Eger - hetente négyszer, 1944

1944-07-10 / 108. szám

Eger, L V. évfolyam, 108. szám. Trianon 25, 1944. július 10, AHA 20 FILLÉB ♦ Hétfő * ELŐFIZETÉSI DÍJg «IB hónapra 3 P 40 fillér, V« évre 10 P, — Egges szám árai Hétköznap 20 fillér, vasárnap 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teli 11. ki ADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 170. Csekkszámla: 54.60Si Horváth Árpád dr. főispán végiglátogatta a vármegyét Ezen a héten Eger intézményei kerülnek sorra A nép jó, okos és józan — mondotta tapasztala« tálról a vármegye főispánja Horváth Árpád főispán már szék­foglalójában úgy nyilatkozott, hogy meg kívánja ismerni minél köze­lebbről és minél szélesebb rétegek­ben a vármegye népét. A székfog­laló szelleméből [következett, hogy az nj főispán a közvetlen érintke­zésben nem pusztán az .ismerke­désre gondol, hanem mélyebbre ha­toló szemmel akar a személyeken túl a magyar élet közvetlenül [ható kérdéseibe merülni, másfelől meg akarja valósítani azt a kézfogást, amely a munka megbecsülése alap­ján álló vezetőt és a munkás vi­déki magyart összeköti s ezzel egy uj becüsletesebb, egymás mel­lett valóbb magyar életet alakit ki. Dr. Horváth Árpád az elmúlt hetekben sorra járta a járásokat és mindenütt értekezleteket hivott ösz- sze. Ezeken a vidék intézményeit és társadalmi egyesületeit fogadta és hosszasan elbeszélgetett tagjaik­kal. Ezekben a beszélgetésekben vá- zolódott fel a főispán előtt az egyes járások lakosságának összetétele, valamint sorsuk menete és a vidék sok részletproblémája. A vármegyejárásról dr. Horváth Árpád főispán a következőkben nyi­latkozott munkatársunknak: — Nagy örömet szerzett nekem Eger, július 10. Szombaton délután |a város kép­viselőtestülete rendkívüli közgyű­lést tartott dr. Pál Endre polgár­mesterhelyettes elnökletével. A gyű­lésnek egyetlen pontja volt Frank Tivadar főjegyző nyugdíjazása. Az ügyet Jankovics Dezső tiszti főügyész ismertette. Frank Tivadar májusban kérelmet terjesztett a kép­viselőtestülethez és abban hat havi betegszabadságot kért. Frank., Tiva­dar most ezt a kérést visszavonta és julius 4-én nyugalombahelyezé- sét kérte. Kérelméhez orvosi bizo­nyítványt csatolt, mely szerint ké­relme egészségi okokból indokolt. ez a körút. Nagy örömet azért, mert láttam, hogy a vármegye népe jó, okos és józan. Mindenütt alkalmam volt a nép legszélesebb rétegeivel közvetlen kapcsolatot találni, és jólesett látni munkájukat, a magyar élet kéidései iránt tanúsított meg­értésüket. Megismerkedtem közvet­len munkatársaimmal, a főszolga­bírókkal, a községi jegyzőkkel is és igyekeztem a felmerült kérdéseket közelebb segíteni a megoldáshoz. Sok szépet láttam mindenütt, de különösen meglepett a gyöngyösi iparosság és szőlősgazdatársadalom korszerű és okos magatartása, amely gazdasági fejlettségük szép eredmé­nyeiben is megnyilatkozik. Hatvan­ban a munkásság képviselőivel szo­rítottam kezet és örömmel láttam szép, tiszta, becsületes magyarságu­kat. Erre a látogatásra különben nagy súlyt vetettem, mert kifejezett célom a munkásság összefogása s a velük való legkomolyabb törődés. Mint értesülünk, dr. Horváth Ár­pád főispán ezen a héten Eger vá­rosban fejezi be ismeretszerző kör­útját. Sorra látogatja a város intéz­ményeit, hatóságait és ellátogat a társadalmi egyesületekbe és olvasó­körökbe is. Az állandó választmány javaslata az, hogy a képviselőtestület Frank Tivadart 34 évi szolgálat és hábo­rús év leteltével teljes szolgálati ideje alapján nyugdíjazza és részére a megállapított nyugellátást folyó­sítsa, számára a még fel nem vett helyettes polgármesteri reprezen­tációs költséget és gyógykezeltetése céljából szavazzon meg kétezer pengő betegségi segélyt. Amennyi­ben pedig a fürdő igazgatója ma­rad, az ott élvezett tiszteletdijat ne a közpénztárból, hanem a fürdő pénztárából kapja meg. A kérdéshez elsőnek dr. Lipcsey Péter szólt, aki meleg hangon em­lékezett meg Frank Tivadar mun­kásságáról és érdemeiről. — Gondoljunk hős honvédőinkre. — mondotta többek között. — A magyar nemzet mindig hálás'volt hős fiai iránt. Mi hálánkat azzal fejezzük ki, ha gondoskodunk hősi halottaink árváiról, özvegyeiről és hős sebesültjeinket a legnagyobb ápolásban, szeretetben és segélyben részesítjük. — Ez még nem elég, a belső fron­tot kell megalkotnunk. Ez legyen minden igyekezetünk. Dolgozzék és imádkozzék minden magyar és ne csináljon senki se vásárt a háborúból. Ha visszanézünk a múltba, akkor a Haza földjét elfoglaló gepidák, gótok, avarok és a hatalmas hun- birodalom pusztulását látjuk, de elpusztult a világhódító római bi­rodalom is. Jöttek a mi őseink, azok elfoglalták a mi hazánkat és meg is tartották ezer éve. A Min­denható nagy Isten nem ejtette ki tenyeréből a magyart. Mindig meg­segítette. Jött a tatár pusztítás, török dúlás, osztrák rabiga, kom­munizmus. A nagy Isten mindig adott a magyarnak vezéreket, ő adta az országnak Szent Istvánt, Szent Lászlót, Nagy Lajost, Má­tyás királyt, Hunyady Jánost, Kos­suth Lajost kormányzónak. A kom­munizmust letörte az otrantói hős tengernagy, Horthy Miklós, a mi kormányzó urunk. Elmondhatjuk, hogy a nagy Isten segítette a ma­gyart mindig. A magyar védte a nyugati nagy nemzetek kultúráját. És azok magára hagyták a magyart. A török duláskor egyedül a római pápa küldött sereget és pénzt. — És most nem elég a hősi harc. Most legyen a belső front a legerősebb. Egy kiáltásunk legyen csak: magyarok voltunk, [magyarok vagyunk és magyarok maradunk. — Bánk tört az angolszász, Ame­rika és az orosz. Bombázó repülő­gépein a bombavetők el akarják pusz­títani az egész országot, kiirtani minden magyart. És mi nem ijedünk meg, de az angolszászok félnek. A német V. 1. megtorlásként bom­bázza Anglia déli részét és ennek folytatása lesz. Amerika is meg fog ijedni, ha New-Yorkot bombázza a német a V. 2. és a többivel. — Mi nem ijedünk meg, csak védekezünk. Pár nappal ezelőtt Budapestet bombázták. És ott is a magyár repülők és német szövet­ségesek repülői elzavarták őket. És a magyar fiatalság, a leventék és az itthon élők korosabbjai a leg­nagyobb veszedelemnek tették ki magukat. Segítettek mindenütt. Küz­döttek a magyar életért és sikerrel. És most az angolszászok a szent­székhez íordúlnak, hogy tiltsa el a Y. 1 et és a folytatását. Minden magyar erőre szükség van most. És szükség van egy nagy összefogásra. Ne legyen közöttünk társadalmi különbség. Magyar testvérünk min­denki, aki szereti Hazáját. Ezt a magyar erőt a tántoríthatatlan hit adja meg. Hiszünk Magyarország feltámadásában. És ilyen nehéz helyzetben megy nyugalomba a mi szeretett főjegy­zőnk, Frank Tivadar, aki hűséggel, nagy koncepciójú terveivel és azok megvalósításával szolgálta városun­kat évtizedeken át. — Az első világháborúban részt vett- és évekig orosz fogságot szen­vedett és amikor hazajött, helyre hozta a süllyedésbe kerülő fürdő ügyét. Megépítette a fürdőt, az uszodát. Nagy terve volt az idegen forgalom növelése, ebbén is nagy sikere volt. Dolgozott és folyton dolgozott. Nem nézett semmire más­ra, csak arra, hogy sikeresen bevé­gezze munkáját. Ez sajnos megron­gálta szervezetét és nem csoda, ha nyugalomra vágyik. A képviselőtes­tület mindig mellé állt. Mi most is hiszünk a teljes felgyógyulásá­ban. A tisztviselői kar nevében dr. Jankovics Dezső főügyész mondott méltató szavakat a nyugalomba vo­nuló főjegyzóről. — Frank Tivadar — mondotta — 1914. év óta, mint fogalmazó, 1915- évtől, mint tanácsnok és végül 1935- tői, mint főjegyző és polgármester helyettes állott városunk szolgálatá­ban. — A több, mint három évtizedet kitevő munkálkodását kiváló képes­sége, nagy 'közigazgatási tudása, ha­talmas kezdeményezési erő és szer­vezési képesség jellemzi. — Egy évtizeden keresztül állott az általa megszervezett; adóhivatal élén és működésével a felsőbb ha­tóságok és az adófizető polgárok legteljesebb mértékben meg voltak elégedve. — Városuhk fejlődése és haladá­sából derekas munkával vette ki részét, az ő nevéhez fűződik a für­dők fejlesztése, új medencék építése. Síkfőkút megvétele és az ottani üdülő létesítése s végül az idegenforgalom nagymértékű megnövekedése. fl város képviselőtestülete nyugalomba helyezte Frank Tiuaöar udrosi főjegyzőt »

Next

/
Thumbnails
Contents