Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1962 (2-5. szám)
1962-09-01 /4. szám
Az egy és ugyanazon közig, járás területén fekvő őrsök felett — mint legmagasabb altiszti (alti.) elöljáró — a járásőrmester (jörm.) állott, ki egyúttal a járás székhelyén levő Örsnek is rendszerint parancsnoka volt. Legfőbb feladata alárendelt Örseinek gyakori meglépése, oktatása, a jőr-ök ellenőrzése és a fontosabb nyomozások vezetése volt. Az örsök által a szakpk-hoz — az ott említettek szerint — felterjesztett ügyiratokat átvizsgálni és azokat a szükséges észrevételekkel ellátni tartozott. 3-4 közig, járás — de elvileg ugyanazon vármegye (vm.) — területén fekvő örsök egy szakasz-t alkottak, melynek parancsnoka (szakpk.) alantos tiszt volt. Alárendelt — és igen sok viszonylatban csak előfogaton megközelithető — Örseinek száma sokszor a 20-at is elérte. Főfeladata Örsein a katonai rend és fegyelem első fokon való fenttartása, valamint a közb. szóig, helyes ellátása feletti őrködés volt. Saját személyében a nyomozásokban tevőlegesen részt nem vehetett, mert az uralkodó a törvény szentesítésekor — a tiszti tekintély megóvása céljából — ettől az összes cső. tiszteket eltiltotta. A közb. szóig, helyes ellátása feletti őrködése tehát csak abban nyilvánult — de ez viszont folyamatosan — hogy az örsök által eleinte naponta, később pedig 5, majd 10 naponként felterjesztett szóig, könyv kivonatokat, őrj. lapokat és az azokhoz tartozó feljelentések fogalmazványait — az esetleges hiányok pótlásának elrendelése mellett bár, de — utólag vizsgálta át. Örseit évente kétszer mindenre kiterjedő részletességgel megszemlélni — és ilyenkor működésűk felől a birói-és közig, hatóságoknál érdeklődni —- tartozott, de kivizsgálások kapcsán azok némelyikén többször is megfordult. Szemléjének időtartama —■ az utazási idővel együtt —■ 6 fősnél nem nagyobb őrsökön 18, annál nagyobbakon pedig 24 nappali óra volt, de amelyik Örse nehezen volt megközelithető, annál az utazási időt külön számíthatta. Távollétében — a hatásköri jog gyakorlása nélkül — a helyi jörm. helyettesítette. Otthonléte alatt — s különösen, hogy akkoriban szervezetszerü helyettese és Írnoka még nem volt — ténykedései leginkább csak irodai munkában nyilvánultak meg, amit az örsök tevékenységének említett átvizsgálásán kívül még különböző előjegyzések vezetése és kiadványok szerkesztése egészített ki, melyeket mind maga volt köteles vezetni, illetve írni. A közb. szóig, érdemleges irányítása és az azzal való állandó, közvetlen kapcsolat a szakpk-kal jóformán teljesen lezárult, mert az ennél magasabb cső. pságok feladata már mindkevésbbé közbiztonsági és mindinkább belső közigazgatási jellegű volt. 3-4 szakasz felett — rendszerint vm-i székhellyel, de néha 2-3 vm. területére is kiterjedőleg — a szárnyparancsnokság (sznypság) állott, melynek pk-a szds. volt. Főfeladata a szakpk-ok működésének irányítása és ellenőrzése volt. 4
