Eger - hetente négyszer, 1944
1944-01-22 / 12. szám
abh 16 FILLÉR Eger, L V. évfolyam, 12. szám. Szombat Trianon 25,1944. január 22. ELŐFIZETÉSI Dili egg hónapra 2 pengő, V* évre 5 P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Tel. 11. KIADÓHIVATAL: £gghm. Szent János- Nyomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.558« Óriási szovjetveszfeségek Vitebszknél 40.000 halottat, 200.000 sebesültet, 1203 páncélost és 349 löveget hátrahagyva visszavonultak a bolsevisták Berlin, január 21. A véderő főparancsnoksága közli; Kéréstől északkeletre szétvertük a szovjet páncélosokkal támogatott támadásait. A Reinhardt tüzérezredes főparancsnoksága alatt álló csapataink az 1943 december 13-a óta Vitebszk térségében tartó nagy elhárító csatában kemény harcokban meghiúsították a szovjetnek több mint 50 lö- vészhadosztállyal és számos páncéloskötelékkel megkísérelt azt a törekvését, hogy arcvonalunkon had műveleti áttörést érjen el s eközben az ellenségnek a legsúlyosabb veszteségeket okozták. A bolsevisták ezen az arcvonal- szakaszon 1944. január 18 ig több mint 40.000 halottat vesztettek. Sebesültjeik száma ennek többszöröse. Megsemmisítettünk, illetve zsákmányoltunk 12o3 ellenséges páncélost és 349 löveget. A szovjet az északi oflenzlva hetedik napján sem tudott átütő eredményt elérni Berlinből jelentik. A szovjet a keleti arcvonal északi szakaszán, nagy támadásainak hetedik nspján sem tudott átütő eredményt elérni. Az északi támadás kezdeti sikereit mindamellett a szovjet propaganda nacy tiImi embcrveszteség és Wi- zsákmáuy hírével igyekszik kifelé elmélyíteni. Ezekkel az adatokkal szemben az igazság a legutóbb kiadott német hadijelentés vitebszki adataiban található. A finnek szerint Leningrád már nem barcl terület Finn lapjelentések megállapítják, hogy a leningrádi térség nem tekinthető hadműveleti területnek. Ezen a terepen ugyanis néhány fokos fagy nélkül nem lehet a talaj miatt hadmozdulatokat végezni. A törvényhatóság jóváhagyta a Preszler-szeszgyár megvásárlását Eger város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésében foglalkozott a Makiári úti Preszler féle szeszgyár megvásárlásának tervével. A gyár telkét és építményeit a Magyar Általános Hitelbank egri fiókja 150 ezer pengőért volt hajlandó átadni a városnak, a vételárai s a tartozáshoz szükséges 100 ezer pengőt kölcsönképpen folyósítja a városnak. A képviselőtestület a vételt elhatározta, azzal a szándékkal, hogy oda vigye ki gazdasági udvarát, amely a Széchenyi utca közepén alkalmatlan helyen van, s a fejlődő gazdaság eszközei és állatai számára szűknek bizonyai. De meg akarta venni a város a telektömböt azért is, mert ott időlegesebb sertéshizlaldát és más gazdasági intézményeket kíván elhelyezni. A képviselőtestület határozata most került a vármegye kisgyűlése elé Líptay András és társai fellebbezésével. Az ügy előadója a vétel jóváhagyását javasolta, részben a vételár rendkívül kedvező volta miatt, részben pedig, mert a városnak a telekre és épületekre szüksége van. Az ügyhöz vitéz Subik Károly bizottsági tag szólt hozzá és kifogásolta a vételt. Nem annyira a vételár kérdésében hangoztatott kifogásokat, hanem abban a tekintetben, hogy a városi gazdálkodás, általábán a közületi gazdálkodás nem kifizető. A város most gazdálkodásba kezdett és ezt a tevékenységét szélesíteni akarja. Indítványozta, hogy a vármegye, mint vagyon felügyeleti hatóság, vizsgálja felül az egész városi gazdálkodás menetét és csak, ha megállapítja, hogy ez a közületi gazdálkodás jövedelmező, foglalkozzék ismét az üggyel. Dr. Hedry Lőrinc főispán általában osztotta a felszólaló aggodalmait a közületi gazdálkodást illetően. Valóban a közületek feladata nem az, hogy magángazdálkodást űzzenek. Sajnos azonban a mai idők bizoayos kényszerrel sürgetik a kö zületeket a gazdálkodásra. A város okosan teszi, ba a lehetőség szerint sertéseket hizlal s ezzel gondoskodik a zsír- és húsel’átásríl. Általában a közellátással kapcsolatos termelést nem lehet ma kifogásolni. Arról természetesen szó lehet, hogy a város a szeszgyár felhasználásra vonatkozólag ne készítsen végleges terveket, hanem csak ideiglenesen döntsön ebben a vonatkozásban. Maga a vétel pedig oly előnyös, hogy a városnak még akkor is meg kellene vennie jövő fejlődésére számítva, ha egyelőre nem is tudná kihasználni. A főispán felszólalása után a kis- gyűlés elfogadta a szeszgyár meg- vásárlásáról szóló városi határozatot, kikötötte azonban, hogy a város egyelőre c^ak a legszükségesebb beruházásokat hajtsa végre az épületeken s ne készítsen végleges használati tervet. Buzaérték mint életjáradék Eger, január 22. Budapesten az utóbbi napokban két üzletember a következő formában kötött egymással adásvételi szerződést, amelyet már be is mutattak az illetékes hatóságnál illetékJwS celjáud: Az egyik üzletember eladta a másiknak telkének egy részét éspedig nem pénzért, hanem életfogytiglani életjáradék ellenében. Ez a havonkiut fizetendő életjáradék pedig mindenkor tíz métermázsa szokványbúzának hatóságilag megállapított vagy a hó első napján tőzsdén jegyzett ára, tehát ma havi négyszáz pengő. A vevő, akinek a telekrész teljes forgalmi értéke készpénzben rendelkezésre állott, a szerződés megkötése után ötévi járadékrészletnek, vagyis hatszáz métermázsa búzának megfelelő huszonnégyezer pengő értékű búzakötvényt vásárolt. Az ügyletkötéssel úgy az eladó, mint a vevő meg van elégedve. Az eladó azt mondja, hogy ezzel a megállapodással biztosította magát minden áringadozás ellen, háztartása életfogytig el van látva, mert negyven éven át szerzett tapasztalatai bizonyítják, hogy megélhetéséhez havi tíz métermázsa A magyar gyógynövénykivitel legjobb vásárlója a Német Birodalom. Már a háború előtt is a Német Birodalom volt a magyar gyógynövények legfontosabb vevője. A magyar kivitel 50—80 °/o-át a németek vásárolták fel. A közben beállott lényeges változások ellenére, ami a magyar gyógynövénykivitel megtízszereződését jelentette, sem búza értéke mindenkor elegendő volt. Biztos azonban, hogy ugyanannyi havi járadék a jövőben is elegendő lesz. A vevő viszont azt mondja, hogy búzakötvényeivel a remélhetőleg öt évnél tovább nem tartó átmenet- gazdasági időszak áringadozásaival szemben van biztosítva. Ötévi járadékot minden eshetőségre tartalékolt. Ha szükséges lesz, kötvényei megfelelő részének értékesítése révén fogja fizetni eladónak a havi járadékot. Amíg megmarad a mai maximált búzaár, vagy esetleg emelkedik, kamatozó kötvényei a járadék részletek teljes összegét fedezik, ha pedig — ami a valószínűbb — esik a búzaár,, az átmeneti idő alatt kötvényeivel nemcsak fizetheti a járadékrészleteket, hanem marad annyi értékű értékpapírja, amennyi a mai és az esedékességek napján jegyzett búzaárak közötti különbözettél egyenlő. Tehát a fedezetül most befektetett huszonnégyezer pengővel nemcsak fizetni tud, hanem ennek egy hányadát esetleg mint üzleti nyereséget el is könyvelheti. íme egy telekvásárlási szerződés, amelynek megkötésével ■ a bűza- kötvény révén mindkét szerződő fél jól járt. történt ezen a téren semmi jelentős változás. 1932—1940 között is megtartotta a Német Birodalom első helyét, ahova a legnagyobb magyar gyógynövénykivitel irányult. A tengerentúli piacok elvesztése ellenére sem csökkent, sőt emelkedett a magyar gyógynövénykivitel. A Német Birodalom mellett, mini fontosabb piac szerepel még: Svájc, Svédország, Finnország, Olaszország és Szlovákia.
