Eger - hetente négyszer, 1944
1944-04-15 / 59. szám
8 BOER 1944. április 15. jogú gyógyszertárakra, amelyeknek engedélyese, vagy haszonélvezője zsidó. A pályázati határidő után a belügyminiszter haladéktalanul határoz a jogosítvány újra engedélyezése felől. Mindettől függetlenül, vagyis ha a belügyminiszter esetleg nem is döntött volna az újraenge- délyezés tárgyában, ez év június 30. napján a zsidók összes személyjogú gyógyszertári jogosítványai, úgyszintén a zsidók javára fennálló haszonélvezeti jogok megszűnnek. Az engedély nélkül maradt gyógyszertárak élére — a rendelet szerint — hatósági vezető kerül. Ugyancsak hatósági vezető kerül a reáljogú gyógyszertárak élére is, ha ezeket a zsidó tulajdonos vagy más gyógyszerész veszi át. A reáljogú gyógyszertárak tekintetében egyébként — minthogy azok az egyéb elidegeníthető, elzálogosítható vagyontárgyakkal teljesen egy tekintet alá esnek — egyelőre nem történik intézkedés. Ez a kérdés a zsidó vagyonok kérdésének komplexumába tartozik. A rendelet rendelkezéseket tartalmaz a gyógyszertárak átruházásáról, elidegenítési tilalmat mond ki a gyógyszertárakra és ezenkívül hat hónapig terjedhető elzárással bünteti a rendelet kijátszását és egyéb rendelkezéseinek megszegését. TE KÖVETKEZEL talán már holnap. Egy amerikai bőrkabát zsebében ott lapul a térkép s rajta bekarikázva a város. Hazád, szülőfölded, házad, kedves bútoraid, emlékeid pecsétje ez a karika, ítélet azoknak élete fölött, akiket szeretsz, akik gondoskodásukkal körülvesznek. Lehetséges, hogy holnap a te fejed fölött bőgnek fel a repülőmotorok s egyetlen szörnyű légnyomás elfujja felőled mindazt, amit életed egész munkájával szereztél, amit apáid kupor- gattak neked. El sem tudtad eddig képzelui, hogy mit jelent kifosztottnak lenni, legrosszabb álmaid sem közelítették meg a teljes szegénység fogalmát: egy szál ruha, talán egy törülköző, amibe belezavarhatod a romok közül előkapart s talán még épen maradt holmidat. Szőnyegeid voltak, vagy csak tisztes pokrócokkal fedted a padlatot, sok rend ruhád függött gondosan & szekrényben, vagy csak az ünneplő volt behajtogatva a subládába, egyszercsak azon veszed magad észre, hogy földönfutóvá lettél. Elhagyott minden kényelmed, eltűnt a polgári jólét minden jele, nincsenek bőröndjeid és nincs, amit beléjük csomagolnál. Tadod, mi marad neked, mi lesz a kezedben? Motyő. Kis csomag, papirba, vagy ruhába csavart csekélységek. Ilyennel szoktak elindulni az országút vándorai, akik az árkok partján és boglyák tövén hajtják le fejüket. Hogyan? Kérdezed hitetlenül és megriadva ez előtt a dermesztő káprázat előtt. Nem lesz semmim? Nem. Nem lehet a szekrénybe nyúlnom a reggeli tiszta ingért és vasalt gallérért ? A szekrényből ablak lett, amire a szomszéd romokra látsz esetleg. Hát. jó, vágod fel a fejed büszkén. Nem tapos le az idő, elmegyek barátaimhoz, akiknek vendéglátó asztalánál úri ebédeket ettem és fekete borokat ittam. Elindulsz, de barátaidnak nincs asztaluk, nincs mit enniök, fekete köny- nyékét isznakés ók is odasorakoz Dák eléd tanácstalan kézzel, hogy elinduljanak veled a semmi felé. És csodálatos dolgok kezdenek majd történni veled. Ekkor fogod igazán átölelni barátodat, felemeled, ha elesett, adsz maradék kenyeredből, ekkor érzed majd, hogy megölelheted, aki melletted megy, rt-jta is csak rongyokat lobogtat a szél, az ő melle is véres A kettőtök vére ugyanaz. Magyar. Az utat amelyet a véretek és verejtéketek kövez ki, könnyebben és minidig könnyebben veszed meg. És látod majd és érezed, hogy itt is-ott is, mint esti lángok a pihentető tájon, szívek nyitnak rád kaput, betessékelnek, vetnek ágyat, ha szegényeset is, adnak ételt, ha egyszerűbbet is, szomjadat oltják, bekötözik sebeid, megkönnyezik véred hullását és piszok, korom és füst alól előmossák vele halhatatlan mosolyodat, az erőd biztonságát, a lelked békéjét és kemény tisztaságát. Ezt nem lehet lebombázni. Érezni fogod, hogy ha mindenkinek csak ennyije maradt és megvendégli vele azt, akinek semmije sincs, akkor itt nagyobb dologról van szó, mint elomlóit házad, szilánkokká hasadt bútorod. Akkor itt a megmaradás tudatát kezded hordozni, és holnap már köveket keresel, hogy építeni kezdj, megmozdul a kezedben az egész jövő és döngve csapódik le markodban az első kalapácsütés. Erre gondolj, amikor hallod a segítségért kiáltó szót, erre gondolj, amikor zsebedbe nyúlsz, talán megváltod vele ezt a véres képet. Adhatsz e eleget, hogy távoltartsd magadtól azjtéletet? _ Erre gondolj, amikor megkérnek, ajánld fel szobáidat a menekülteknek. Inkább te adj ma, mint holnap te kérj. Dr. Kapor Elemér. Nyitva kell-e tartani a kapukat légiriadó alatt? Eger, április 15. Sok vitára adott már okot a kérdés: légiriadó alkalmával a lakóházak és egyéb épületek kapuit nyitva kell e tartani, vagy azoást biztonsági okokból be szabad zárni? A vitás ügyet a honvédelmi miniszternek egy újabb rendelete véglegesen szabályozza, ennek főbb intézkedéseit — tekintettel a közérdekű kérdésre — alábbiakban ismertetjük : Az épületeknek közterületre nyíló kapuját, ha pedig az épület előtt Kert (élőkért) van, akkor ennek kapuját (ajtaját) is a riasztás tartam« alatt, vagyis a „légvédelmi riadó“ jelének elhangzásától a „légiveszély elmúlt“ j «lének elhtsgzá- sáig még akkor is ki kell nyitni és nyitva Veil tartani, ha a riadó a kapuzárás után volna, vagy a kapukat egyébként zárva tartanák. A kapualjjal, pincével bíró és az alábbiak szerint nem kivé elezett épületek tulajdonosai, hisználói tűrni kötelesek, hogy a közterületeken tartózkodók az épület kapufájában, az esetleges lépcsőház földszinti részében, vagy az épületben tartózkodó és ott lakó személyek által teljesen igénybe nem vett óvóha- lyea vagy szabad pinc^részben menedéket keressenek. Tűrni kötelesek továbbá azt is, hogy a kerékpárosok kerékpárjukat az épület kapualjában, udvarában elhelyezhessék. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a következőkre: a honvédség, csendórség, pénzügyőrség épületére, a hatósági légoltalom készültségi helyeire és épületére, vasutak-, posta épületeire, az I. légo. csoportba sorolt ipartelepekre, hadiüzemekre, közüzemekre, pénzintézetekre és bankokra, takarék- pénztárakra, továbbá a kórházakra. Végül — és ez a mi viszonyaink között sokakat érdekel: a kapuk nyitv&tirtására vonatkozó rendelkezés nem vonatkozik a kapualjjal és pincével (óvó hellyel) nem rendelkező családi házakra —, ami természetes is, hiszen az ilyen kis lakóházakban az utcán tartózkodók úgy sem találnak megfelelő védelmet! A fant felsorolt, rendeletileg mentesített épületeken felül a kapuk lárvatartásának engedélyezését — különösen indokolt esetekben — egyes házakra, intézményekre vonatkozóan, — a város légoltalmi parancsnokától (a m. kir. rendőrség vezetője) külön Írásban lehet kérni. A kapuk nyitvatartása alól — a rendelet szerint —, vagy a légo. parancsnok által külön mentesített épületeknél, minden kapura (szabadba nyíló ajtóra, stb ) előírásszerű, jól látható táblát kell elhelyezni, — meghatározott szövegű felirattal. A kapualjjal és pincével (óvóhellyel) nem rendelkező kis házaknál, ha itt a kapuk riadó alatt zárvatarlhatók is —, jelzőtáblát elhelyezni nem kell. Részletesebb fel világosii ássál e- gyébként a m. kir. rendőrség, illetőleg a városi légoltalmi ügyosztály szolgál. Az új politikai események az alispáni jelentésben Ülést tartott a vármegye közigazgatási bizottsága Heves vármegye közigazgatási i bizottsága április 14-én délelőtt tartotta rendes ülését dr. Szabó Gyula I alispán elnökletével. Az alispán szokásos havi jelentését dr. Monostory Elek vm. főjegyző olvasta fel és beszámolt a vármegye helyzetéről a nehéz történelmi időkben. — A szabad láthatárhoz szokott magyar szem tavasz ébredésekor a természeti erők fenséges küzdelmét figyelheti meg hazánk fölött — mondja a jelentés. Hatalmas fellegek vonulnak át felettünk s a szelek rejtelmes ereje sűrű záport, hóvihart vagy háztetőket tépő orkánt zúdít ránk. Határainkon küzd meg egymással Keletnek sarki hidege és az óceánok párás felhőket hajtó vad szele. — Hazánknak az európai konti-. nensen elfoglalt helyzete hozza magával, hogy sem a szelek játékából, sem pedig az eszme-áramlatok küzdelméből magunkat kivenni, sem pedig nélkülünk európai politikát csinálni nem lehet. — Ma is itt folyik a küzdelem határainknál és mi a geopolitika törvényei szerint tevékeny részei vagyunk e harcnak, mint annyiszor a magyar történelem tíz évszázada alatt. — Ez a klíma acélozta meg a magyar búzát és ez a harc edzette meg a magyar lelkeket s tette szívóssá, ellenállóvá, kitartóvá, hogy a küzdelmek elültével bízvást várhassa a lombfakasztó tavaszt, a virágillatos májust, a békés nyári estéket és a kalászba szökkenő életet. — Ma még azonban csak a tavasz kezdetének korszakát éljük s benne mozgalmas nappalok és nyugtalan éjszakák váltakoznak. A hamis kultúrájára büszke nyugat cinikus egykedvűséggel pusztítja kórházainkat, kulturális intézményeinket, a legszegényebb munkás- emberek városnegyedeit és a békés kispolgárság életküzdelmével összegyűjtött ingóságait és Isten megszentelt templomait. A kiürített területek lakosságának fogadására szükséges intézkedések — Az április 3-án Budapest ellen intézett terrortámadás után megkezdődött a főváros kiürítése és azóta vármegyénk is sok önként távozott pesti polgárnak adott hajlékot és új otthont. A kiürített lakosság fogadására, étkeztetésére és elhelyezésére a szükséges intézkedéseket megtettem. A kitelepítéssel kapcsolatban számos élelmezési, lakásügyi, közigazgatási, rendészeti, iskolai, egészségügyi és karitatív probléma vetődik fel. Remélem azonban, hogy minden nehézséget sikerül áthidalni. Az új politikai események — A március hó 19-én hazánkba bevonult német csapatok vármegyénk területén való tartózkodása bizonyos közlekedési korlátozásokra vezetett. A Tisza-vonal lezárása folytán néhány napon át csak telefonon tudtunk érintkezni a vármegye tiszántúli részeivel. A záróvonal azonban március 29-én megszűnt. Röviddel azután a német katonai alakulatok vármegyénk területéről eltávoztak. — A kormányzó úr márc. 22-én új magyar kormányt nevezett ki, élén Sztojay Döme m. kir. miniszter- elnök úrral. A kormányelnök és a m. kir. belügyminiszter uraknak törvényhatóságunkhoz intézett leiratát a nyomtatásban már szétküldött félévi jelentésemben rész-
