Eger - hetente négyszer, 1944

1944-03-22 / 46. szám

Eger, L V. évfolyam, 46, szám, Ara 12 FILLÉR Szerda Trianon 25, 1944. március 22, ELŐFIZETÉSI DÍ J i tgg hónapra 2 pengő, V* évre fi P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.558« Nem sikerül sem a csábítás, sem az idegháború Anglia Európát teljesen ki akarja szolgáltatni Bejelentették a közigazgatási bizottságban az adóalapok 25 — 50 százalékos felemelését A szövetséges propaganda mely a diplomácia, a * jó és rádió eszkö­zeivel a Németország oldalán közdó és a semleges államokat politi­kai viselkedésük megváltoztatására akarja rávenni. Berlinben azt a vá­laszt kapja, hogy a birodalom sa­ját biztonságára való tekintettel és a szövetségeseibe vetett bizalma folytán nem hagyja magát ilyen eszközöktől befolyásolni. Finnország visszautasított minden olyan kíván­ságot, mely nemzeti büszkeségét és becsületét sértené és a délkeleti or­szágok is minden ellenséges propa­ganda ellenére tudják, hogy csak Németország biztosíthatja számukra a jövőt. De a semleges államok viselkedése is azt bizonyítja, hogy jól tudják az igazság útjait. A szövetségesek fótám adásának, melynek eddig csak propagandája ismeretes, az a célja, hogy politikai oldalról göngyölítsék fel a biroda­lom katonai pozícióit, miután ez fegyverrel nem nagyon lehetséges. A szövetségesek szerint a háború . be is van már fejezve és Németor­szág kárára dőlt el, ami miatt a semleges és szövetséges államok viselkedésének meg kellene változ­nia. Közben észre kellett venniük Jalcsin török képviselő cikket írt az egyik lapba. Idézi a Times cik­két, amely szerint Európát a há­ború után befolyási körzetekre osztják és Anglia nem avatkoznék bele a szovjet keleteurópai tervei­a szovjetnek a szövetségeseknek is, hogy ez az idegháború nem érte el várt hatá­sait. Sem a szövetséges, sem a sem­leges államokat nem lehetett rá­venni magatartásuk megváltoztatá­sára. A mieden eszközzel és móddal vezetett idegháború bukása berlini vélemény szerint nemcsak Európa összetartását, de a háború igaz és helyes megítélését mutatja. Ami katonai téren & keleti fronton történik, a gondos német stratégia eredménye. Az itteni hadműveletek egyik célja az, hogy erőket szaba­dítson fel, hogy ezeket más had­színtereken lehessen használni. — A rugalmas keleti mozgás csak közjátékot jelent, melyet újra nagy német támadás fog követni. De a háború politikai oldala zam csábíthatja a semleges és német szövetséges államokat, hogy Anglia oldalára álljanak. Ha Anglia minden segítséget meg is ígért az európai kis államoknak, Moszkva előtti be- hódolása megfosztott minden re­ménytől ezen & téren. Mély hatást keltett a semleges államokban, hogy Anglia Európát teljesen ki akarja szolgáltatni a szovjetnek. be. Megjegyzi Jalcsin: az, hogy a kis államokról nem tesznek em­lítést, azt jelenti, hogy a fegyver­szüneti lakomán a kis államokat tálalásra kész mártásnak tekintik. A közigazgatási bizottság leg- ütóbbi ülésén dr. Hodonszky Géza miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató távollétében Szalay Pál h. pénz­ügyigazgató ismertette a vármegye adófizetési állapotát. Jelentése sze­rint a múlt évről fennmaradt hát­ralék 1.513,619 pengő, az idei elő­írás pedig a múlt évi alapon szá­mítva 23.016,988 pengő. Összesen tehát 24.530.607 pengővel tartozik a vármegye közönsége s tartozásá­ból február végéig esedékessé vált 7.267,866 pengő. Erre január 1-tól február 29-ig befolyt 1.748,065 P. Összehasonlítva & múlt év fizetési hónapjait az idei hónapokkal, ja­nuárban 518, februárban 529 ezer pengővel több folyt be az idén, mint a mait esztendőben. A do­hánygyártmányok eladásából 632 ezer pengő volt a bevétel, ami a januári bevételhez viszonyítva 85 ezer pengő csökkenést jelent. — Bejelentette a pénzügyigaz- gató helyettes a pénzügyminiszter­nek azt a rendelkezését, amellyel az 1944. évre valamennyi adózó általános kereseti adóalapjának, valamint jövedelem és vagyonadó alapjának újbóli megállapítását ren delte el. Azoknál az adózóknál, akiknél az adóalap az 1944. évre változatlanul fenntartható lett vol­N na, azt bevallás nélkül is uj kive­tés utján akként kell megállapí­tani, hogy az adóalapot az általá­nos kereseti adó alá eső haszuot- hajtó foglalkozásoknál általában 30—50 százalékkal, a földbirtokból származó jövedelemnél pedig álta­lában 25 százalékkal kell felemelni. A szolgálati viszonyból származó járandóságodat az 1943. évre alkal­mazottak kereseti adó alá vont összegben kell számításba venni. Azok az adózók, akik az adóalap­pitását elfogadják, nem kötelesek adóbevallást adni. — A jelentéshez Györffy Kálmán bizottsági tag szólt hozzá s a pénz- ügyigazgatóságnak egy olyan értel­mű rendelkezését kifogásolta, amely­ben a nevezett igazgatóság az adó­nak április 1-ig való szigorú be­hajtásán rendeli el. Rámutatott a felszólaló arra, hogy a gazdatársa­dalom év eleién nem tud fizetni, csak aratáskor, a behajtás pedig újabb terhet ró a terhekkel amúgy is megrakott jegyzők vállára. — Szalay Pál válaszában hivat­kozott arra, hogy legfeljebb csak az esedékes adók behajtásáról lehet szó, ezt pedig indokolja az a köz­ismert tény, hogy most általában igen sok pénz forog vidéken. Az államháztartásnak a háborúban fo­kozottabb mértékben van szüksége bevételekre, ugyanakkor azonban a pénzügyi hatóságok a panaszokat egyénien bírálják el s a jogos pa­naszokat orvosolják. — Dr. Hedry Lőrinc főispán ugyan­csak hangsúlyozta, hogy ma, amikor igen sok fölös pénz vau az ország­ban, nem lehet kifogásolni a tarto­zások szigorúbb behajtását. — Az egyéni panaszok egyéni elbírálás alá kerülnek. A jegyzői kar csak­ugyan túl van halmozva muukával, de úgy kell a kérdést felfogni, hogy a jegyző a belső arc vonal egyik előre­tolt helyén áll s el kell viselnie a háborúval járó többletmunkát. — Krisztián Imre egyes indokolt esetben a gazdák felmentését kérte a dohány és cukorrépa termesztése alól. — Szalay Pál olyan értelmű fel- világositást adott, amely szerint a pénzügyminisztérium ezekben a ki­vételekben magának tartotta fenn a döntést, de meghallgatja a községi elöljáróságokat. Nagy német sikerek Tarnopol és Proszknrov között nak ilyen módon történő megálla­Egy török képviselő szerint Anglia a kis államokat tálalásra kész mártásnak tekinti Április 3-án lép életbe a nyári időszámítás A Proszkurov—Tarnopol közötti területen a német támadó vállalko­zások északkelet és kelet felé terü­letet nyertek és javítottak állásai­kon. Ezzel a bolsevisták újból el­veszítették azt a területet, amelyet hétnapos súlyos küzdelmekkel ve­rekedtek ki, és amelyekbeu a ha­lottak és sebesültek eziein kívül elveszítettek 195 páncélost, 62 kü­lönféle méretű ágyút, 129 nehéz gránátvetót és gépfegyvert és több mint 60 nehéz puskát és sokszáz más fegyvert. Az itt harcbavetett 16 hadosztály tetemes részét, két lövészhadosz­tályt, két páncélos hadtestet és két tüzérhadosztályt ennek során szét­vertek. A Magyar Távirati Iroda jefenti: A kereskedelem- és közlekedés- ügyi miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében az 1943 ok­tóber 4. napján hatálybaléptetett középeurópai időszámítás 1944. áp rilis 3. napján 2 órakor megszűnik és helyébe ismét a nyári időszámí­tás lép. Ehhez képest az említett időpont április 3. napjának 3. órája lesz. A rendelet ápr. 3-án lép hatályba.

Next

/
Thumbnails
Contents