Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1962 (2-5. szám)

1962-03-01 /3. szám

"m. kir. erdélyi csendőrség” elnevezés alatt már több, mint 10 éve működő ugyanilyen intézmény kiterjesztéseképpen — ‘‘m. kir. csendőség”, illetve “m. kir. horvát-szlavon csendőrség’’ elnevezés alatt, egész Magyar- és Horvát-Szlavon ország területére egy katonailag szervezett őrtestület fel­állítását rendelte el. Magyarországon ugyanis abban az időben — tehát 1867 és 1881 között — csak az egyes vármegyék szolgálatában álló un. pandúrok látták el a közb. szolg-ot, akik azonban csak polgárilag voltak szervezve, várme­­gyénkint más és más eljárási szabályok alatt állottak, a másik területére át nem léphettek, s ott nem működhettek. Ráadásul kiképzésük is gyenge volt, s nem egy esetben összeköttetésben állottak a Magyarországon ak­koriban garázdálkodó un. szegénylegényekkel, Rózsa Sándorral, Angyal Bandival, Sobri Jóskával ... Ily megkötöttségek, hiányosságok és beállí­tottságok mellett közb. szolg-ot eredményesen ellátni azonban sehol a vilá­gon nem lehet. Mindezekkel szemben Erdélyben már több, mint 10 év óta működő, katonailag szervezett, egységes irányítás alatt álló, s igen jól képzett m. kir. erdélyi csendőrség az ottani igen nehéz terpeviszonyok és lakatlan havasok ellenére is kitünően bevált. Érthető tehát, ha mindez Tisza Kálmán ak­kori miniszterelnököt arra késztette, hogy egy olyan törvényjavaslatot kez­deményezzen, mely ezt az intézményt az egész országra kiterjeszti. Testületünk valódi szülőhazája tehát Erdély, honnan a történelem folyamán oly sok szép és jó szállt az országra. Ottani születési ideje pedig az 1867-es kiegyezést közvetlen követő évekre esik, aminek tehát ily érte­lemben nemsokára 100-ik évfordulóját ünnepelhetjük. Ezt az egész országra történő kiterjesztést természetesen nem lehetett máról-holnapra végrehajtani, éppen 3 esztendőbe tellett tehát, mig ez Erdély felől nyugatra történő haladással és — 1-1 évig tartó előkészítő szervezés után — évenkint 2-2 kerület felállításával az ország nyugati határait is elérte. így ennek során — a már meglevő erdélyi csendőrséget kolozsvári I. kerületnek nevezve — 1882. jan. 1-én a szegedi II. és a bpesti III., 1883. jan. 1-én a debreceni IV. és a pozsonyi V., 1884. jan. 1-én pedig a kassai VI. és a székesfehérvári VII. kerületek kezdték meg működésűket úgy, hogy az ezen évekre virradó Szylveszter éjszakákon pontosan éjfélkor megnyíltak az ujonan felállított őrsök lak­tanyáinak kapui, honnan a szélrózsa minden irányába kivezényelt kakas­tollas járőrök vitték szét ezt az uj közbiztonságot. A Horvát-Szlavon csendőrség 1881-ben történt előzetes szervezés után 1882. jan. 1-én kezdte meg működését, melynek tagjai azonban csak horvát­­szlavon származásúak lehettek, s szolgálati nyelve is a horvát volt. Mind a 6 uj magyarországi kerület szervezési előmunkálatait és fel­állítását az erdélyi csö-ség pk-a, Török Ferencz örgy. végezte, igy testü­letünk egész országra kiterjedő felállítása — a törv. javaslatot kezdeménye-2

Next

/
Thumbnails
Contents