Eger - hetente négyszer, 1944
1944-03-17 / 43. szám
2 EGER 1944, március 17. vonatkozását ismeri és még; nem lebeg egy másik világban, amelyik csak jelszavakat ismer. Mert a tömegek, amelyek most uralomra törnek, csak jelszavakat ismernek, legyen az kommunista vagy más fajta jelszó. Nekünk olyan önálló polgári társadalmi rétegre van szükségünk, amelyik tud menni a világáramlatokkal, de a tud a világáramlatokkal szemben is állni. Mert megy addig a világeszmékkel és áramlatokkal, míg a magyar ügyet és érdeket képviselik és megáll ott, ahol félős, akármilyen szép. Ragyogó vagy hatalmas világeszmék és világáram’atok lehetnek, akár milyen szépek, hatalmasak és nagyok, de elsöpréssel fenyegetik magyarságunkat. Erre pedig csak polgári középosztály képes. Ennek tényezője kell, hogy legyen, az is volt és jobban, mint valaha, lesz mindig a magyar kereskedő. — Ezért kell a kereskedőt a nemzet szempontjából s nem csak az egyének miatt támogatni. Mert A kilencvenhat esztendővel ezelőtt lezajlott márciusi eseményeket ebben az évben is méltó emlékezéssel ünnepelte meg Eger társadalma. — A város zászlódíszbe öltözött, hogy a leíkekbefi megújufó ünnepi érzéseket külsőségeiben is jelezze. Az ünnepségek reggel 8 órakor kezdődtek a fószékesegyházban tartott ünnepi szentmisével, amelyen a katonai és polgári vezetőkkel élükön résztvettek a levente leány és fiúcsapatok és a közönség. — A szentmise után a Hatvanas hősök emlékműve előtt zajlott le az ünnepség, amelyet karöltve í-endezett a Kaszinó Egyesület a Levente Egyesülettel. Az Egri Levente Egyesület zenekara eljátszotta a Himnuszt, majd Albach Pál levente lépett a mikrofon elé és felolvasta annak a beszédnek a szövegét, amelyet a honvédelmi miniszter intézett Budapesten a levente ifjakhoz. „Nem volt még magyar nemzedék — mondotta többek között, — amelynek ifjúsága elé ilyen feladatot tűzött volna ki a sors, mint elétek. Ha ennek eleget tesztek becsülettel, ha sziveteket-lelketeket beleviszitek, ha egész áldozatkészségetekkel nemesítitek eszményi szolgálattá az engedelmességet; ha az ifjúság tiszta hevületével hoztok meg minden áldozatot, amelyet a legkülönbözőbb formában követelhet meg tőletek a kötelesség, ha fiatalságotok bátor és vidám lendülete hat át benneteket a legkisebb éa legnagyobb parancs teljesítésében egyaránt, végül ha az ifjúság rajongó hitével és elszántságával vállaljátok a nemzetünk nagy megpróbáltatásából rátok eső terhet, sorsot és küzdelmet — bármilyen nemzeti érdek a középosztály fenntartása és támogatása, mert ez tud legjobban magyar lenni akkor is, amikor ragyogó ábrándképek esetleg veszélyeztetik önálló magyar létünket. Ezért kell mellettük állni. — De mivel ilyen hivatása van a kereskt delemnek, rettenetesen kell vigyázni önmagunknak, hogy ki való kereskedőnek, ki igazi kereskedő, ki felel meg ennek a magasztos meghatározásnak, hogy kereskedő polgára ennek az országnak. Ennek szelekcióját csak maga ez a testület, ez a társadalmi és gazdasági réteg végezheti el. Isten óvjon attól, hogy ebbe hatóság akármilyen jó szándékkal, jó indulattal beleszóljon. Ezt csak magatok végezhetitek el s több munkával és kiszorításával annak, ami erkölcstelen, ami nem méltó a kereskedelemhez és a magyar néphez. Ezt kérem a magatok érdekében és az ország érdekében. legyen is az —: akkor méltóak lesztek arra, hogy mélyértelmű köszöntésetek nemcsak óhaj és kívánság maradjon, hanem valóságként a kiharcolt és megérdemelt szebb jövőként virradjon rátok!“ A honvédelmi miniszter beszédének felolvasása után Csatth Imre joghallgató szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát nemes hatást kellően. Az Egri Kaszinó Egyesület ünnepi beszédét Kocsis Károly, állami gimnáziumi igazgató mondotta. Beszédének bevezetésében vázolta a 48-as eseményeket, majd így folytatta: „Nagy magyar ünneppé avatják ezt a napot magok a március tizenötödiki események: az az önfeláldozó odaadás, amellyel az ifjúság előkészítette; az a szivek mélyéről kirobbant spontán lelkesedés, amellyel Pest közönsége fogadta március tizenötödikét, a modern magyar nemzeti öntudat, a nagy nemzeti összefogásra biztató szabadságrajongás első nagyszerű megnyilatkozásává tették. Ez a nap önmagában is, kiemelve az események Összefüggéséből, mindenkor ragyogó gyöngyszeme lesz a magyar élet, impozáns tarka köntösének.“ Beszéde továbbbi folyamán a márciusi forradalom fejleményei mögé világított a szónok. Rávilágított a nemesség, az értelmiség és jobbágyság lelki egyenlőségére és arra a harci szellemre, amelyet a földből elővarázsolt honvédség lelkét betöltötte. Beszédének befejező részében a mai kötelességek felé fordította hallgatósága figyelmét a szónok: — Magyar Testvéreim! — Katonának és polgárnak, ifjúnak és öregnek márciusi hőssé kell válnia a ránk következő napokban, ha diadalra akarjuk vinni keresztény magyar zászlónkat, Fa tovább is emberi életet akarunk biztosítani magunknak és gyermekeinknek itt a Kárpátok alján. — Eger polgárságát nem féltem. Mint minden magyar megmozdulás idején, a szabadságharcban is hősies példával igazolta, hogy helyén van magyar szíve, amikor a kápolnai csata után segítség nélkül kiszorította a bevonult ellenséget. Méltán mondhatta el Eger városáról 1849. március 31-én, Kossuth Lajos, hogy Egerben nem hirdetni, hanem csak tannlni lehet a hazafiasságot. — Nem tudjuk, mit hoz a holnap. Nem tudjuk, hogy súlyos válságunkban a megoldás melyik útját választják a világhelyzet ismeretében tájékozott vezéreink, nem tudhatjuk, hogy a megoldás kivitelében milyen feladat vár ránk egyenként és az egész magyarságunkra, de hiszem, hogy ma a márciusi hősökről emlékezve nagy testvéri ölelkezésben egyesül megint Eger város polgársága a magyarság egyetemével és mélységes meggyőződéssel vallja, hogy akár hová állít is rendeltetésünk, férfiasán, ha kell, vérünk és életünk árán is megfogjuk állani helyünket. A márciusi hősökhöz méltóan meg akarjuk és meg fogjuk védeni ezt a mi kis magyar világunkat, amely az egyén V. Az alaphangulat rendellenessége, annak feltűnő emelkedettsége, vagy nyomottsága is zavarja a tanulót iskolai munkájának egyenletes végzésében. Ha az alaphangulat magas és izgatott, képtelen a gyermek nyugodt és kitartó munkára. A munkakedv ellobban és szétszóródik, mint a csillagszóró tüze. A nagy nekilendülést hirtelen elernyedés követi. Nyomott hangulatban az életfolyamatok megnehezülnek és ellassulnak. Az alaphangulat rendellenes változásai csökkentik a gyermek munkakedvét és szorgalmát. A kitartásban nem bizonyul eléggé állhatatosnak. A hangulutában erős hullámzásnak kitett gyermeket a külső és belső fegyelmezés fokozásával lehet képessé tenni kitartóbb munkára. Igen fontos, hogy kiemeljük a gyermeket nyomott hangulatából. Ennek érdekében gondoskodjunk szívderítő eseményekről, tegyük környezetét vidámmá, a gyermeket pedig sportoltassuk tervszerűen. A vidám környezet önmagában is kiemelheti a gyermeket hangulati süllyedtségé- ből. Ha ezt a folyamatot test és lélek tervszerű edzése is támogatja, nevelő munkánk sikere nem marad el. A hangulat rendellenessége idővel külső beavatkozás nélkül is és a társadalom életébe az igazságot, a krisztusi igazságot törekszik belevinni. Utolsó csepp vérünkig védelmezni fogjuk tiszta, szent, magyar szabadságunkat! Az ünnepi beszéd után az Érseki Tanítóképző Intézet énekkara Bitter Dazsó tanárkarnagy vezetésével a Szózatot énekelte. Ez után a hősi emlékművet koszorúzták meg a leventék. Majd vitéz dr. Somlay Mihály, kereskedelmi iskolai tanár intézett szózatot az ifjúsághoz. Bevezető elméleti fejtegetései után a 48-as március és az 1919 évi március tanulságait isméi tette. A nemzet és a magyar társadalom történelme folyamán a tanácsköztársaság idején süllyedt a legmélyebbre. Ebből a vigasztalan helyzetéből mentette meg a magyar élniakarás és az elszánt hősiesség. Napjainkban is az elszánt hősiességgel való helytállással menthetjük ki hazánkat és önmagunkat a világégésből. A mély magyar érzésből fakadó buzdító szózat után Prókay Julit leventeleány Szigetby Ferenc Március 15-én című versét szavalta el nagy sikerrel. A tanítóképzőintézet énekkara a Nemzeti dalt énekelte el, a megrázó szöveg hatását emelve a dallam erejével; majd Vég- váry Reményik Sándor Nagy Magyar télben ... cimfi irredenta költeményét mondotta el Fügedy József levente. Lajos dr. megszűnik. Ettől kezdve a gyermek szorgalma lényegesen megjavul. Nagyon fontos, hogy az alaphangulatában rendellenes gyermek ne maradjon el nagyon a tanulásban, mert a felhalmozódott tennivalóktól még jobban megromlik érzelmi állapota. A tennivalók tömege nagyfokú kedvetlenséget okoz. Biztatás helyett fokozott mértékű segítségre szorul az ilyen gyermek. A segítség ugyanis hangulatilag is megkönnyíti a tanulást és a házi feladatok elvégzését, de a tanulási időt is megrövidíti, úgyhogy több lehetőség marad a gyermeknek kedélymozgató játékra, sétára, sportra. A hanyag gyermeket azzal is szokták a szülők jobb munkára sarkalni, hogy szorgalmasabb testvérei vagy tanulótársai közül példának tesznek meg valakit. Vele való versenyre akarják rászorítani bizonyítvány előtt, hogy neki is vannak olyan jó képességei, 6 is lehetne olyan jó tanuló, mint a példakép. A példálózás ritkán szokta ( jobb munkára sarkalni a gyermeket, mert ahhoz, hogy valakivel versenyre keljünk, nemcsak annak a tudata szükséges, hogy eléggé erősnek és felkészültnek érezzük magunkat a versenyre, hanem valami belső, önkéntes indítás is, a győzelem hite és akarása. A legtöbb Hagy időkre ualó emlékezéssel ünnepelte Eger uáros polgársága március tizenötödikét Az ünnepséget díszmenet zárta be. Szülők iskolája FI hanyag és lusta gyermek Irta: Somos
