Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1962 (2-5. szám)

1962-03-01 /3. szám

ment, hol a játékterem melletti kis fülkében dut-i álmát alvó főpincért felköltve, annak kikérdezéséhez kezdett:

— ‘‘Mondja főur, szokott esténkint itt lenni néha egy fiatal platinaszőke hölgy?”

— “Mi az, hogy néha” — felelte szemeit dörzsölve a főur — ‘itt van az kérem minden este . . . azaz bocsánat, úgy rémlik, mintha tegnap nem láttam volna” . . .

— “Szóval kedden este itt volt. .. S mit gondol főur, nyert, vagy vesztett.

— “Vesztett kérem, az utolsóig vesztett’’...

— ‘‘Honnan tudja ily biztosan főur?”

— “Én ne tudnám? . .. Hiszen háromszor is hozzám fordult kölcsönért . . . Harmadszor ugyan már nem adtam neki, nehogy azt is elveszítse, de kétszer azért segítettem rajta 250-250 Pengővel.”

— “Csak úgy puffra?” .. .

— “Hát minek néz engem a törzs ur? .. . Gondolja, hogy vagyok én egy messüge (hülye), hogy csak úgy puffra adjak, s aztán meglógjon a pénzemmel. .. Persze, hogy zálogot kértem tőle, mire először a nyári bundáját kanyaritotta le válláról, aztán pedig a brilliáns gyűrűjét húzta le az ujjáról.”-— “Itt vannak ezek főurnái?”

— ‘‘Itt kérem, hiszen máig sem váltotta ki. .. De nehogy elvegyék tőlem, mert akkor sohasem látom a pénzem” ...

— “Dehogy vesszük főur, hiszen nincs itt semmi bünügy ... Csak Írja alá ezt a kis jegyzéket, ami éppen arról szól, hogy főurnái hagytuk ezeket.”

Járőr ezután folytatta a rábízott ügyek elintézését, majd vacsorára újra betérve az Örsre, jelentette az eredményeket az ökp-nak, ki ezek közül az említettet érthető boszankodással fogadta. Büntető jogszabályaink ugyanis az ily hamis feljelentésekre nem tartalmaztak intézkedéseket, mert a Kbtk. a hatóság félrevezetését csak akkor büntette, ha az harangok félreverése, vagy másnemű vészhir jelzés által történt. így a hamis feljelentő ellen csak akkor lehetett eljárni, ha az panasza során valakit meggyanúsított, ami határozatlan formában magáninditványra üldözendő rágalmazássá, határozott formában pedig hamis váddá minősült. A mi panaszosunk azonban — mint láttuk — óvakodott bárkit is gyanúsítani. Az öpk. azonban nemcsak karakán ember és leleményes csendőr volt, hanem a humor iránt is volt érzéke, igy pár pillanat múlva már feltette a kérdést a jv.nek:

— “Kiértesítették már a panaszost az eredményről?”

— "Még nem thtts. ur, hiszen sok más elintézni valónk is volt.”

— “Helyes!” — mondta felderült arccal az öpk. — ‘‘Most vacsorázzanak meg, de utána jöjjenek be újra, s akkor majd megbeszéljük a dolgot.’’

Szombat dut. szinte óránként futottak be Siófokra a ‘‘bikavonatok” Bpestről, s ezen a szombaton a polg. ruhás nyomozó jőr tagjai is ott sétál-16