Eger - hetente négyszer, 1944

1944-04-15 / 59. szám

I ^ Xt i. - Ä S Ä 16 FILLÉR Eger, L V. évfolyam, 59. szám. Szombat * Trianon 25, 1944. április 15. ELŐFIZETÉSI Dtl« tgg hónapra 2 P 83 fillér, 4 évre 8 pengő, — Bgges szám árai hétköznap 16 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, tsz 3. Tel? 11. KlfiDÓHIVfiTfiL: Egghm. Szent János- Nyomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.558« Egerben az elmnlt éjszaka két ízben Is volt légiriadó fiz angolszász gépek éjszakai berepülésével kapcsolatban Egerben április Ifi*re virradóra két ízben is volt légiriadó. Dr. Gzaplte Gyula egri érsek és a Mkáptalan 5—5 ezer pengét adtak a kemkakároinliaknak A bombakárosultak számára tör­ténő nemzeti felajánlásban rendkí­vül tekintélyes összeggel vesz részt dr. Czapik Gyula egri érsek és az egri székesfókáptalan. Az egyház­megye fópásztora és a fóbáptahn öt-öt ezer pengőt juttattak a bomba­károsultakhoz. Heues udrmegye közönsége táviratban üdvözölte a miniszterelnököt és a belügyminisztert Heves vármegye törvényhatósá­gának kisgyűlése pénteken tartotta ülését dr. Szabó Gyula alispán el­nökletével. Az elnöklő alispán a következő szavakkal nyitotta meg * gyűlési. — A magyar Gondviselés sok­szor állította már édes hazánkat veszélyesen komoly megpróbáltatá­sok elé, de a lét vagy nemlét szörnyű kérdésének döbbeneté talán csak a mi nemzedékünknek jutott fájdalmas osztályrészül. — Az ezeréves határainkat sze­gélyező Kárpátok keleti lejtőin a poklok pokla tombol s hős hoEvé- deink hatalmas szövetségesünk, a nagy német nemzet fiaival & leg­drágább áldozatok árán védenek bennünket a mindent elsöpörni ké­szülő áradat ellen. Lehet-e még bárkiben is kétely, hogy a ránk kényszerített borzalmas háborúban nemzetünk fennmaradása érdekében részt kell vennünk? — Minden hazáját igazán sze­rető magyarnak maradéktalanul kell résztvennie a kötelességteljesítés­ben, az áldozatvállalásban, a nem­zeti jövőnkbe vetett bizód&lmas bit­ben és ha kell, minden megpróbál­tatásban, mert ezt kívánja az egyet­len, amely nélkül nincs számunkra hely: a magyar haza. — S ha kötelességét mindenki ott és úgy teljesíti, ahová őt a ma­gyar sors állította, s miként azt a mai súlyos idők megkívánják, ak­kor jöhet a megpróbáltatás, ma­gyarságunk élni fog mindörökké. A legdrágább áldozatokat bon védőink hősi elszántsággal és történelmünk ezer éves múltjához méltóan hozzák meg, a kötelességteljesítésnek, a testet, lelket emésztő felelősségnek pedig elsősorban azok az osztály­részesei, akik az alkotmányos kere­tek között megalakult kormányzat gondjait viselik. — Adjon a magyarok Istene[erőt, kitartást, bölcs előrelátást a nem­zeti célok igaz szolgálatára kizáró­lagos lehetőséget az élen állóknak, különösen , és kiváltképpen az elsők között az elsőnek, az alkotmányos felelősséget viselő miniszterelnök urnák. — Mi pedig jövőnkbe vetett biz­tos hittel, bízó reménységgel és mindenre elszánt magyar akarással induljunk és haladjunk a Golgothák útján, amelynek végén mindannyian érjük el a magyar feltámadást. Lelkesen fogadott szavai végez­tével dr. Szabó Gyula alispán indítványozta, hogy a kisgyűlés a törvényhatóság nevében üdvözölje a miniszterelnököt és a belügymi­nisztert. Az indítványt a kisgyűlés egyhangú felkiáltással fogadta el. A két távirat szövege A kisgyűlés megbízásából a vár­megye alispánja a következő szö­vegű táviratot küldte el: Nagyméltó8ágü Sztójay Döme miniszterelnök úrnak Budapest. Heves vármegye törvényható­ságának mai napon tartott kis- gyűlése tisztelettel vette tudo­másul Nagyméltőságodnak az új kormány megalakítására vonat­kozó kéziratát és lelkesedéssel meghozott egyhangú határozat alapján a vármegye közönségének osztatlan bizalmát és tisztelettel­jes üdvözletét legyen szabad tol­mácsolnom, azzal az elszánt ígé­retünkkel, hogy a vállalt tör­ténelmi feladatok elvégzéséhez szükséges kötelességteljesítésben hazafias áldozatkészséggel és fe­gyelemmel sorakozunk Nagy mél­tóságod és a magyar királyi kor­mány mögé. Dr. Szabó Gyula, alispán. Nagyméltóságú vitéz Jaross Andor belügyminiszter úrnak Budapest. Heves vármegye törvényható­sági kisgyűlése mai napon tartott ülésében egyhangú lelkesedéssel és tisztelettel vette tudomásul Nagyméltóságod azon kéziratát, amelyben m. kir. belügyminiszterré r Államosították a A Budapesti Közlöny nagyjelen­tőségű kormányrendeletet közölt, amely által nemcsak a magyar na­cionalista társadalom, hanem a dol­gozók millióinak régi kívánsága tel­jesült. E rendelet egyszersminden- korra kivette a munkaközvetítés ügyét a szociáldemokraták kezéből és újonnan létesített állami szervre bízta. A minisztérium elrendelte a mun­kaközvetítés állami feladattá nyil­vánítását. A rendelet kimondja, hogy az állami munkaközvetítés szervezetét megfelelően ki kell építeni. Az ál­lami munkaközvetítő hivatal elhe­lyezéséről a város, illetve a község köteles az iparügyi miniszter ál­tal a belügyminiszterrel egyet­értve megállapított mértékben gon­doskodni. A jelenleg működő városi hatósági munkaközvetítő hivatalok mindaddig, amíg az illető városban állami munkaközvetítő hivatal nem létesül, a hatósági munkaközvetítés teendőit — az állami munkaközve­títő hivatalokra érvényes szabályok szerint — továbbra is ellátja. E rendelet hatálybalépése után foglalkozást közvetítő iroda létesí­tésére iparengedélyt kiadni nem szabad. Az ilyen és e rendelet ha­tálybalépése előtt kiadott ipar- engedélyek 1944. december 31-ikével kártérítés nélkül hatályukat vesztik. A rendelet kimondja továbbá, hogy az ingyenes magán munka­történt kinevezését velünk közölni méltóztatott. Ősi vármegyénk bi­zalmáról biztosítja Nagyméltósá- godat és elszánt magyar akarattal és tisztelettel legyen szabad fel­ajánlanom hazánk megmentése érdekében a vállalandó fegyelme­zett és áldozatos kötelessegtelje- sitésre tett ígéretünket, Dr. Szabó Gyula, alispán. munkaközvetítést közvetítő irodákat meg kell szün­tetni. Ezek megszüntetésének idő­pontját az ipar ügyi miniszter álla­pítja meg. Az ingyenes magán munkaközve­títő iroda a munkaközvetítést teljes pártatlansággal és ingyenesen kö­teles ellátni. . A munkaközvetítés közvetlen ellátására — tekintet nélkül az iskolai végzettségre — olyan személyek is alkalmazhatók, akik az iparban, illetve a bányá­szatban, vagy a kohászatban lega­lább 10 éven át szakbavágó mun­kát végeztek. Nem esik e rende­let rendelkezése alá bárkinek arra irányuló törekvése, hogy magának munkát, illetve magának, vagy vál­lalatának munkavállalót szerezzen, továbbá az sem, ha időszaki lap, vagy hirdetések közlésével foglal­kozó sajtótermékek, vagy hirdetési vállalat munkaadónak vagy munka- vállalónak az előző bekezdésben megjelölt célt szolgáló hirdetését díjért közéteszi. A rendelet rendelkezései nem vo­natkoznak a mezőgazdasági munka- közvetítésre. A mezőgazdasági mun­kaközvetítés és az e rendelet alap­ján működő munkaközvetítők együtt­működésének szabályait a földmű­velésügyi miniszter és az iparügyi miniszter együtt állapítja meg. Az azonnal életbe is lépett ren­delet végül büntető rendelkezéseket tartalmaz. Június 30-án megszűnnek a zsidók gyógyszertári jogosítványai A belügyminiszter pályázatot fr ki a zsidó gyógyszertárak átvételére A hivatalos lap pénteki száma közölte a minisztériumnak a zsidók gyógyszertári jogosítványainak ren­dezése tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet mindenekelőtt alapelv­ként leszögezi azt, hogy személy­jogú gyógyszertár engedélyese, vagy haszonélvezője zsidó nem lehet, reál-gyógyszertári jogot pedig zsidó semmi jogcímen nem szerezhet. A zsidó fogalmának meghatározásánál a rendelet természetesen az újab­ban elfogadott szigorúbb meghatá­rozást alkalmazza. Annak megállapítása céljából, hogy ezidőszerint hány gyógyszer­tári jogosítvány van a zsidónak mi­nősülő személyek kezében, a rendelet adatszolgáltatási kötelezettséget ál­lapít meg. Ennek értelmében min­den zsidó, aki reálgyógyszertári jogosítvány tulajdonosa, vagy sze­mélyjogú gyógyszertár engedélyese, illetve haszonélvezője, köteles erről három nap alatt a belügyminiszter­hez bejelentést tenni. A rendelet a továbbiakban ki­mondja, hogy a belügyminiszter a bejelentések beérkezte után pályá­zatot ír ki mindazokra a személy-

Next

/
Thumbnails
Contents