Eger - hetente négyszer, 1944

1944-03-22 / 46. szám

2 EGER 1944. március 22. Ma reggelre ismét hó borította a földet Eger, március 22. Sándor, József és Benedek hava­zással képpesztették el a melegebb időért sóvárgő világot. Közbea meg jött a hivatalos tavasz, de mint minden hivatalos ténykedés, ó is ri­degnek bizonyult. Erős északi szél fújt s a hőmérséklet alig emelke­dett nappal a 5 fok fölé. Éjszaka a (alaj mentén —49 fokot mértek. Az első tavaszi nap estéjén kilenc ór&tájt havas eső kezdett hallani erős széllel. Ma reggelre ismét fe­hér takaró borította a földet. Az Időjárási intézet egri állomá­sának jelentése szerint ma hajnalra a talaj mellett —3 8 fok volt a hőmmérséklet. figyelembe. A versenyvizsga alap­ján a gimnáziumba vagy polgáriba csak & legnagyobb eredményt fel­mutató 400—500 tanuló kerülhet A lemaradó jóeszú gyermekek kö­zöl azokon, akik alkalmasak a gya­Illetékes helyről kapott értesülés szerint az utóbbi hetekben szemé lyesen, írásban és távbeszélőn miad többen keresték fel a Magyar Vö­rös Kereszt központi igazgatóságát azzal a panasszal, hogy biztos érte­sülésük szerint a Magyar Vörös Kereszt hadifogoly segítő és tuda­kozó hivatalához többezer levelező­lap érkezett szovjetorosz hadifog­ságban levő magyar katonáktól, amelyeket a Magyar Vörös Kereszt önkényesen visszatart. Olyan hírek is kerültek forgalomba, hogy a Magyar Vörös Kereszt cenzúrázza a levelezőlapokat. A közönség tájékoztatása céljá­ból hivatalos helyről azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy Szovjetorosz- országból 1943 májusától 1944 feb­ruárjáig bezárólag mindössze 2295 darab levelezőlap érkezett, amelyek közül 156 tiszti, 2139 legénységi állományú hadifogolytól származik. Ezeket a levelezőlapokat ellenőrzés és nyilvántartás után & címzetteknek azonnal szétküldték. A Magyar Vörös Keresztről terjesztett ama híresztelés tehát, hogy ott többezer levelezőlapot visszatartanak, alap­talan. A beérkező hadifogoly levelezóla­korlati pályára, az országos tehet­ségmentő szervezet 14 éves koruk­ban, amikor a népiskolát elvégez­ték, gondoskodni fog, hogy kiváló iparos, gazda vagy kereskedő lőhes­sen belőlük. pok ellenőrzését nem a Magyar Vö­rös Kereszt, hanem az erre hivatott központi ellenőrző hivatal vég?i. E hivatal a legrövidebb időn belül történő ellenőrzés után a levelező­lapokat átadja a Magyar Vörös Ke­reszt hadifogoly hivatalának, ahol a levelek küldőiről nyilvántartást szer­kesztenek és vezetnek. Ezután a Magyar Vörös Kereszt szétküldi a levelezőlapokat a címzetteknek két darab cirili írással megírt válasz­levelezőlappal és egy hozzá mellé­kelt kísérő irattal, amely tájékoz­tatást ad a hozzátartozóknak a ha­difoglyokkal való levelezéshez szük­séges tudnivalókról. A hozzátartozóktól a Magyar Vö­rös Kereszthez beküldött váiaszle- velezölapokat ellenőrzés után a Genfi Nemzetközi Vörös Kereszt Bizottság közvetítésével Szovjet- oroszországba küldik. A közönség megnyugtatására arra hivatott helyről még közük, hogy az illetékesek minden alkalmat meg­ragadnak, hogy a hadifoglyokkal való általános levelezéshez a szovjet kormány hozzájárulását megnyerjék és így a hadifoglyaink sorsáról tá­jékoztatást kapjanak. (MTI) Feljegyzések rég! hidegekről Hogy az időjárás mind a négy évszakban mennyire kiszámíthatat­lan és szeszélyes, arra bizonyságul álljon az a régi írás, amelyet Borsod vármegye levéltárában ta­láltak. Az egykorú írás szerint Magyar- országon 1782 február 13—17-ike között olyan nagy hideg volt, hogy a bor megfagyott a pohárban. Már­cius 19 én szánon jártak az embe­rek, március 24-én pedig hatalmas mennydörgés volt. Ugyanez év nya­rán aratás után, augu-ztus 23-án és 27-éu Debrecen felé két esetben, Nagyvárad felé pádig egy esetben olyan tömegű sáskacsapat húzott, hogy a napot nem lehetett tőlük látni. 1786-ban, amikor József császár Magyarországra látogatott el, július 16. és 17-én olyan záporesó volt, hogy hatalmas árvizet okozott. 1787-ben gyönyörű ősz köszöntött ránk. De a tél se volt különb. De cember 3 án a rozs sok helyen ki­hányta a fejét és a fák másodszor virágoztak, amire még a régiek sem emlékeztek. 1788-ban télen olyan hideg volt, hogy a viz még a mély kutakban is megfagyott, a madarak pedig röptütben megfagytak és leestek. 1788 december 13. és 1789Jjanuár 17. között rengeteg ember pusztult el a hidegtől. Ezzel sz-mben 1789 májusában oly nagy volt a szárazság, hogy alig arattunk valamit. A következő évben, 1790 ben június 25 én olyan forrón tűzött a n*p, hogy csaknem meggyulladt a föld a rajtalévőkkel együtt, Pesten és Budán rengeteg tűz keletkezett. A következő négy esztendőről időjárás tekintetében semmi külö nőst nem tudunk. 1795-ben azon­ban szörnyű volt a tél. A fák a vastag hóréteg súlya alatt lerogy­tak. A magas hó 14 hétig tartott. Mindebből is láthatjuk, hogy az időjárás nem igazodik mindig a naptárhoz és igen sokszor kemény próbára teszi az embert. Húsvéti vásárt rendeznek kézimunkáikból az egri sebesült honvédek H (Tlagyar Uöröskeresztről terjesztett alaptalan híresztelések a haöífogoly- leuelezéssel kapcsolatban Menyasszonyához és szülei elé akart menni s közben megölt egy embert Az Egri Katolikus Legényegylet­ben (Knézich Károsy utca 8. szám) elhelyezett vöröskeresztes . üdüió hadisérültjei illetve rokkantjai, a foglalkoztatójukban készült mun­káikból kiállítást és húsvéti vásárt rendeznek. A kiállítás és vásár a Vörös­keresztes Üdülőben (Legényegylet) díjtalanul megtekinthető március 25 tői április 8 ig délelőtt 10—12-ig és délután 2—5-ig. A sebesült és üdülő honvédek kiállítása bizonyára megmozgatja az egri szíveket. Hőnapok óta dol­goznak az üdülő helyiségeiben a honvédek és kézügyességüknek szép eredményeit a szegénygondozó ka­rácsonyi vásárján mutatták be elő­ször. Ekkor a kiállított anyag rövi­den elfogyott, nemcsak azért, mert hasznos tárgyakat lehetett közülük válogatni, hanem mert tetszetős, ízléses kivitelükkel magukra vonták a figyelmet. Ezúttal a honvédek önállóan ren. dezik meg kiállításukat és vásárju­kat s nem kétséges, hogy a vásár erkölcsi és anyagi tekintetben egy­formán nagy lesz. Április elején lesz i tehetség­Április 3 án és 4-én lesz ebben az évben a jó szellemi erővel meg­áldott falusi és tanyai gyermekek versenyvizsgája a 75 vidéki gimná­zium képességmegállapitó bizottsá­ga előtt. Ez lesz a harmadik országos versenyvizsga. A falusi és tanyai tanítókra hárul az a feladat, hogy a különösen tehetséges, tehát a gimnáziumban jeles tanalót ígérő fiúgyermekek közül azokat, akik legalább az V. osztályba járnak, a falusi gyermekek versenye de ezévi szeptember 15 ig még nem töltik be 13-ik évüket, ha olyan szegények, hogy szüleik nem ad­hatják ki a házból és így maga­sabb iskolába nem mehetnek, beje­lentsék az áprilisi _ verseny vizsgára. A bejelentéshez a tanfelügyelőtől kell egyszerű levelezőlapon nyom­tatványt és részletes utasítást kér­ni. Olyan községekből, amelyben gimnázium van, vagy onn*n egy óra alatt a gimnázium székhelye elérhető, a bejelentést nem veszik Most tárgyalta az egri törvény­szék Szokolay tanácsa Erdélyi Já­nos és társai bűnügyét. A vádirat szerint Erdélyi János horti lakos Nagy p. Ferenc horti lakost egy szárvágóval úgy fejbesujtott*, hogy az egy hónap múlva sérüléseibe belehalt. A múlt év október 2 án Erdélyi János horti lakos Hort községben délután félhat tájban lakásáról menyasszonyához akart menni, onnan pedig az állomásra, hogy érkező szüleit fogadja. Útközben bement a korcsmába és egy fröccs elfogyasz­tása után odaült a kárlyázók mögé nézni a játékot. Ezután érkezett a korcsmába Nagy p. Ferenc, Erdélyi haragosa, Csuka Ferenccel. Nagy is megitta a magáét, majd támadó szándékkal Erdélyi háta mögé lé­pett és ót a székkel együtt hátra­rántotta. A„földön birkózás kezdő­dött, máj néhány ember közbelépett. Erdélyi a korcsma udvarára futott, Nagy és Csuka követték. Ott nem tudták elfogni, mert Erdélyi a korcsmán keresztül 400 mérerre levő lakásukra menekült. Nagy p. Ferenc és Csuk a Ferenc ezután szintén hazamentek és meg­vacsoráztak. Nagyékat felkereste Kovács Ferenc is, aki velük együtt vacsorázott. Félhét tájban Erdélyi János, Molnár Mihály társaságában távozott szülei lakásáról. Hogy azonban esetleges támadás ellen védje magát, magához vett egy szárvágót, amit kabátja alá rejtett. A korcsma előtti téren többek tár­saságában az árok mélyén lesben állottak és várták Nagyékat. Nagy p. Ferenc Kovács és Csuka társa­ságában meg is érkezett. Az ezu­tán kővetkező események eléggé tisztázatlanok. Molnár ráugrott Ko­vács Ferencre, akit birkózás közben jobb kezén megszűrt. Nagy egy sarlóval, vagy piszkavassal Erdélyi fején ütött komoly sebet, Erdélyi ütése szintén fején találta Nagyot, aki még ütni akart, de megtántoro- dott és elesett. Még csak annyit mondott: „Most már agyon ü1 hetsz.“

Next

/
Thumbnails
Contents