Eger - hetente négyszer, 1944

1944-01-31 / 17. szám

I Á R Ä 12 FILLÉR Eger, L V. évfolyam, 17. szám. Hétfő Trianon 25, 1944. január 31. ELŐFIZETÉSI DÍ J i egg hónapra 2 pengő, Hí évre 5 P 60 fillér. — Egyes szám árat hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Licenm, fsz. 3. Tel? 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.658« Az északi szakaszon a németek megakadályozták a szovjet bekerítő mozdulatát A német csapatok leladták a rommálőtt Csodovó városát sabb állásba. Ha elrekesztík az előmenetel útját, félő, hogy a vá­ros nem kap elegendő és jó tiszt­viselői munkaerőt. Javasolta tehát, hogy a képviselőtestület forduljon újból kéréssel a miniszterhez a tanácsnoki áliás ügyében. A felszólaló hangsúlyozta, hogy valamikor Eger város szervezkedési szabályrendelete négy tanácsnoki állást rendszeresített s ezek közül kettőt szanáltak le már a gazda­sági válság idején. Méltányos, hogy a megszüntetett két állás közül leg­alább az egyiket visszaállítsa a bel­ügyminiszter. A kit kemény legyeiméről beszélt dr. Czapik Gyula egri érsek a Pázmány emlékvacsorán Berlinből jelentik a keleti arcvo- íal legújabb helyéről: A szovjet Nevelnél megtámadta a megrövidí­tett német arcvonalat, azonban a támadást visszaverték. A Pripjet mocsarak területén rendkívüli hevességgel lángoltak fel a harcok, a terep itt-ott olyan rossz, hogy még a terepjáró külön­leges járművek is alig tudnak köz lekedni az óriás; sár és az utakat sokszor harminc centiméteres magas­ságban ellepő víz miatt. Az Ilmen tőtől a FinnöbŐlig ter­jedő északi szakaszon már két hete dalnak a legelkeseredettebb harcok. A szovjetnek néhol sikerült betörni a német főállásokba, azonban a né­met gránátosok huszáros ellentáma­dással kiverték és visszavetették őket. A német csapatok feladták a tel­jesen felégetett és rommá lőtt Csudovo városát, da a leningrád— moszkvai vasútvonal mintegy har­minc kilométeres hosszúságban a német nehéztüzérség nyomása alatt ál). Ezen a szakaszon a németek 83 páncélost semmisítettek meg, ami megfelel egy páncélos hadosz­tály teljes háborús létszámának. Eger, január 31. Mint megírtuk legutóbb, a magyar írók és hírlapírók országos Pázmány Egyesülete csütörtökön tartott köz­gyűlésén egyhangú lelkesedéssel dr. Czapik Gyula m. kír. titkos tanácsos, egri erseket választotta elnökévé. A közgyűlést követőieg &z egye­sület bözvacsorát adott, amelyen az új elnök mondott Pázmány- seriegbeszédet. — A történelmi hírnév kimagasló emelvényére több út vezet — mon­dotta. — Kettő a gyakoribb. — Az egyik új és önáHó gondo­latokat vet föl a nagy ember és ezeket alkotásokon, intézményeken át valókká teszi.A másik: ha meg­lévő, örök eszméket és elveket meggyőződésének erejével magasra emel a nagy egyéniség, meggyőző szellemiségével számára tábort sze­rez, alkotó készségével intézmények­be valósítja bele. Olyanok ezek, mint a fáklyatartók. A fáklya tüzét nem ók hozták a földre, de az ő érdemük, hogy világít, mert magasra tartják. —A kiváltságok első csoportjába tartozók nagyok.de a köz és utókor számára nem annyira hasznosak, mint az utóbbiak. Azokat eisósorban bámuljuk, új eszméiket és utaikat vagy elfogadjuk, vagy kárhoztatjuk, vagy mellőzzük. Baj lenne azoDbaD, ha mindig csak új utak keresésével indulnánk utánuk. A második cso­portba tartozó nagyokat jobban követhetjük. — Tevékenységükben ugyanis az elvek és igazságok a lényegesek, ezeknek kiegészítő ré­szei lelkességük, bátorságuk, agili­tásuk; egyéni ízük, körülményes­ségeik pedig csupán járulékok. — Pázmány Pétert munkássága a nagyság magaslatára emelte. Te­vékenységének kiterjedése és hatás­foka azonban akkora, hogy vitat­ható, vájjon egyedisége volt-e na­gyobb, avagy az örök eszmék kép­viseletében kih&tóbb? — Amikor ma a hithirdető és nemzetpoiitikus Pázmányról szólok, nem az egyedi és úttörő nagyságát akarom előtérbe állítani, hanem az egyedi vonások fölött követett elvét és annak ugyancsak idők és körül­mények fölötti alkalmazhatóságát kívánom kiemelni. — Pázmány sokoldalú munkás­ságából eisósorban hithirdető tevé­kenységét szokták kiemelni. És pe­dig egyoldalúan. Úgy jellemzik, mintha csak hitvitázó és az ellen- reformáció kürtöse lett volna csupán. — Aki így vélekedik Pázmányról, az sohasem tanulmányozta át mun­káinak hatalmas kötetsorát. Ezek­nek igen számbajövó része pozitív theológiai munka, prédikációinak két hatalmas kötete ugyanilyen. Pedig e két kötet csak kis része kézirat­ban elveszett igehirdetésének. — Pázmány hithirdető tevékeny­ségének motívuma Krisztus odaadó hite, szeretete és a papságban ma­gára vállalt evangalizáló feladatnak öntudatos és áldozatos teljesítése volt. Az Úr parancsa volt az irányadója, nem pedig a tetszik és nem tetszik gyengeségére való pislogatás. Hogy aztán a túloldallal hitvitázott is, Pázmány sokirányú munkájának más oldala. Hívei számára világosan, kibúvót nem hagyva, az igazság gyémántos keménységével, a meg­győzéi acélos erejű hódolatkövete­lésével, teljes egészében hirdette Krisztus tanítását és parancsait. — Gondolatmegtöréssel most a mához kanyarodom. — Nem ritkán hallunk egy két­ségtelenül jóakaratú követelést és aztán egy egész másirányú, kifeje­zetten nem alakított, de a közhan­gulatban lappangó kívánságot. — Az első: hogy ne zavarjuk a vallási békét, mert ma nem alkal­mas e veszedelmes idő a hitvitákra; a másik pedig: a vallási kötelessé­Eger városa mindent elkövet a harmadik tanácsnoki állás visszaállítására Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta januári rendes közgyűlését dr. Kálnoky István polgármester elnökletével. A közgyűlés megnyitása után Frank Tivadar főjegyző ismertette a polgármesteri évnegytdes jelen­tést, amely beszámolt az elmúlt ne­gyedév közérdekű eseményeiről és a város ügymenetéről a közigazga­tás minden ágazatában. Az évne- gyedes jelentést a képviselőtestület felszólalás nélkül vette tudomásai. A tárgysorozatra térve a köz­gyűlés kezességet vállalt a Városi Gyógyfürdőnek a Pesti Hazainál fennálló adósságára. Ennek a folyó­A harmadik tanácsnoki állás ügye A város képviselőtestülete a múlt év egyik közgyűléséből kérelmet intézett a belügyminiszterhez a har­madik tanácsnoki állás visszaállítá­sára. A belügyminiszter az állást szervező határozatot nem hagyta jóvá, azzal az indokolással, hogy hasonló lélekszámú városok csak két tanácsnoki állással rendelkez­nek, de nem emelt kifogást az el­len, hogy a X. fizetéti osztályba sorozott II. aljegyzői állást szervez­zen a város. A polgármester sze­mélyes megbeszélései után oda mó­számiahítelnek az összege eredeti' leg kétszázezer pengő volt, s az időközi törlesztések után még 95 ezer pengő áll fenn belőle. Bejelentette Frank Tivadar fő­jegyző, hogy Vágner József képvi­selőtestületi tag kettős tagsága kö­zül a választottat tartja meg, özv. Russin Bertalanná pedig dr. vitéz Gallasy Józsefet bízta meg képvi­seletével. A közgyűlés Vágner Jó­zsef virilis helyére a soron követ­kező póttagot, Práff Nándort hívta be. Szajlaij Sándor ugyancsak vá­lasztott tagságát tartotta meg, vi­rilis tagsági helyére Gyulay Istvánt hívta be a képviselőtestület. dosnlt a helyzet, hogy a belügymi­niszter beleegyezik egy I. osztályú aljegyzői állás megszervezésébe. Vitéz Subik Károly felszólalá­sába hangoztatta, hogy a városnak mindent el kell követnie a harma­dik tanácsnoki állás visszaállítására. A tanácsnok ugyanis saját hatás­körben és felelősségére dolgozik s kívánatos, hogy minél több ilyen munkaerő dolgozzék a városi köz­igazgatásban. De a városi tisztvi­selők előmenetele is megkívánja, hogy többen kerülhessenek maga-

Next

/
Thumbnails
Contents