Eger - hetente négyszer, 1944
1944-07-24 / 116. szám
Aba 20 filléb Eger, L V. évfolyam, 116. szám, ♦ Hétfő ♦ Trianon 25,1944. jtílius 24. i&Ofizetési díjí Sfg hónapra 3 P 40 fillér, V« évre 10 P, — Bgges szám árai hétköznap 20 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZEBKESZTÖSfiO: Licenm,fsz. 3. Tel* 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 17fi. Csekkszámla: 54.30Si A keleti arcvonalon a legelkeseredettebb elhárító harcok folynak A NTI jelenti: A keleti arcvona- Ion a bolsevisták legtöbb támadása Összeomlott a német elhárító fegyverek tfizében. A harcok súlypontja továbbra is Lemberg terében van s itt a legelkeseredettebb küzdelmek alakultak ki a szovjet rohamcsapatokkal. Ezekbén a harcokban a bolsevisták különösen nagy veszteségeket szenvedtek, mert a német légi erő gépei vakmerő mélytámadásokkal bombázták az ellenséges csapatokat. Breszt Litovszk és Grodno között ugyancsak véres veszteségeket szenvedtek a bolsevisták, ügy, hogy kénytelenek voltak kelet fefé visszavonulni. Egyes szovjet páncélos ékek elérték Lubllnt Az Interinf jelenti: A szovjet of- fenziva középső szakaszán változatlanul kemény «küzdelmek folynak. Szovjet gépesített kötelékek elérték Lemberg keleti szélét, más páncélos ékek pedig Lublin térségében nyomulnak előre. fi uasámapi közgyűlésen különvált a három egri Legutóbb ismertettük dr. Czapik Gyula érsek rendelkezését, amely a három római katolikus egyház- község különválásáról intézkedett. A rendelet értelmében a három egyházközség vasárnap délelőtt tartott közgyűlést a Líceum zenetermében és szétválasztván a képviselőtestületnek egy-egy egyházközségre jutó tagjait, megalakította a külön tanácsi és szakosztályi szervezeteket. A közgyűlést dr. Vizy Miklós prépost, kanonok, plébános nyitotta meg értékes gondolatokkal világítva meg az egyházi szervezet jelentőségét. Az egyház Krisztus misztikus teste s aki tagjai sorába kerül, Krisztusnak válik részesévé. Ilyen értelemben a kereszteltek anya- könyve ennek a nagy misztikus egységnek aranydiplomáit tartalmazza. Az eredeti gondoltafűzésű szavak után dr. Szabó Oszkár vm. árvaszéki elnök az egyházközség éléről eltávozott Marnő Gyula apát, kanonok érdemeit méltatta és indítványozta, hogy azokat a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Szeretettel és tisztelettel üdvözölte «egyben dr. Vizy Miklós prépost, kanonokot. Az egyházközség és a város katolikus társadalma sokat vár és remél tőle. Vezesse híveit a hit útjain és kisérje munkásságát az Isten áldása. A továbbiakban Bóta József igazgató tanító, egyházközségi jegyző felolvasta az egyházközségek szeregyházközség vezetőt megváltoztató főpásztori leiratot. A fópásztor hangsúlyozza ebben, üogy az ügyek gyorsabb elintézése és a plébániák területén a bensőségesebb vallásos élet kialakítása tette szükségessé a képviselőtestület külön működését, viszont a közös érdemű ügyek elintézésére az életrehivandó központi tanács hivatott. A főpásztori irat felolvasásával megtörtént a három egyházközség szétválása. Ezek után egyenként tartottak ülést az egyházközségek, kivéve a szervita atyákét, amelynek megalakítását és szakosztályi választásait a jövő vasárnapra tűzték ki. A belvárosi egyházközség gyűlésén dr. Vizy Miklós elnök kegyele- tes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Világi elnökről, Breznay 'Imréről és javasolta, hogy az egyházközség dr. Szabó Gyula alispánt válassza meg. Az indítványt a képviselőtestület egyhangú határozattal fogadta el. A képviselőtestület ezután megválasztotta a tanácsot és megalakította a különböző szakosa-, tályokat. A lajosvárosi egyházközség képviselőtestületének közgyűlésén Császti Gyula plébános, egyházi elnök elnökölt. Az egyházközség ugyancsak egyhangú határozattal Dániel Miklóst választotta meg világi elnökévé. A tanács és szakosztályok itt is megalakultak. Végezetül megválasztották a központi tanácsot is. Megjelent a rendelet az ipari munkások egységes szervezetéről A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a minisztérium rendeletét a magyar ipari munkások egységes szervezetéről. A rendelet szerint a magyar ipari munkások nemzeti célú összefogása és egységes érdekképviseletének ellátása végett Budapesten «Magyar Ipari Munkások Országos Szövetsége* elnevezéssel országos szervezetet, ennek tagjaiként az egy-egy ipari foglalkozási ágba tartozó munkások összefogása céljából Budapest székhellyel országos szakmai központokat és az egyes helyi körzetekben foglalkoztatott ipari munkások részére helyi munkásegyesületeket kell alakítani. A szervezet feladata a magyar ipari munkások foglalkozásának körében a nemzeti szempont és a keresztény erkölcs követelményeinek érvényrejuttatása és biztosítása; a magyar ipari munkások anyagi és szellemi jólétének előmozdítása, foglalkozásuk tisztességének és jóhir- nevének megóvása, foglalkozásbeli és szociális érdekeinek képviselete, a foglalkozásuk gyakorlásával járó jogok védelme és kötelességeik teljesítésének ellenőrzése. A rendelet hatálybalépésével az ezidőszerint működő munkásszervezetek a Magyar Ipari Munkások Országos Szövetségének tagjaivá válnak. Ezek a tagegyesületek az iparügyi miniszter további rendelkezéséig különállásukat megtartják. Végül — at ezidőszerint működő ipari munkásszervezeteknek az egységes szervezetbe beolvasztása céljából — a rendelet megfelelő felhatalmazást ad az iparügyi miniszternek a munkásszervezetek szabályozására. (MTI) éU i KW Hm, Bizonyos körülmények között a zsidó ingóságokat mór most is lehet értékesíteni Kiadták a rendeleteket a zsidóvagyonok felkutatásáról és értékesítéséről A zsidóvagyonjogi kérdések rendezése szempontjából újabb jelentős lépés a Budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent rendelet. Ez a rendelet ugyanis megbízza a zsidóvagyonok kórmánybiztosát azzal, hogy a zsidóvagyonnal kapcsolatos fontos és sürgős kérdéseket megoldja. A kormánybiztosnak mindenekelőtt az lesz a feladata, hogy az elrejtett és be nem jelentett zsidóvagyonokat felkutassa és azokat a nemzet javára biztosítsa. — Gondoskodni kell továbbá a zsid{>- vagyonok megőrzéséről is mindaddig, amig azok hasznosítására sor kerül. Az értékesítés bizonyos körülmények fennforgása esetén a már most kiadott rendelet alapján is megtörténik. A rendelet ugyanis felhatalmazza a kormánybiztost, hogy olyan esetekben, amikor azt a termelés folyamatossága, vagy a közellátás zavartalan biztosítása a valóban indokolt szükségletek kielégítése megköveteli, a zár alá vett üzletek árukészletét,. az üzleti berendezést, de egyéb zsidó ingóságokat is értékesíthessen. A rendelet az ajándékozásokat természetszerűleg nem teszi lehetővé. A vagyontárgyak biztosítása a hatóságilag megállapított forgalmi értéken készpénzfizetés ellenében történik és a kormánybiztos csak kivételes esetekben állapit meg más fizetési feltételeket. A rendelet ezzel módot kíván nyújtani ahhoz, hogy ahol méltánylást érdemló körülmá- nyek fennforogni látszanak, a kész- pénzfizetés merev alkalmazása az értékesítéssel kapcsolatos közérdekű szempontok érvényesülését ne gátolhassa. * Ugyanakkor a rendelet gondos-, kodni kíván azokról az alkalmazottakról, akik a lezárt zsidó üzletekből kilépnek. Ezek szolgálati viszonya 1944 július 31-ével szűnik meg és ilyen alapon ezek járandóságait is kiszámítják. Ezzel szemben a rendelet megkívánja, hogy az alkalmazott a felmondási idő alatt július 31-ike után is rendelkezésre álljon az üzleti vagyontárgyak értékesítését végző hatóságnak. Különösen fontos a rendeletnek az a rendelkezése, amelyben a
