségébe helyezett — Országos Csendőr Iskolában központilag történt. Pk-a 1 ezds. volt, ki mellé megfelelő számú tiszti és alti-i oktatószemélyzet volt beosztva. Az iskola működése az 1914. jul. végi mozgósításkor megszűnt és a kiképzés az 1. v. háború alatt minden vonatkozásban általában is szünetelt, mindössze azzal a kivétellel, hogy 1918. nyarán Bpesten — szintén a Cső. Fel-ség alárendeltségében — egy tiszti tanfolyam indult meg. A szárny-és tanosztálypság-ok — valamint 1912-től kezdve a pótsznypság-ok a már említett helyeken fekvő kerületiparancsnokság-oknak (kerpság) voltak alárendelve, melyek pk-a ezds., helyettese alez., beosztott töti-je örgy., sgt-je fhdgy. volt, az ügyészi és gazdászati teendők ellátására pedig 1 hadbíró (hb.), illetve szv. törm-ek voltak oda beosztva. A kolozsvári kerületnél a terület nagysága és a határszél távolfekvése miatt, a szolgálat érdemlegesebb irányítása céljából Marosvásárhelyen és Nagyszebenben un. “határszéli” — más elnevezés szerint “kikülönitett” — töti-ek működtek, kiknek azonban — mint ezek számára közöttes elöljáróknak — csak a határmenti sznyak voltak alárendelve. Működésűk a brassói kerület felállításával (1908) megszűnt. A kerpság-ok feladata volt a kerület területén fekvő összes tiszti pság-ok és őrsök belső közigazgatási irányítása és működésűk ellenőrzése, melyek keretében egyes szakteendőit az emlitett szakközegei utján végezte el. A kerpk-ok a hadtörvényszéki eljárás megindítása tekintetében a legénység felett nemcsak un. illetékes pk-i jogkörrel voltak felruházva, hanem 1914. jun. 30-ig ily ügyekben az esetenkint összeállított kerületi bíróságok gyakorolták a honv. dandárbiróságokkal azonos hatáskörű alsófoku bíráskodást is. A bíróság 3 tagú volt, melynek egyik tagja alti. volt. A tárgyalást 1 honv. hb. vezette, a vádat a kerpság ügyésze képviselte. Az ítéletet a kerpk. vagy tudomásul vette, vagy fellebbezett. 1914. jul. 1-íől kezdve ezt a bíráskodást a kerületek székhelyén levő honv. dandárbiróságok vették át, hol cső. ügyekben a szintén 3 tagú bíróság egyik tagja cső. tiszt volt. Ettől kezdve a kerpságok-hoz hb. helyett ügyészi tisztként 1 fhdgy. volt beosztva, ki fegyelmi-és hadtörvényszéki ügyekben a kerpk. — 6
