Eger - hetente négyszer, 1944

1944-04-17 / 60. szám

1944- április 17 EGER 3 leg összege az a) és b) pont eseté­ben 3000—3000 pengőt, a c) pont esetében lakóhelyiségenként 1500 pengőt, legfeljebb azonban 7500 pengőt, végül a d) pont esetében személyenként 1500 pengőt nem haladhat meg. Az ezenfelül terjedő kártalanítás folyósítására a pénzügyminiszter döntése után ke eül sor. A rendelet & Budapesti Közlöny szoabati számában jelent meg. TLrrrrLrrfrurffrinrrfrír^ **** —­Tegnap nagysikerű előállást rendezett a tábori varieté a városi színházban a Lngossy-regőscsoport közre­működésével Tegnap, vasárnap délután Egerbe látogatott el a honvédelmi minisz­térium első regőscsoporlja ég az itt tartózkodó Tábori Varietével együtt a hadba vonuló katonákat jól sike­rült előadással szórakoztatta. A műsor első részét a regőscso­port szolgáltatta. Az együttes el­énekelte a Hiszekegyet, majd ezt követően Lugossy István mondott melegszívű köszöntőt. Az együttes pattogó toborzókat adott elő nagy sikerrel. Zádor Eudre és Basilides Zoltán kuruc dalokat adtak elő az együttes kíséretével. Az édesbús kuruc nóták ntán Basilides Zoltán Gyóni Géza: Csak egy éjszakára című versét szavalta el. Hatalmas orgánumával szint adott ennek a sokszor hallott költeménynek. A nagy hatást keltő szavalat ntán Jagicza Sándor kalocsai népdalokat énekelt, majd Zádof Endre a Bánk Bán „Hazám, hazám“... kezdetű áriáját adta elő. Az országos nevű regős előadók megérdemelten sok tapsot kaptak. Lugossy István, a regös csoport vezetője regős rig­musokkal szórakoztatta a baj társa­kat. Az együttes székely népdalo­kat és katonadalokat adott elő, majd a Rákóczi indulóval befejez­ték komoly és értékes műsorokat. Az előadás második részében a Tábori Varieté tagjai léptek fel je­lenetekkel és magánszámokkal. Mű­soruk most is élvezetes és hangulatos volt mindvégig. Ki kell emelnünk Pikárdné „ A hajlékonyság csodája“ műsorszámát, amelyben a fiatal ar­tista néhány mutatványával valóba* elképeszti a nézőket. Az énekszámok­nál meg kell emlékeznünk Ssemlér Mária vidám katonadalairói, valamint Zentai Károly és Homonnai István érzéssel, meleg szívvel és jókedvvel előadott nótáiról és népdalairól. A légitámadás című víg jelenetben Nád­udvari Erzsébet volt igen szemre va­ló fehérnép Homonnai István légvé­delmi tüzérsége mellett. Nem feled­kezhetünk meg a dueffról, Földesi Gyuláról sem, aki remekül érti mes­terségét. Az Ar^aw/a-testvérek tánc­kettőse a mozdulatok ritmusával és a tánckompozicióban rejlő mondani­való érzékeltetésével keltettek nagy hatást, A Lozsan-triő nagyszerű erő- mutatványai tetszettek a bajtársak­nak. A Pattay zenekar jól aláfestette az egyes számokat. Kulcsár István bűvész úr varázsolt ötletesen, míg a búcsúdal szólóját Pesti Lajos éne­kelte. Kellemes hangja van. A leg­több tapsot Miháldy Gabriella kapta, aki az egyes számokat bevezette és két székely népballadát adott elő. Itt kell megemlítenünk, hogy ked­den délután fslnégykor a tábori varieté szabadtéri előadást rendez az érsekkerti sporttelepen. Az elő­adást a hadirokkantak, hadiszolgá­latot teljesítők, leventealakulatok, jelenleg nem tényleges viszonyban levő tartalékosok, a hadbavonultak csalágtagj&i és hozzátartozóik ré­szére. Az előadás díjtalan. A Tábori Varieté műsora és az előadók, már előre biztosítéka a szabadtéri elő­adás nagy Sikerének. Megkezdődött a selyemtenyésztök jelentkezése A selyemtenyésztéssel foglalkozó falusi lakosság körében nagy ér­deklődés nyilvánul meg az idén is e jövedelmező mellékfoglalkozás iránt. A jó gubóárak mellett a te­nyésztők már tavaly is nagyon szép keresetet értek el. Sokan 500— 1000, sőt 1000 pengőn felüli jöve­delemre is szert tettek a néhány hetes, asszonyok, gyermekek és öregek által is elvégezhető munká­ból. Természetesen az egész kis te­nyésztések után elérhető párszáz pengős gubóvételár is megbecsült haszon a háztartásban, hiszen ah­hoz úgy jut hozzá a selyemtenyész­téssel foglalkozó család, hogy a hernyókra fordított munkát egyéb teendői mellett jóformán meg sem érzi. Ma, amikor a hernyóselyemterme­lés kizárólag fontos honvédelmi cé­lokat szolgál, hazafias kötelesség is az ország eperfaállományának teljes kihasználása. Ép ezért a la­kosság mellett az iskolás gyerme­kek, leventék, levente-lányok, diák- kaptárak és honvédalakulatok is fokozatosan bekapcsolódnak ebbe a munkába. A selyemtenyésztési idény április végén, május elején kezdődik, de a kis hernyók igénylése végett már most kívánatos jelentkezni a köz­ségi selyemtanyésztési felvigyázók­nál, akiknek elmét mindenütt meg­mondja az elöljáróság. Ahol községi felvigyázó esetleg nem volna alkal­mazva, de eperfa van, oda a szek­szárdi M. kir. Országos Salyem- tenyésztési Kísérleti Intézet küld selyempetét. Jelentés az esti és éjszakai bombázásokról A MTI jelenti: Tegnap az esti órákban ellenséges gépek újabb tá­madást intéztek Budapest és kör­nyéke ellen. A IX. és XIV. kerület­ben, valamint Soroksár, Kispest és Pesterzsébet területén sok tüzet le­hetett megfigyelni. A részletes kár­jelentések még nem érkeztek be. A légvédelem erősen dolgozott, eddig hat gép lelövését lehetett megállapítani. Az éjszaka folyamán ellenséges gépek zavaró repülést végeztek az ország egész területén. Családtagokat és ingóságokat is lehet szállítani gépkocsin A könnyítés az E betű nélküli kocsikra is vonatkozik A kereskedelmi és közlekedés­ügyi miniszter a rendkívüli viszo­nyokra tekintettel az „E. Ü.“ meg­különböztető jelzésű személygépjár­művek és motorkerékpárok haszná­latát illetőleg további rendelkezésig a következő átmeneti könnyebbsé­geket engedélyezte. Az említett gépjáróművek a ren­deltetés szerinti használaton kivül — az ellenséges légitámadások kö­vetkeztében előállott helyzetre te­kintettel — költözködés esetén csa­ládtagokat és ingóságokat is szál­líthatnak. hírek A tanító űr kiirta az iskola bejárata fölé a hir­detőtáblára, hogy ekkor meg ekkor lesz a bizonyítványosztás. A hóstyai lurkók a legősibb hírterjesztéssel, a szájról-szájra mondással adták egymás tudomására, hogy megvan írva a bizonyítvány, nem lesz ez­után iskola, csak szünet, amibe a tanító úr nem parancsol. Az ele­mista gyerkőcök örültek is a jó hírnek, mertbát nagy dolog az, ha nem fenyeget az a veszély, hogy holnap megint felelhetnek föld­rajzból vagy számtanból. Elmentek hát az iskolába. Egy kicsit kicsinoscdva ünneplőbe, mint­ha az idén is igazi évvége lett volna. A lányok nagyrészt fehér ruhát haztak és nagy szalagot kö­töttek a hajukba; a fiúk legjobb ruhájukat vették fel, hogy ezzel is tudtára adják mindenkinek, mek­kora hatalom és tekintély az ó sze­mükben a tanító. És a tanító most az egyszer — nem kis elbámész- kodására az elemistás hallgatóság­nak — a bizonyítványkiosztás al­kalmával nem mutatkozott hatalom­nak és fellegekből letekintő tekin­télynek. A tanító úr kiosztotta a a bizonyítványokat és a gyermekek azt hitték, ezzel vége is volna az 1943—44 es iskolai évnek. Vége is volt, de nem egészen. Azaz, hogy az iskolai évet nem a bizo- nyítványkioszt&ssal fejezték be a hóstyai gyerekek. A tanító úr ugyanis néhány köz­vetlen szóval beszélt a gyermekek­nek arról, mi az a bombatámadás, Amennyiben „E“ jelzésű személy­gépkocsikkal vagy motorkerékpárok­kal ebből a célból a tilalmi időben (75000—1943. K. K. M. sz. rendelet második paragrafusának 1. bekez­dése) vidékre kívánnának menni, akkor a kereskedelmi miniszter en­gedélyét kell kikérni. „E“ meg­különböztető jelzéssel nem rendel­kező gépjáróművek részére kizáró­lagosan az említett célra, de leg­feljebb 48 órai időtartamra a gép­jármű kerületi elsőfokú rendőrható­ság adhat a vezető személyes fele­lőssége mellett engedélyt. meg arról, hogy Budapesten igen sok ember életét vesztette a bom­batámadás alkalmával. Arról is be­szélt a tanító bácsi, hogy sok olyan család is van Budapesten és a bom­bázott helyeken, akiknek a lakásu­kat döntötték romba az amerikai bombázó szegénylegények. Talán azt is elmondta a szemfül-hallgatóság- nak, hogy itt mindenkinek segíteni kell azokon, akik a puszta életü­ket tudták csak megmenteni a ször­nyű csapásból. A 6—10 éves fiatal lánykák és fiatal gyerekek itták a meleg szó vérét és átforrósodott a testük. Először csak a szivük táján érez­tek valami forró bizsergést, valami langyos vérhnllámzást; aztán a tes­tüket öntötte el ez & hullám. Va­lahogy úgy érezték magukat, mint amikor a tavasz első meleg áram­lata végigfut a télbemeredt termé­szeten. Amikor pedig a tanító úr elért ahhoz a passzushoz, hogy minden­kinek áldozatot kell hozni és a gyermekek felé fordulva azt mondta, hogy a legkisebb ember legkisebb pénze épen annyit ér, mint & leg­nagyobbak súlyos ezrei: a gyerekek szégyenlős mozdulatokkal, kipirult arccal húzták elő a bugyellárisokat és a rongyzacskókat; belenyúltak a kabát belső zsebébe, kibogozták a zsebkendőjük végébe kötött pénz- mugokat: 30—40 fillért, egy pen­gőt, kinél amennyi épen akadt a szorgos motozás után és odatették a katedrára. Mindenki adott s a végösszeg 681 pengő és egynéhány fillér lett. Ezt az összeget a tanító úr hozta el néhány iskoláslány kí­séretében a szerkesztőségbe.

Next

/
Thumbnails
Contents