Eger - hetente négyszer, 1944
1944-05-20 / 79. szám
EGER 1944. május 20 talmas épülettömbjeivé], az azokat ö-szekötő nagyfelületű kerítésekkel, a kerítések súlyos tömegű kapu- oszlopain álló állatszobrokkal művészi keretbe foglalták a magyar föld mindég legszebbnek tartott foglalkozását: a gazdálkodást. A széthullott hercegi vagyon került a Hatvani Deutsch család birtokába s párosulva a mammuth cukorgyárakból eredő jöved dinekkel: alapja volt annak a gazdasági nagyhatalomnak, amelyet a bárósi tott Hatvani család egészen a legutóbbi időkig képviselt. A nagy gombosi uradalmat mindaddig sikerült megvédeniük a báró Hatvaniaknak és a családba házasodott dr. Hirsch Alberínek, — most azonban megszűntek azok a gátlások, amelyek az uradalom állami birtokba vételét ismételten megakadályozták. A birtok átvételére megérkezett föld mivelésügyi minisztériumi tényezőket régebben rejtélyes hatalmak Hatvanból többször visszarendelték és biztosították továbbra is Hirsch Albert uralmát a birtokon. — Most azonban megtörtént az átvétel, a hitalmas birtok a föld mivelésügyi minisztérium állattenyésztési ügyosztályának kezelésébe került, meghatározott rendeltetéssel. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, a Korouauradalmak és a többi belföldön és külföldön elismert magas színvonalú állami gazdaságaink közé zárkózik fel Nagy gombos is. ——------------------------rn—rii—fin—riiri[lrilir« A BAROMÉTER. Tavaly vettem egy barométert, de bár ne tettem volna. Teljesen megrontotta az életemet. A barométer-vásárlásnak előzménye az volt, hogy elindultam egyszer a Várhegyre. Ragyogott a nap az égen. Jókedvemben megkérdeztem valakit az úton: Lesz-e eső, nénike? — „Úgy indul! Ott ül mán Jákob a Mátra tetejin!“ Tényleg, láttam valami felhőpamacsot a Mátra fölött, de csak nevettem rajta egyet és bandukoltam tovább. Este ,azután bőrig ázva korholtam Ézsaut, meg magamat, hogy milyen maflák is vagyunk: Jákob mindkettőnket becsapott. Másnap megvettem a barométert. Nincs nekem arra időm, hogy leselkedjem : no, mit tesz-vesz már megint Jákob a Mátra tövében. Komótosan neki támasztja a szent létrát, s vájjon le- s fel jár-e rajta, vagy megint ráül a hegyre? A hatvanpengős barométer majd megjelenti előre, hogy Jákob a Golfárammal megérkezett, épen most száll partra az Atlanti falnál, s 48 óra múlva nálunk csurog a szakálla. A tetszetős műszert szépen kiakasztottam a tálra, s azóta reggel legelső dolgom, hogy odamegyek és megpöccintgetem: milyen idő is lesz ma ? Körülöttem a nagy minden- ségben a szelek és fellegek merre járnak? így megy ez már egy éve, de bevallom, hogy azóta nincs többé nyugtom. A barométer megrontotta az életemet! Mert pl. ha szép idő van, süt a nap és a műszer mutatója rááll az esőre, már nem tudom élvezni a napot, hiszen holnapra vége, beborul az ég. Ha meg esik kint az eső s a mutató nem mozdul a szép idő felé, akkor lelkem borújára már a holnapé is rászakad, s roppant vigasztalan vagyok egész nap. Egyszerre két nap bánatát és gondját viselni nem köny- nyű dolog. Az is megtörtént tavaly nyáron, hogy hetek óta nem volt eső s hiába pöccintgettem este, reggel, a barométer konokul kitartott az álláspontján, jelezvén, hogy nem lesz eső holnap sem. Akinek nincs barométere, ilyenkor az eget nézi és ha felhődarabot lát, vagy kis hús szellő lebben, holnapra remél. Akinek meg van barométere, semmit se remél. A remény pedig étet, a végső bizonyosság meg holt és kibírhatatlan. Aki remél, azr imádkozni is tud, aki azonban a hiábavalóság kijózanító tudatát hordozza, nem is tud imádkozni. Ha pedig nem kérünk, kapunk-e Istentől egyáltalán valamit? Tehát mióta a technikai civilizációnak ez az átkos darabja bevonult a szobámba, azóta a következő nélkülözhetetlen értékek kezdenek kiveszni az életemből: A mai napnak az örömei. A holnapi előrelátottak miatt nem tudom élvezni őket. A mai napsütést a holnapi felhők takarják el a lelkem elől. Istentől egy évben — így állítják a meteorologusok — 1,200 napsütéses órát kapunk, ettől illatos a virág, acélos a búza és édes a magyar gyümölcs. De a virágok és a mező nem tépelődnek, hanem csak isszák és élvezik a fényt. Nem a holnapit keresik, hanem a mában élnek és abban oldódnak fel maradék nélkül. A remény is kiesett belőlem. Ésszel és műszerekkel kitapogatott rideg tények felé menetelni, s még ma már a holnapról is mindent előre tudni: könyörtelen, reménytelen élet. S van ennél nagyobb baj is. Ez a szürke valőságkeresés átmegy az idegeinkbe. A történelmet, politikát prognózisokon át nézve keressük, s nem a mai nap kötelességeivel, lehetőségeivel akarjuk magunknak kikényszeríteni, vagy mondjuk így: kiérdemelni. S lassankint valami megmásíthatatlan végzetbe való hit bénít meg bennünket s végül már győzni se akarunk. Ekkor leszünk menthetetlenek s talán már Isten se fog segíteni rajtunk, mert van-e a gyözni- nem-akarásnál nagyobb erő égen és földön? * A napokban nagy szégyenbe jutottam a barométer miatt s lehet, hogy általa minden fentiből ki- gyógyúlok. Van nékem ugyanis egy aranyos kedélyű öreg kamerádom. Kicsit ó-konzervatív bácsi és száműzött minden technikát maga körül. Illetve a szobájába be se engedte a telefont, csengőt, rádiót, írógépet. A korszellemnek csak annyi engedményt tett, hogy a letűnt fédervajsz helyett cipőhúzó kanalat használ. Egyéb dolgait nem motori- záltatta. Valamelyik nap azt mondom neki: Bátyám, megyek a Bükkbe! — Megázol, gyerek! — Nem ázok, mert a barométer szép időt mutat. — No csak vigyázz, este óta hasogat a lábam. Eső lesz. Nevettem megint, mint tavaly Jákobon és vígan mentem tovább. De Jákob után barométer is becsapott, s félnapot kuksoltam az eresz alatt, valahol a tárkányi-tó átellenében. A barométerrel közös aznapi dicsőségünket este még egy légiriadó is tetőzte. Jöttek az angol gépek. Hirtelen torkig is lettem minden technikával s úgy álltam bosszút, hogy a barométert egyszerűen kihagytam a légócsomagból. Technika díszes vívmányai hát csak törjétek, zúzzátok egymást! gondoltam a pince sarkában. Hagyjatok nekem békét. Ott essen szét szilánkra minden repülőgép, meg barométer, ahol van! A sorsharag még a lefűjás után is tartott, úgy aludtam el. Másnap reggel ahogy kinyitom a spalettát, csudaszép fényes minden, ragyogva száll felfelé a nap az Eged felől s lelkemben nyoma sincs semmi haragnak. Szép a világ, új nap, új remények. Szokás szerint odaállok és megpöcögtetem a barométert: körülöttem a nagy mindenségben a szelek és fellegek merre járnak? Mintha tegnap nem történt volna semmi. Lám, lám, ilyen az ember! Dr. Kiss István. Kik gyűjtenek Hősök vasárnapján az urnáknál Hősök vasárnapján a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének egri csoportja gyűjtést rendez a hősi sírok karbantartására. A város négy helyén állítanak fel urnákat s azoknál a MANSz tagjai és cserkészfiúk gyűjtik össze a város közönségének erre a célra szánt adományait. Az egyes urnáknál a következők fognak gyűjteni: I. urna: Elek cukrászda előtt. 9— 10 ig. Dr. Erlach Sándorné, Bikfalvi Ernőné, Kis Rózsi, özv. Csömör Lászlóné, özv. Hegedűs Aladárné, özv. Pachlin Lajosné, Antóny Jenőné. 10— 11 ig. Kovács Dezsőné, Joő Lászlóné, Hollósy Tivadarné. 11— 12 ig. Özv. Okolicsányi Im- réné, Uzoni Kovács Józsefné, özv. Intze Trak Gézáné, özv Pázmány Lajosné, dr. Szabó Gyuláné. 12— 1-ig. Özv. Boros Gyuláné, özv. Lokcsánszky Lajosné és leánya, Hullin Antalné, Ficzere Lászlóné, dr. Hodonszky Gézáné, dr. Boros Jenőné. II urna: Líceum előtt. 9— 10-ig. Özv. Raith Antalné, Hollós Nándorné, dr. Simkovics Józsefné, Szalóki Edéné, dr. Özekkel Ferencné, Nedeczey Viktorné, özv. Búzás Gyuláné. 10— 11-ig. Dr. Halmos Béláné, dr. Hallay Imréné, dr. Pollner Kál- mánné, dr. Petheő Istvánná, Arnóth- falvi Ágostonná. 11— 12 ig. Dr. Hedry Lőrincné és leányai, özv. dr. Petro Kálmánné, dr. Bardócz Árpádné, dr. Kálnoky Istvánná, dr. Csatth Kálmánné és leánya. 12—lig. Dr. Kőrfy Lórándné» Lestál Anna, Gröber Ivánná, dr* Szabó Szilárdné, özv. Csima Nándor" né, Kiss Lászlóné. III. urnái Vármegyeháza előtt. 9— 10 ig. Szabó Sándorné, dr. Ko- valkovits Istvánná, dr. Szirányi Ferencné, Tóth Lajosné, özv. Szirányi Tituszné, Klósz Jenőné. 10— 11-ig. Dr. Ébner Béláné, dr. v. Magyar Arpádné, dr. Joób Gézáné, Forster Tiborné, Karsay Károlyné, Zsákay Józsefné. 11— 12-ig. Dr. Barsy Istvánná és leánya, dr. Marina Györgyné, Wind Gézáné, Szily Györgyné, dr. v. Polánkay Lászlóné, Novotny Antalné. 12 1 ig. Dr. Vályi Sándorné, dr. Lajos Győzőné, dr. Schönvitzky Bertalanné, dr. Konja Ferencné, dr. Gedeon Alajosné. IV. urna: Parókia előtt. 9— 10 ig. Dr. Török Józsefné, dr. Bereczky Györgyné, Marsó Lászlóné, Hegedűs Gyuláné. 10— 11-ig. v. Márkus Béláné, He- vesy Sándorné, dr. Hevesy Sándorné, özv. Pavlik Ágostonná, özv. Mezeyné Pavlik Vili, dr. Mészáros Béláné. 11— 12 ig. Dr. Ringelhann Györgyné, Ivanits Dezsőné és leánya, Ivanovich N.-né, Németh Pálné és leánya, Fekecs Jánosné, Elek Istvánná, Ringelhann Béláné, dr. Breuer Gusztávné. 12— 1-ig. Dr. Szabó Oszkárné, dr. Dallos Ivánná, Horkay Istvánná, Szentistvány Józsefné, dr. Kálnoky Viktorné. Megkezdődött Egerben a selyemhernyók kiosztása Körülbelül 300 ezer hernyó kelt ki A selyemtenyésztés ma az elsőrendű honvédelmi érdekek közé lépett. A hernyóselyembói készül az ejtőernyő s ez a körülmény a hasznos foglalkozásból szükséges foglalkozássá tette a selyemhernyó nevelését. A kormányzat igyekezik minél nagyobb kedvet kelteni ez iránt a könnyű és nagy keresetet biztositó tenyésztés iránt, a gttbók árát felemelte, ezenkívül akik tíz kilogramm I. osztályú gubót váltanak be, vagy tavalyi termelésüknél többet termelnek, egy pár cipőre, csizmára való talphoz kapnak utal* ványt. Mindeneken felül a selyem- tenyésztők a nehezen beszerezhető szükségleti cikkeket is könnyebben kapják meg, így hozzájuttatja őket a selyemtenyésztési felügyelőség ruhaneműhöz is. A honvédelmi miniszter a leventék számára egyenesen kötelezővé tette a selyemterme- lést. Egerben most kezdték meg a selyemhernyók kiosztását, özv. Ko-
