Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1961 (1. szám)

1961-11-01 / 1. szám

ÍGY KEZDŐDÖTT... Akkoriban viselt, s egyetlenként megmaradt katonazubbonyomnak szív feletti bal felsőzsebében egy kis 6 x 10 cm. nagyságú zsebnaptárt őrzök, 1944 évről. Minden 2 oldal 1-1 hetet jelent benne, az egyes na­pokra eső rovatok tehát eléggé keskenyek. Ezekben néhány találó szóval kifejezett rövid bejegyzések és helységnevek vannak, melyek részben az akkori történelmi eseményekre, részben az én akkori folyton mozgó éle­temre utalnak. Az év első felében még aránylag ritkák ezek a bejegyzések, a második felében azonban már alig van 1-1 olyan napot jelentő rovat, mint amelyik üresen maradt volna. Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy miért. .. Olyan ez a kis naptár a szememben, mint elveszített szeretteink egyet­len megmaradt képe, vagy mint egy féltve őrzött ereklye . . . Hosszú téli estéken gyakran előveszem, s ilyenkor a folyton növekvő idők távlatából is úgy elevenedik fel előttem minden, mintha csak tegnap történt volna . .. Ilyenkor megszűnik számomra a mai világ, s jelenlegi életem külső kör­nyezete, mert behunyt szemmel az erdélyi bércek között járok újra ... Ott fent a borszéki fenyvesekben, a békási szoros égig érő félelmetes szikla­falai között, a hófödte Hargita csendes tetején, a hegyek között magasan fekvő Szt-Anna tónál, a Torja és Kézdivásárhely közötti gyönyörű er­dőségben ... de én Istenem, ki tudná mind felsorolni azt a tengernyi szép­séget és felbecsülhetetlen sok természeti kincset, ami ott van ... De ezek mellett katona-emlékeket is felelevenít bennem ez a kis nap­tár .. . Szomorúak ezek nagyon, hiszen a Haza elvesztéséről szólnak, s mégis oly felemelőek .. . Mert az 1000 éves magyar katona örök dicsőségét zengik ezek, ki a mindent elözönlő és elpusztító sokszoros túlerővel szem­ben, a győzelem minden reménye nélkül is, vitézül és bátran vette fel a harcot, s több mint 7 hónapon át védelmezte hazáját a betolakodó ellen­séggel szemben, az ország legkeletibb pontján fekvő Ojtozi szorostól, a legnyugatibb ponton fekvő Szt-Gotthárdig . .. Katonaerényekről is regél tehát ez a kis naptár . . . Katonaerényekről, melyek a mai világ népeiből immár kiveszőben vannak, kivéve azokból, kikben sohasem voltak . . . Az 1944. aug. 24-től 29-ig terjedő napokra vonatkozó rövid bejegy­zések az alábbi történéseket idézik fel emlékezetemben: 1944. második felében a Székelyföld védelmére rendelt Székely határ­­védelmi (Szé. hvéd.) pság törzséhez voltam vezényelve, hol mint táb. rend-i ea. annak 1/c. osztályához voltam beosztva. Ugyanide volt be­osztva 1 táb. cső. szakasz is, melynek Szelevényi Tibor szds. volt a pk-a. A csapatoknál pedig szd-onként 4-4 hivatásos állományból származó un. csapat-csendőr teljesített arcvonalbeli szolgálatot. d

Next

/
Thumbnails
Contents