Eger - hetente négyszer, 1944
1944-04-17 / 60. szám
B G B Bt 1944. április 17. 3 leütés megtétele előtt a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó valamelyik pénzintézetnél letétbe kell helyeznie s amennyiben a birtokában lévő értékpapírnak nem tulajdonosa, megjelölni azt is, hogy az értékpapírnak ki a tulajdonosa, valamint, hogy az értékpapírt milyen címen tartotta birtokában. Bejelentési és letétbehelyezési kötelesség terhel minden más,személyt is, aki zsidó tulajdonban lévó értékpapírt bármilyen címen birtokában tart. A bejelentéssel egyidejűleg a zsidó a tulajdonában lévó részvények darabszámát és névértékét a részvénytársaság ügyvezeíóségének bejelenteni köteles és az ügy vezetőség ezeket a bejelentéseket nyilvántartásba veszi. A rendelet az értékpapírokra vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon bejelentési és letétbehelyezési kötelességet állapit meg a zsidó tulaj donb&n lévő platina’és arany, platinából vagy ezek ötvözetéből készült értéktárgyak, érmék, ékszerek, drágakövek és igazgyöngyök tekintetében is. A zsidók s&fejai zárva maradnak, azok tartalmát a zsidó bejelenteni kötetes. A kormányrendelet ugyancsak bejelentési kötelességet állapít meg és zárlatot rendel el a zsidónak betéti kőngvőn, folyószámlán vagy postatakarékpénztár! csekkszámlán alapuló követeléseire is. Ezekből a zárolt követelésekből a zsidó részére havonkint — azonban csak egy követelésből — 1000 pengőt szabad kifizetni. Ezen az összegen felüli kifizetést csak akkor szabad a zsidó részére teljesíteni, ha az összegre a rendeletben taxatíve felsorolt célokra, így pl. alkalmazottak fizetésére, vagy munkabérre, biróilag megítélt követelésnek, átvett áruk vételárának, adóknak és köztartozásoknak, stb. kifizetésére van szükség. A rendelet értelmében a zsidó általában 3000 pengőt, ha pedig kereskedelmi vagy ipari vállalatot tart üzemben, az előző üzleti évben elért forgalom 5%-át meghaladó készpénzét köteles a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó valamelyik pénzintézetnél betéti könyvre, számlára vagy postatakarékpénztári számlára befizetni. Az így befizetett összegeket a rendelet ugyancsak zár alá helyezi. Külön szabályozza a rendelet a zsidó kereskedelmi vagy ipari vállalatokra vonatkozó bejelentési kötelességet és felhatalmazza a kereskedelemügyi és közlekedésügyi, illetőleg iparügyi minisztert arra, hogy a zsidó kereskedelmi vagy ipari vállalat nyersanyag- és árukészletét, valamint üzleti berendezését zár alá vehessék, illetőleg amennyiben az üzlet vagy üzem folytatására közérdekből szükség van, a vállalat élére a tulajdonos költségére vállalati vezetőt rendelhessenek ki. A továbbiakban kimondja a rendelet, hogy a .zsidókra megállapított rendelkezést alkalmazni kell minden olyan közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaságra, a amelynek legalább egy tagja zsidó. Az ilyen társaságokat vagyonuk tekintetében ugyanolyan bejelentési kötelesség terheli, mint a zsidó magánszemélyeket. Eger, április 17. Az utóbbi napokban igen sokan érkeztek Egerbe Budapestról és a főváros környékéről, sárga utalvánnyal, vagy anélkül. A sárga utalvány szerint érkezők rokonok, akik nem tarthatnak igényt hatósági elhelyezésre. Ezek csak a család részére fenntartott szobákban helyezkedhetnek el, a lefoglalt szobákat nem vehetik igénybe, feltéve, ha az egri lakástulajdonosoknak nem lemenő, vagy felmenő rokonai. Igen sokan Utalvány nélkül is érkeztek, de menekülteknek tekintendők. — pitását, illetőleg azok megtérítését továbbá a légitámadásból származó tartós munkaképtelenség, illetőleg halál vagy eltűnés esetére a járadék megállapítása körüli eljárást kormányrendelet szabályozza. A gyorssegély mértéke A rendelet szerint gyorssegély jár mindazoknak, akik a légitámadással kapcsolatban személyi veszteséget (halál, sebesülés, stb,) vagy ingó javakban dologi veszteséget szenvedtek és a segélyezésre rászorulnak. Egyedülálló személynél személyi veszteség esetében legfeljebb 200 pengő gyorssegélyt lehet folyósítani, mig annál, aki családtagokkal közös háztartásban él, a családfenntartó után legfeljebb 200 pengőt és minden családtag után 50 pengőt. Ha a személyi veszteség nem a családfenntartót, hanem a család más tagját érte, akkor csak a személyi veszteséget szenvedett családtagok után lehet megállapítani gyorssegélyt, mégpedig a veszteséget szenvedett első csalágtag «An legfeljebb 200 pengó, minden további veszteséget szenvedett családtag után pedig 50 pengő légitámadási gyorssegély megállapításának van helye. Ápolási segély A rendelet gondol arra is, hogy lehetnek esetek, amikor a sérültet Amennyiben a rendelet ellen elkövetett cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a a rendelet megszegése kihágás és háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A büntetőjogi felelősségre vonáson felül a rendele’ megszegői ellen internálásnak is helye van, azt a vagyontárgyat pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. A helyzet teljes tisztázása megkívánja, hogy a városi hatóság minden Egerbe érkezett menekültet nyilvántartásba vegyen. Eger város hatósága felhívja tehát mindazokat, akik & bomb&támadá- sok miatt Budapestról és környékéről érkeztek és menekülteknek tekintendők, saját érdekükben azonnal jelentkezzenek a városháza kistanácstermében, dr. Szabó Gyula fogalmazónál, a menekültügyi hivatal vezetőjénél, nyilvántartásba vételük végett, a hivatalos órák alatt reggel 8 órától déli 1 óráig. esetben a rendelet szerint az előbb mondott gyorssegélyen felül az ápolási idő alatt heti 30 pesgó légitámadási ápolási gyorssegélyt is kell folyósítani. Dologi veszteség' esetén Dologi veszteség esetében egyedülálló személy részére legfeljebb 200 pengő légitámadás! gyorssegélyt lehet folyósítani, mig a családtagokkal közös háztartásban élők vesztesége esetében az első személy után legfeljebb 200 pengő és minden további családtag után legfeljebb 100 pengő légitámadást gyorssegélyt lehet adni. • Átmeneti gondozási pénzellátás A gyorssegély pillanatnyilag kíván segíteni a veszteséget szenvedett személyeken, illetőleg családokon. A kormány ezenfelül gondoskodott arról is, hogy azoknak a személyeknek részére, illetőleg eltartására szoruló hozzátartozóik részére, akik a légitámadás következtében sebesülést, sérülést, vagy más egészségrombolást szenvedtek és ennek következtében »unkaképtelenné váltak, illetőleg meghaltak, vagy eltűntek, addig is, amíg a korábban kiadott jogszabályok szerint megállapított járadékhoz jutnak, a legegyszerűbb eljárás mellett átmeneti gondozási pénzellátást folyósítsanak a hatóságok, feltéve, hogy a végleges járadékra való igényjogosultság valószínűsítettnek látszik. Kihez kell fordulni? A légitámadási gyorssegélyt kivétel nélkül minden esetben a légitámadás helye szerint illetékes községi elöljáróságnál, városokban a polgármesternél kell előterjeszteni. Az átmeneti gondozási pénzellátás folyósítása iránt a kérelem előterjesztésére a főszabály szintén az, hogy a kérelmet a légitámadás helye szerint illetékes hatóságoknál kell előterjeszteni, azonban itt a rendelet lehetővé teszi azt is, hogy ha valaki a légitámadás helyéül szolgáló községből, városból máshova költözött el, az átmeneti gondozási pénzellátás folyósítására irányuló kérelmet az új tartózkodási helye szerint illetékes községi elöljáróságnál, polgármesternél is elő lehet adni. Mindkét esetben csakis szóbelileg lehet előterjeszteni a kérelmet. „Kártalanítási előleg“ A korábban kiadott jogszabályok szerint a dologi kárt külön bizottság állapítja meg. Ennek a bizottságnak a munkája bizonyos időt vesz igénybe, ezért a kormány most kiadott rendeletében lehetővé teszi, hogy a legfontosabb megsemmisült dolgok beszerzésére kártalanítási előleget lehessen folyósítani. Kártalanítási előleget csak olyan kár tekintetében lehet kérni és folyósítani, amely a) kisiparos (kiskereskedő) üzemének (üzletének), valamint szellemi foglalkozást űző személy irodájának (rendelőjének, műtermének) nélkülözhetetlen berendezésében, b) kisbirtokos nélkülözhetetlen gazdasági felszerelésében vagy kézi munkájából élő személy munkaeszközeiben, c) magánlakás berendezésében, illetőleg háztartási eszközökben avagy d) elsőrendű fontosságú ruházati cikkekben a felsorolt ingóságok megsemmisülése következtében keletkezett, feltéve, hogy a megsemmisülés kellően valószerúsitve van. A kártalanítási előleg legmagasabb összege a következő: az a) és b) esetében 1500—1500 pengő, a c) pont esetében lakóhelyiségenként 1000 pengó, összesen azonban legfeljebb 4000 pengó. a d) pont esetében személyenként 1000 pengő. További előleg Ezenfelül azt is kimondja a rendelet, hogy abban az esetben, ha a kártalanítási bizottság már megállapította a kárt és elkészítette a kártalanításra vonatkozó javaslatát, mielőtt még a hatályos jogszabályok értelmében a pénzügyminiszter véglegesen döntene a kártalanítási kérdésében, a bizottság elnöke a fentebb felsorolt a), b) esetekben a már folyósított előlegen felül további előleget folyósít. A kért előFelhívás a menekültekhez! Kormányrendelet a légitámadás károsultjainak gyorssegélyezéséről és károsultjairól A légitámadás következtében be- | kórházba való felvétel hiányában következett dologi károk megália- ápolásban kell részesíteni. Ilyen
