Eger - hetente négyszer, 1944

1944-06-10 / 91. szám

m ÄH ä 16 FILLÉR Eger, LV, évfolyam, 91, szám, * Szombat » Trianon 25,1944, június 10, ELŐFIZETÉSI Dtji tgg hónapra 2 P 80 fillér, U évre 8 pengő, — Bgges. szám árai hétköznap 16 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉI]: Lícenm, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 5I.S0li Az invázió negyedik napján sem érték el céljukat az angolszászok c Az angolszász beözönlő csapatok, mint azt az invázió negyedik nap­jának estéjén meg lehetett állapí­tani, nem érték el céljukat. Ennek az az oka, hogy a partraszállók rendkívüli veszteségeket szenvedtek. _ Montgomery eddig 17 hadosztályt vetett be, de ezeket a német ellen­állás megtizedelte. Semleges orszá­gok megfigyelői szerint az első napok vesztesege meghaladja az ötvenezer főt. Montgomery még 18 hadosztályt szállíthat Délkelet-Angliából, de ezek bevetésével sem lehet átfogó had* műveletet megvalósítani. Június 12-én már megszűnik az nlazásl korlátozás Jeleztük legutóbb, hogy dr. Szabó Gyula alispán június 11 tői kezdve utazási korlátozást rendelt el He­ves vármegye területére vonatkozó­lag, olymódon, hogy a vármegye te­rületét bárminő utazási eszközzel, vagy gyalogosan is csak az alispán engedélyével lehet elhagyni. A vármegye alispánja most úgy intézkedett, hogy a rendészeti okok­ból június hó 11 ik napjától további intézkedésig elrendelt forgalomkor­látozást június hó 12 ik napjától kezdve feloldja. Ellenséges repülőgépekről mérgezett bankjegyeket dobtak le a múlt napokban Debrecenben A debreceni rendőrségre bejelen­tések érkeztek, hogy a város hatá­rában az -elmúlt napokban éjszakai órákban átrepült ellenséges repülő­gépekről régi kibocsátású magyar bankjegyeket dobáltak le. A vizs gálát során megállapítást, nyert, hogy ezek 1920. évi kibocsátású kétkoronás magyar bankjegyek, me­lyek ismeretlen mérgező vegyi anyaggal vannak átitatva. A bank­jegyek könnyen felismerhetők vörös színükről és arról, hogy a pénzda­rab jobboldalán egy kaszás arató látható. A debreceni rendőrkapitányság felhívta a város lakosságának figyel­mét arra, hogy ezek a bankjegyek mérgezettek, ha tehát ilyeneket szertedobálva talál a határban vagy utcákon, ne vegye kezébe. Kormánybiztost állítanak az orvosi munka­órák tervszerű felhasználásának biztosítására A Magyar Távirati Iroda jelenti: A háború okozta fokozottabb ka­tonai igénybevétel és nem utolsó sorban a zsidókra vonatkozó ren­delkezések következtében máris olyan számú orvos kapcsolódott ki a gyógyító tevékenységből, hogy különösen a vidéki lakosság orvosi ellátásában határozott orvo'shiány tapasztalható. A hivatalos lap mai száma közli a kormányzat rendeletét, amely az egészségügyi háborús szolgálat ke­retében az orvosok munkaerejének gazdaságosabb felhasználásával kap­csolatos feladatokat a belügyminisz­ter felügyelete alatt működő kor­mánybiztosra,— az orvosi munkaerők felhasználásának kormánybiztosára — bízza. A kormánybiztos feladatköre főbb vonásaiban a következő: Adatgyűjtés útján megállapítja, hogy a'közszolgálatban álló orvosok, a közérdekű intézmények orvosai, valamint a magánorvosok munka­ereje milyen mértékben van kihasz­nálva, továbbá, hogy ehhez képest az említett orvosok igénybevehetók e más egészségügyi feladatokra. Tervet készít az állam, a tör­vényhatóságok, a községek éa a betegségi biztosítással (ellátással) foglalkozó különböző intézetek és más szervezetek egészségügyi in­tézményeinél alkalmazott orvosok munkaerejének gazdaságosabb fel- használására és megállapítja, hogy az egyes intézmények működéséhez feltétlenül milyen orvosi létszám szükséges. Javaslatot tesz, hogy a honvéd­ség egészségügyi ellátásához a pol­gári orvosok igénybevétele olyan módon és mértékben. történjék, hogy az általános közegészségügyi érde­kek sérelmet ne szenvedjenek. Gondoskodik arról, hogy a be­tegségi biztosítással (ellátással) fog­lalkozó különböző intézetek és más szervezetek egészségügyi szolgálta­tásainál az orvosi munkaerőt ok­• ‘ 9 szerűen hfsználják'fel és evégből az egyes intézetek között megfe­lelő munkaközösség létesüljön. Elég­ből kötelezheti az említett intéze­teket, hogy tagjaik orvosi kezelé­sét intézményeikben közösen nyújt­sák és a körzeti orvosi szolgálatot közös körzetek felállításával bizto- sitsák. Az egészségügyi intézményeknél, valamint a hatósági orvosi szolgá­latban feltétlenül szükséges orvosi létszám biztosítása végett az orvosi oklevéllel rendelkező személyeket, továbbá az orvostanhallgatókat, hon­védelmi munkakötelezettség címén közvetlenül igénybevehetik. Ezen­kívül az állam, a törvény hatóság vagy a község szolgálatában álló orvosok az illetékes miniszternek j való utólagos bejelentése mellett rendes működési körükön felül egyéb orvosi tennivalók ellátására köte­lezhetők, az ilyen intézkedésnek azonban csak üres orvosi hely át­meneti pótlása céljából van helye. Az orvosok számának lehető gya­rapítása érdekében javaslatot dol­goz ki az orvosképzés terén a hon­védelmi törvény alapján életbe lép­tethető könnyítésekre. Komoly sikerű volt az idei könyvnap A könyvnapi kiadványok gyorsan elfogytak A hét első három napján zajlott le Egerben a könyvnapi árusítás. A város két könyvkereskedése mind a két napon igen szép, forgalmat bonyolított le, annak jeléül, hogy a könyv nem vesztette el hódító ere­jét, sőt, ma talán a szélesebb réte­gekben is kezd érdeklődést kelteni a nemesebb értelemben vett betű. Az Egri Keresztény Sajtószövet- kezetbea már az első nap délelőtt­jén elkeltek az összes könyvnapi kiadványok. Igaz, a legdrágábbak­ból (pl. Vajda János művei) csak nagyon kevés érkezett, de azokat is felvásárolták. Súlyos hibája volt az idei könyvnapoknak is, hogy rendkívül magas árakat szabtak meg a kiadók. Általában különös érdeklődéssel vásárolták Surányi Miklós Egyedül vagyunk c. müvét, Szalay Szuhay- ját, Szitnyai Szabó könyvét, de nagy kelendősége volt Lakatos Vince és Kinizsi Andor írásainak is. Külön kell megemlíteni Hamzáné Szom- bathy Ilona Tarlón c. regényét, amelyből rendkívül sok fogyott el. Ez a könyv egyike volt az Eger­ben legjobban fogyott könyveknek. Déhdny szó az óuóhely-kéröésról A városi légoltalmi ügyosztály'közleménye Eger város területének nagy ré­szén megtörtént, vagy folyamatban van a házcsoport-óvóhelyek hivata­los kijelölése. Igyekeztünk min­denütt a helyi, különösen a sze­rencsés adottságok felhasználásával lehető nagy biztonságot nyújtani: ahol csak lehetett, a kőbevágott régi pincék szolgálnak a kijelölés al ap­ján a lakosság részére óvóhelyül. Ezeknél az óvóhelyeknél szinte alig kell másról gondoskodni, mint egy vészkijáratról a szabadba (aknaszerű megoldással) vagy vész-átjáróról a szomszédos pincébe, a bejárat — szükségszerűen gázbiztossá, főleg pedig szilánkbiztosssá tételéről —, végül az előírt szerszámkészletről, ülőhelyekről és megfelő világításról. Vannak azonban házak, utcák, sőt városrészek is, ahol a közelben megfelelő kőbevágott pincék nin­csenek, így itt más védekezési mó­dot kellett előírnunk. Ilyen helye­ken a jobb épített pincéket jelöl­tük ki házcsoport-óvóhelynek, és csak ahol ilyen sem volt található, rendeltük el árok-óvóhelyek léte­sítését. A lakosság egy része ott, ahol az óvóhelyeket épített pincében je­löltük meg, vagy árok óvóhely ké­szítését írtuk elő, kifogásolta ezt a kijelölést, bejelentve, hogy inkább a néhol 6—800 méterre fekvő kő­bevágott pincébe mennek, mint a kisebb biztonságiig— vagy kisebb biztonságúnak képzelt — épített óvóhelyekre. Ezeknek az a vála­szunk : az óvóhelyet (házcsoport­óvóhelyet) a - fennálló honvédelmi miniszteri rendeletek értelmében azoktól a házaktól, ahonnan az óvó­helyekre mennek, nem szabad 100 —150 méternél távolabb kijelölni. Ez éHhető is, mert hiszen a ház­csoportot nem lehet légitámadás al­kalmával üresen hagyni: különben ki venné észre és kezdené oltani a gyujtóbombák becsapódása nyo­mán fellángoló tüzeket ? A negyed­óra járásnyira a pincébe bújt sze­mélyek bizonyára nem! Ezért kell tehát a házcsoporton belül, vagy legalább is annak köz­vetlen közelében kijelölni esetleg kisebb védettségű óvóhelyeket is, mert hangsúlyozzuk, hogy a lakos­ságnak a személyes légvédelmi szol­gálatra kötelezett része itt tartozik riadó alkalmával gyülekezni és a házi csoport légoltalmi őrsége pa­rancsnokának rendelkezésére állani. Ennek ellenkezője épen olyan volna, mintha a honvéd elhagyná a lövész­árkot, csak azért, mert pár kilo­méterrel odébb egy biztonságosabb bunker található. A személyes lég­védelmi szolgálatra nem kötelezet­tek : a gyerekek, öregek és bete­gek természetesen nincsenek korlá­tozva abban, hogy — ha van rá idő — távolabbi óvóhelyet is fel­keressenek. \

Next

/
Thumbnails
Contents