Eger - hetente négyszer, 1944
1944-03-17 / 43. szám
innr mJJ ■ iiiil Eger, L V. évfolyam, szám. ab a 12 FILLÉR + Péntek Trianon 25,1944, március 17, ELŐFIZETÉSI DÍ J i agg hónapra 2 pengő, Hí évre 5 P 60 fillér. — Egyes szám árat hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Licenm, fsz. 3. Telt 11. KIADÓHIVATAL: Egghm, Szent Jánot- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.658t A magyar élet vezetését csak a legokosabb és leg- magyarabb embereknek lehet átvenni Kállay Miklós miniszterelnök az á| magyar középosztály kialakulásáról Kállay Miklós miniszterelnök képviselői látogatása során vasárnap déltatán az egri kereskedő társadalom képviselőit fogadta a Baross Szövetség és Egri KereskedőkEgye- sülete Dobó utcai hivatalos helyiségében. A nagytermet, erre az alkalomra ünnepélyesen feldíszítették s ünnepi hangulatban az egri kereskedő társadalom színe-java fogadta nagy éljenzéssel a terembe lépő miniszterelnököt, Zsindely Ferenc kereskedelmi minisztert és Jurcsek Béla államtitkárt. Eger képviselőjét Antoni Jenő, a Baross Szövetség elnöke üdvözölte s tolmácsolta a kereskedő társadalom szeretetét, hűségét és raMegemlékezés az —-A háború szelét mi még, mint Magyarország, nem is olyan nagyon éreztük meg. A háború hála Isten, nekünk terület-gyarapodást, megerősödést hozott. Katonát, magyar vért sokat vesztettünk, ebben előljárt éppen ennek a városnak vesztesége s előljárt Eger katonája a magyar helytállásban is kint a fronton. így az áldozathozatal és helytállás tekintetében ha a legnehezebb poszton, a Don mellett megállta helyét az egri ember, bízom abban, s meg vagyok győződve, hogy az itthoni helytállásból éppen az egriek, az én választókerületemben fogják a legnemesebben, a legjobban kivenni részüket. — S ennek a helytállásnak kötelességei vannak sajátmagatokkal, saját foglalkozástokkal, az egész magyar társadalommal, elsősorban a kiskereskedelemmel szemben is. — Az idők kereskedelemellenesek, mint ahogyan minden háborús idő kereskedelemellenes. Amikor az áru gaszkodását a miniszterelnök személye iránt. Kállay Miklós miniszterelnök válaszában a magyar kereskedői hivatás komolyságáról mondott rendkívül komoly szavakat. — Köszönöm a Baross Szövetség helyiségében elhangzott ünneplő szavakat, köszönöm az ebből kicsendülő hazafias magyar elhatározást és keménységet — mondotta. — Annak a társadalomnak, amelynek képviselőivel most itt szemközt állok, bizony nagy szüksége van erre. Szüksége van, mint magyar embernek, és szüksége van, mint ama szakma reprezentánsainak, amelyet itt képviseltek. egri honvédekről elfogyott, vagy kevés van belőle, közvetlenül igyekszik a fogyasztóhoz jutni, jobban mondva a fogyasztóban van meg a törekvés a kikapcsolására mindennek, ami közte és az áru között van. Ebben a helyzetben a kormány nem a kereskedelem kikapcsolását akarja elősegíteni, hanem éppen ellenkezőleg, minden áron arra törekszik, hogy a kereskedőt megmentse. Szándékosan mondom: a kereskedőt, s nem a kereskedelmet, mert Magyarországon, soha sem lehet olyan nagyvonalú ember, hogy a kereskedelem fogalmában gondolkozzék. Magyarországon a kereskedőkről, keresztény kereskedőkről kell gondolkodni. Nem a kereskedelem nagy elvont gazdasági problémái szerint kell felfogni az ügyet, hanem hogy a magyar kereskedőt, a magyar embert megmentsük ma és átmentsük arra az időre, amikor igen nagy hivatása lesz újból az országban. Az egyéni kereskedelem álláspontján állok — Ebben a munkában hivatkoz batom parlamenti bemutatkozó beszédemre, amelyben határozottan leszögeztem álláspontomat, pedig ak- tor nem is volt szükséges elmon- lanom, hogy az egykézzel szemben in az egyéni kereskedelem álláspontján állok. Ma is állom e frontot, de természetesen tudom, hogy nehézségekkel küzdünk. Az áruhiányról, amely a legnagyobb ellensége a szabad kereskedelemnek, nem beszélve, állanak más tényezők, a kereskedelemnek bizonyos tekintetben túlméretezettsége, elsősorban a'rendelkezésünkre álló áru- mennyiséggel szemben való túlméretezettsége. Hiába, ma úgy állunk, hogyha az egész textilmennyiséget, amely Magyarországon van, összeszedjük, akkor sem hiszem, hogy 3 méternél több anyag jutna egy- egy embernek. A textilmennyiséget tehát csak akció keretében tudjuk a lakosság rendelkezésére bocsátani, mert nem lehet 3 millió méter anyagot 15 millió embernek oda dobni, mert akltor csak az lesz a helyzet, hogy a tehetségesebb, az erőszakosabb juthatna hozzá. — Itt kell a magyar kereskedelemnek megmutatni, hogy a saját egyéni érdekeit félretéve, vagy azokat a minimumra redukálva, ezeket az akciókat legalább is tudja lebonyolítani, mint az egy kezek. Különben nem lehet. Mert egy adottság van, az, hogy nincs áru. Az árut csak bizonyos rétegekhez lehet eljuttatni, ezt vagy vállalja a kereskedelem és meg tudja csinálni, vagy ha nem, akkor más eszközökhöz, á kereskedelem kikapcsolásával, kell nyúlni, ami végtelenül veszélyes, mert nem tudom hány százezer magyar kereskedő államfentartó elem, viszont — abszolúte nem akarok ezzel kritikát gyakorolni az intézmények felett — az egy és két kezek nem államfentartó tényezők. A kereskedő a nehéz időkben önzetlenül teljesítse kötelességét —Tehát az államvezetésben mindenképen a kereskedők oldalán állunk és kell állanánk,*de ennek alapfeltétele az, hogy a kereskedelem ebben a nehéz időben önzetlenül teljesítse kötelességét az áru szétosztásában, lehetőleg az árak betartásában és abban, hogy ami kezére jut, ne juthasson fekete útra. Lehetetlen helyzetek vannak ezen a téren. Só pl. annyi van, amennyi soha sem volt Magyarországon. A termelés, a raktárak, a sóhivatalok teli vannak. A kereskedelem haszonkulcsa, elismerem, nagyon kicsi, a só szétosztására nem vállalkozik. Az állam kénytelen lesz a só szétosztását más szervre bízni. Ezé!, mind apróságok, de mutatják, b rj itt valahol organikus hiba vau £L- . Az új ^ :v jár — Mert a magyar k< v, <edő- társadalomra a keres'kedahm lebonyolításán túlmenóleg iné? így hivatás vár. A magyar gazdasági élet hiába néz ki most úgy, h. ry a mi kezünkben van, még mindig nincs egészen a mi kezünkben. Még nincs meg a ezázszázalíkc szaktudás, a magasabb rendű gaü-.i-ági pozícióknak a betöltésére. A magyar kereskedelemnek önmagából kell kitermelnie azokat, akik a legmagasabb gazdasági pozíciók betöltésére hivatottak. — E pozíciók elfoglalása a magyar kereskedelemnek és a magyar kereskedelem szervezetének: a Baross Szövetségnek egyik nagy feladata, hogy igenis a kereskedelmet tényleg a kereskedők kezébe tegyék le, akik esetleg alülról bedolgozzák magukat, vagy a fiaitok kezébe, akiket erre neveltek. — A magyar nemzetnek uj kőaz árkalkulációban van a hiba, akkor meg kell azt vizsgálni, ha abban van, hogy kis nyereséggel már nem elégszünk meg ilyen közszükségleti cikk forgalmának lebonyolításánál, akkor ezt kell viz gálát tárgyává tennünk. S ba a B ’oss Szövetség nek hivatása van, f az, hogy igenis egyesíts» a kere*».„dókét nemcsak politikai, keresztény vonalon, ahoi a maga harcát sikerrel megvívta, hanem ott, hogy a kereskedőket most az állam szolgálatába beállítsa, egyrészt azért, hogy kiszolgálják a közszükségletet, másrészt önmagu- kon segítsenek, átmentsék önmagukat és hivatásukat a nemzet legszükségesebb tényezői között s arra a piedesztálra emeljék, ahová el kell jutnia a magyar kereskedelemnek. középosztály zéposztályra van szüksége. Magyar- országon ma egy szerencsétlen politikai, vagy mondjak szerencsétlen társadalomtagozottsági berendezkedés van. A régi társadalomvezető rétegek eltűnőben vannak, és az újak még nem jöttek fel helyettük. Ennek a betöltése a magyar középosztálynak a kereskedőből, iparosból, gazdából kialakuló magyar középosztálynak a feladata. Nem azok a helyes teóriák, amelyeket most hallunk, hogy a munkás vegye át egy ország vezetését, a napszámos réteg, a parasztság vegye át a vezetést. A magyar élet vezetését csak a legokosabb, a legbecsületesebb és legmagyarabb embereknek lehet átvenni, nem ilyen vagy olyan rétegnek. Ennek pedig mégis abból a középosztályból lehet kikerülnie, amelyik nem szakadt el a magyar élettől s annak minden
