Eger - hetente négyszer, 1944

1944-07-10 / 108. szám

s BOER 1944. júliús 10 „Országot kék építeni“ Közel ezer ember hallgatta végig a Korona kertjében a Zeneegyesület első nyári hangversenyét — Bebizonyította, hogy az iskola­város Egerből fürdővárost is lehet csinálni és a két jelleg egymás mel­lett tökéletes harmóniában megfér. — Az 1925. év óta megindított városfejlesztés, Vízvezeték, csatorná­zás keresztülvitele, a Korona szálloda építése és minden más megmozdulás, ha nem is kizárólag az ó kezdemé­nyezései, de az általa mellettük ki­fejtett ügybuzgalom nagy mérték­ben hozzájárult azok létesítéséhez. — A gazdasági ügyek terén is hatalmas munkát végzett. A faisko­lák, városi szólótelepek, juhtenyész­tés létesítése, a gyümölcsértékesítés problémáinak megoldása mind az ó kiváló kezdeményezóképességének és szervező erejének tanúbizonysá­gai. — Erős szociális érzékkel irá­nyította a szegényügyet, vitte a népkonyha és ONCsA ügyeit és a néhai dr. Petro Kálmán által meg­alkotott és egész országban híressé vált szegénygondozást valóságos szívügyévé tette. Eger, július 8. A hivatalos lap szombati száma igen fontos rendeletet közöl a nyil­vános számadásra kötelezett válla­latokban a vezető állások, valamint az igazgatósági és felügyelóbizottsági tagságok betöltéséről. A kormány rendelete a keresztény közvélemény kívánságára az úgynevezett „Aladár- kérdést“ szabályozza. Az új rendelkezés az irányító szerepnél feltétlenül megköveteli a szakképzettséget és felkészültséget. Minden olyan részvénytársaság, vagy szövetkezet, valamint mérlegének közzétételére kötelezett minden o- lyan korlátolt felelősségű társaság, amelynek tőkéje a 100 ezer pengőt meghaladja, vagy amelyben az ér­telmiségi munkakörben foglalkozta­tottak száma tíznél több, továbbá a pénzintézeti központ tagjai, vala­mint a biztosító magánvállalatok kötelesek a szerződés tervezetének vagy a megbízásnak, előléptetésre irányuló határozatnak bemutatása mellett bejelenteni, azokat, akiket elnöki, alelnöki, végrehajtóbizott­sági elnöki, vagy elnöki, vezérigaz­gatói, vezérigazgató helyettesi, ügy­A háztartási alkalmazottak öreg­ség, rokkantság, özvegység és árva­ság esetére.szóló kötelező biztosítása július 1-vel életbelépett. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a háztartási alkalmazottak — Ha feitebb érintett és általa oly hón szeretett szülővárosa érde­kében kifejtett önzetlen és becsü­letes munkájához hozzászámítjuk minden polgártársával eremben ta­núsított végtelen nagy jóakaratát, az ügyszeretetét, mellyel az ügye­ket intézte, a tisztviselótársait min­dig támogató egyéniségét, egyenes gerinces jellemét, ügy teljes képé­ben előttünk áll a most betegség miatt nyugalomba vonuló főjegy­zőnk. — Mi, tisztviselő társai, akik az ó kollegiális szeretetét és jóakara­tát a legközvetlenebbül éreztük, most amidőn elbúcsúzunk tőle, fájó szívvel tesszük ezt és biztosítjuk arról, hogy hálánk és szeretetünk, melyet vele szemben érzünk, soha el nem múlik. A képviselőtestület a felszólalá­sok után az állandó választmány javaslatát elfogadta. A gyűlést dr. Pál Endre elnök zárta be s ö is meleg hangon búcsúzott a távozó főtisztviselőtől. vezetői igazgatói, ügyvezetői teen­dőkre, vagy az üzlet vezetésére vagy irányítására egyébként alkalmazni, vagy azzal megbizni kívánnak. Azok a vállalatok, amelyeknek saját tőkéje az 500 ezer pengőt el­éri, vagy azt meghaladja, 15 nap alatt, a 250—500 ezer pengős vál­lalatok pedig 30 nap alatt, a többi vállalatok 45 nap alatt kötelesek a bejelentést megtenni. Fontos intézkedése a rendeletnek, hogy a zsidó tulajdonban volt és letétbe helyezett részvényekkel kapcsolatban az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság választására köz­gyűlési jogokat az illetékes mi­niszter gyakorolja. A rendelet alapján sor kerül a jelenleg vezetőállásban lévő alkal­mazottak jövedelmének felülvizsgá­latára is. A rendelet kiadásának legfőbb célja az volt, hogy a vállalatok ve­zetésében a döntő szempont a nem­zet és a dolgozó magyar társadalom érdekében érvényesüljön és meg­szűnjenek azok a visszaélések, amik­re a két zsidótörvény hézagos in­tézkedései lehetőséget adtak. után fizetendő, ennek az új járu­léknak a mértékét. Járulék és pót­lék címén egy napra 24 fillér, hat napra 1.44 pengőt, hét napra 1.66 pengőt, egy hónapra pedig 7.20 pen­gőt kell fizetni. A tiszta arcú, derűt mosolygó júliusi ég alatt a zene és az ének üdítőbben és magasztosabban hatott, mint az előadótermek zárt és fülledt légkörében. A Korona szálló hatal­mas kertjében, a frissen zöld fák között játékosan és otthonosan búj­tak át a dallamok és körültáncolták a hallgatóság szívét-lelkét. Az Egri Zeneegyesület hangversenye élénk bizonyítéka annak, hogy a háború ötödik esztendejében is át tudunk lépni a vér és iszonyú szenvedések mocsarán és hallgatni kívánjuk azo kát a vidám hangokat, amelyeket a béke gondtalansága idején írtak. A műsor elején Idr. Kapor Ele­mér köszöntötte a Zinesgyesület nevében a hatalmas közönséget. Majd az Egri Zeneegyesület Suppé „A szép Galatea* nyitányát és Schubert—Barté „Három a kis- lánykából egyveleget játszott Ruszthy Zoltán országos társkar­nagy vezénylésével. A bécsi köny- nyű muzsika nagy mestereinek leg­szebb melódiáit remek kidolgozás­ban hozta a közönség elé a Zene- egyesület ötven tagja. A két zene­kari szám után dr. Kapor Elemér Sinka István „Kár neki sebbel le­hullni“ és Dsida Jenő „Esti teá­zás“ című költeményét mondotta el. Az elsőben a ballada tragikus hangját, másodízben a líra örök szépségét érzékeltette az előadó. Sinaa István balladája különben a magyar sorsérzés legidőszerűbb hang­jait szólaltatja meg. „Országot kék építeni“ — mondja a költő Zselér Jánossal kapcsolatban, mintegy utal­va a fajta mostoha sorsú fiára. Or­szágot kell építeni a bombatölcsérek fölött munkával, hittel és a szépség erejével. Törökné Iváuovich Ili egy ismert Strauss-dalt és háborús számot éne­kelt bájjal és lendülettel. A zenekar Figedi Sándor Csárdajelenetét ját­szotta, majd az Egri Dalkör dr. A Budapesti Közlöny szombati számában jelent meg az iparügyi mi­niszternek a bőrtalpú lábbeli, vala­mint a talpbór forgalmának szabá­lyozása tárgyában kiadott rendelete. A rendeletnek, a közellátásügyi mi­niszter eddig hatályban volt rende­letével ellentétben, fontosabb ren­delkezései szerint iparostól csak piros utalványra lehet bőrtalpú cipót beszerezni. Tehát a zöldszinű utal­ványt csak kereskedőnél lehat a jövőben beváltani. A zöld színű utal­ványok u jövőben hasonlóan a piros utalványokhoz, csak annak a tör­1 Ki$ij Kálmán egri szerző „Egri nó­ták“ c. vegyeskari művét adta elő. A Csárdajelenet é3 az Egri nöták hatalmas tapsot kaptak a közön­ségtől. Szünet után a Dobó István 14. gyalogezred zenekara Tschajkovszky Feodora nyitányát, Hruby Lehár egyvelegét és Szalay Lajos köszöntő indulóját játszotta Juhász László főtörzsőrmester vezénylésével. A katonazenekar meglepte a közönsé­get hibátlan és művészi élvezetet nyújtó játékával. Kellemes megle­petésként hatott Szalay Lajos or­gonaművésznek, a fószékesegyház karnagyának a harmincas évek ele­jéről származó pattogó indulója. A fúvószenekar számai után Köles Zoltán operaénekes lépett fel Bu- kucs Károly helyett Tosca levél­áriájával és Kacsóh Pongrác Rá­kóczi megtérése című darabjával. A fiatal énekes kellemes, behízelgő tenorjával meghódította a közönsé­get. A zenekar Sándor Jenő operett-, és filmdalegy velegét adta elő Huszthy Zoltán vezénylésével. A részletek finom kidolgozása jellemezte ezt a számot. A műsort Szalay Lajos Magyar népdal indulója fejezte be, amelyet az Egri Zeneegyesület zene­kara játszót. A műsor egyes számait Kapor Elemér szellemesen kapcsolta össze. Az idei nyár első és igen jól si­került hangversenyét csaknem ezer ember élvezte végig. A hangversenyt az Egri Zsneegyesület rendezte a bombakárosultak javára. Nemcsak az anyagi célt érte el ezzel a hang­versennyel [a nemes egyesület, ha­nem nagyszerű műsorával üdítő szó­rakozást nyújtott Eger közönségé­nek. Hisszük, hogy ez a nagysikerű kezdeményezés arra az elhatározás­ra fogja indítani a rendező egye­sületet, hogy legalább havonkint megismétli ezt az impozáns zenei eseményt. F. Ä. vényhatóságnak a területén váltha­tók be, amelynek területén az utal­ványt kiállították. Az utalványokat a kiállításukat követő második hónap végéig lehet beváltani, míg eddig csak egy hó­napig volt erre mód. A 27-es szám­nál kisebb gyermekcipőket a jövő­ben szabadon, tehát utalvány nél­kül lehet beszerezni. Talpbőrkeres- kedó a jövőben talpbört csak az utalványon feltüntetett súly szerint szolgáltathat ki, tehát nem idom- darabokban. A rendelet 1944. július hó 31-ik napján lép hatályba. Vállalatok vezetésében a nemzet és a dolgozó társadalom érdekelnek kell érvényesülnie Megjelent az «Aladárok» ellen intézkedő rendelet, amely elsősorban a tisztességes munkát, a szakértelmet és a felkészültséget akarja biztosítani a vállalatok vezetésében Napi 24 fillért kell fizetni a háztartási alkalmazottak Öregségi biztosítására A bőrtalpú cipő és talpbőr forgalmának újabb szabályozása Hol lehet a pirosszínű és zöldszínű utalványt beváltani

Next

/
Thumbnails
Contents