Eger - hetente négyszer, 1944

1944-01-22 / 12. szám

E e e »

1944, január 22.

2

FALKENBEKGNÉ

Falkenbergné egy svéd őrnagy felesége. Feltűnően szép asszony, s kicsit könnyelmű. Egyébként főszereplő Knut Hamsun egyik regényében. A regény elég rövid, de címe elég bosszú: Halk húrokat penget a vándor.

Pengetés közben kiderül ám, hogy az asszonyka mélyen szereti az urát és csak azért mutatja magát könnyelműnek, hogy kicsit szintén köny- nyelmű férjének másfelé megosztott érdeklődését visszaszerezhesse. Az olvasót később újabb meglepetés éri. A férj is tulajdonképen féltékenységből játssza a könnyelműt s nem igazi vonzalomból udvarolgat a protestáns lelkész lányának.

A felállított lelki képlet előttünK hihetetlennek tűnik ugyan, de csak nem széliünk vitába ilyen „kicsiségért“ egy Nobel-dijas íróval! Knut Hamsun nagy művész s az olvasót és hőseit egyetlen mozdulattal ujja köré csavarja.

Az olvasó ott bökken meg először, mikor Falkenbergné, szíve alatt a mérnöktől hordott kis élettel, a jeges folyóba vész. Véletlen, vagy öngyilkosság? A dolog homályos. Kisvártatva azonban megnyugszunk ebben is, mondván: lehet, neki van igaza. Elvégre ez a bűn logikája s a könnyelműen keresett veszély végül is elnyeli az embert.

Mit szóljunk azonban ahhoz a cinikus vállrándításhoz, ahogyan Hamsun a boldogtalan asszony sorsát nyugtázza? Ezt írja: „Az élet

elég gazdag ahhoz, hogy eltékozolja öt /“- *

Ez a vállrándítás felbillentheti az egész világot. Az ember ugyanis társas lény, s boldogulásának előfeltételeit a nagy emberi szolidaritásban találja meg. Jaj az egyénnek a részvétlenek között! Vájjon mi lesz velünk, ha ez a morál befészkelte magát közénk ?

Lehet azonban, hogy már későn sopánkodunk s maga Hamsun is életünkből olvasta ki az egészet. Lássuk csak példákban : A sorból valaki lemarad mellőled, vagy baráti körödből a másik félrelépeget. Először még kicsi az elhajlás, s az első lépéssel habozni látszik. Ilyenkor csak meg kellene rágtam a kabátujját, s ha nem használ, fülébe súgni, esetleg rászólni. De te saját csillagaidra szegezett szemmel továbbmégy, esetleg megrántod a vállad, s gondolod: Az élet elég gazdag ahhoz, hogy eltékozolja őt.

Mondjuk barátnőd, házassági terveket szövöget. Mikor meghallod tőle, vagy mástól, s leméred a hit, erkölcs és józan ész mérlegén, úgy

találod, hogy a helyébe te mást tennél. Miért nem állsz elő, miért nem teszed ügyét a magadévá, hogy visszatartsd? Mert így gondolkodói : mit avatkozzam bele ? még azt hiszi, hogy irigylem. Kiki a maga szerencséjének kovácsa, nyugtat meg tovább a közmondás. De szerencsétlenséget kovácsol, nem szerencsét ! Hát mit szomorítsam magamat miatta! Eggyel többen lesznek. Az élet elvégre is elég gazdag ahhoz, hogy eltékozolja őt.

Városi eset. Egyszer csak azt látod, hogy a társaságban, ismerősöknél, akikkel összejöttök, családi háromszög alakul. Esetleg nem is egy. Először óvatosan, játékosan kezdődik. Nem szólsz, mert kényelmetlen. így akaratlanul is bátorítod őket és falazol nekik. Később már biztos vagy a romlásukban, hiszen távollétükben te is szapulod őket. Élvezed az esetet, társadalmi csemege számodra, s tovább is eljársz közéjük, vagy velük egy társaságba, mert látni és hallani akarsz. Végül is a nyílt botrány hangjai közt végleg elvonulsz, s holmi elégtétellel, őszinte kárörömmel, érzéketlen cinizmussal mondogatod: Ok keresték. így kellett lennie. Elvégre is az élet elég gazdag ahhoz, hogy eltékozolja őket. *

Őrzői vagyunk-e egymásnak? Igen, őrzői vagyunk. Ugye, milyen sötét név ez, hogy Káin ? Sötét, mert kialudt lelkében a testvéri érzés, s nem állhatott meg többé Isten és ember előtt.

Isten minden embert beleágyazott gondviselő terveibe. Ezek a tervek jóságosak. De a szükséges jókat, amikből élünk és felnövünk, nem közvetlenül juttatja el hozzánk, legfeljebb csak néhány százalékban, mint pl. a Nap fényét, melegét, virágok illatát, a természet szépségét. Minden többi: emberek által érkezik, szülők, tanítók, testvérek, jóbarátok, munkatársak, elöljárók által. Isten tehát jóságos gondviselését emberek közvetítésével bonyolítja le s ezek az emberek körülöttem élnek, kapcsolatom van velük.

Ha aztán felebarátom melegszívű, a gondviselés is puhán, melegen érkezik hozzám, ha kemény, goromba a követ, a gondviselés csikorogva valósul. Ha azonban felmondja valaki körülöttem a felebaráti szere- tetet, vagy a jóakaratot, ott már elakad a gondviselés, sőt rövidebb, hosszabb időre meg is hiúsulhat. Lesz-e helyette más, aki vállalja a megbízatást, sor kerül-e Isten rendkívüli intézkedésére, előre nem tudni

sohasem. Egy azonban másíthatat- lanul biztos: Isten akármilyen gazdag, senkit el nem tékozol, s nem akar elhanyagolni. A szolidaritás törvényét ő alkotta, ez elől ki nem térhetünk és e törvény értelmében őrzői vagyunk egymásnak.

Nézz tehát jól szét, nincs-e körülötted elhanyagolt ember? Nem rekedt-e meg nálad valami anyagi, vagy szellemi jó ? Másokért kaptad,

Vitéz Fiuk Gusztáv gazd. felü gyeló legutóbb az alábbiakban ismertette Heves vármegye gazdasági állapotát.

— Az időjárás rendkívül enyhe s így az őszi muakák még ezidósze- rint is folytathatók. A havazás január 12 én indult meg.

— Az őszi vetések igen gyengék, alig bokrosodók aminek oka a vetési munkálatok, eltolódásában keresendő, mert szók nagyrészben csak decemberben keltek. Az ó^zi vetésekből a múlt évhez viszonyítva mintegy 85—90 százaléka, tavaszi termények alá való szántásból 75 — 80 százalék van elvégezve.

— A kan-akcióban a vármegye területén 160 darab kerül kiosztásra. AZ őszi vetómagakciobiű dssza- sen 9731 mázsa búza és 425 mázsa rozs került kiosztásra, a tavaszi akcióban pedig 800 mázsa sör-árpa és 500 mázsa zab. Ezeken kívül 500 mázsa tavaszbuza áll rendelkezésre & vármegyében s ebből a szükségletet a felügyelőség igénybe veheti.

— A gazdasági elöljárók második csoportja január 15-éa vizsgázott le

A folyamatban lévő légiháborúk tanulságai azt bizonyítják, hogy a légitámadások különböző behatásai következtében nemcsak az építmények, hanem a nélkülözhetetlen és ma pótolhatatlan ingóságok is elpusztulnak.

Az ingóságok nagy része azonban a tapasztalatok szerint a pusztulást nagy részben vagy egészben elkerülheti, ha a lakosság a nehezen pótolható és értékes használati (a mindennapi használatra nem feltétlenül szükséges részét, pl.: függöny, kézimunka, szőnyeg, ruházat egy része, élelmiszar egy része, értékes könyvek stb.) tárgyait, okmányait és egyébb értékeit kevésbbé veszelyeztetett helyeken (pl. vidéken ismerősöknél, városon kívül eső építményekben, pincékben stb.) tárolja, vagy legalább is ezeket megosztva helyezi el.

Az ingóságok másik — a lakásokban nem nélkülözhető igen tekintélyes része pedig — már bekövet kezelt károk esetén is megmentadd tovább őket, de puhán és melegen, hisz Isten küldi. Ha szívesen fogadják, örülj és mosolyogj hozzá, kedves megbízatást teljesítettél. Ha nem fogadják, akkor kérj, könyörögj, figyelmeztess, feddj, akár tetszik, akár nem, de vállvonogatva ne hagyj magaválasztotta rossz sorsára senkit, hiszen testvéred!11

a rimaszombati téli gazdasági, iskolában tartott tanfolyamon 8 így a vármegye területén ezidőszerint 85 gazd. elöljáró működik.

— A munkásság helyzete nem változott, kereseti lehetőség állandóan van, de a munkakészség csökken.

A mezőgazdasági jelentés után Grüfl Károly szólalt fel. Kérte, hogy a vármegye gazdasági felügyelőség ellenőrizze a muikavál- Ulóaat. A szükséges kartoték elkészítésére a felügyelőség kérje át a közellátási felügyelőségtől a bak- kancsakcióra jelentkezettek névsorát. Kérte, írjon fel a bizottság a kormányhoz, tegye kötelezővé a megjelent rendeleteknek a napilapokban való legalább kivonatos közlését, hogy azok tartalmáról az ország lakossága minél szélesebb körben szerezzen tudomást. Felhívta végül a figyelmet arra, hogy sok helyen a MÁSZ átvevői nem rendelkeznek elegendő edénnyel a beszolgáltatott zsír átvételére.

A felszólalásokra dr. Hedry Lőrinc főispán intézkedéseket ígért az említett ügyekben.

hető, ha az ingóságok mentése tervszerűen átgondolva lesz előkészítve és adott esetben végrehajtva.

Az ingóságok mentésének előkészítése kiterjedhet az ingósági összeírásra (vagyonleltár) a megmentendő tárgyak fontossági sorrendjének előzetes meghatározására, az apróbb ingóságok gyors csomagolási lehetőségeinek előkészítésére, a szállítási lebetőségek biztosítására (kötélszállítás magasan fekvő lakásokból, göngyöleg stb.).

Az ingóságok mentése a lakosság legsajátabb érdeke, de nemzeti érdek is. Ennek végrehajtását azonban a dolog természete miatt igen nehéz jogszabályokkal kötelezővé tenni.

A harctereken küszöbön álló döntések miatt bekövetkezhető légitámadások pusztulásainak csökkentése érdekében szükségét látjuk annak, hogy a lakosságot az ingóságok megelőző védelmére és a m^-ntó rendszabályok előkészítésére figyelmeztessük.

Dr Kiss István;

fiz őszi uefést 85—90 százalékban, a iauaszi alá uaEő szántást 75—80 százalékban eluégezték a uármegye területén

A Légoltalmi Liga egri csoportjának {elhívása az Ingóságok mentése érdekében a varos lakosságához