Eger - hetente négyszer, 1944
1944-01-15 / 8. szám
A HÄ 16 FILLÉR Eger, L V. évfolyam, 8. szám. Szombat - Trianon 25, 1944. január 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ» «egg hónapra 2 pengő, V* évre 6 P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, isz. 3. Tel 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János» Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.558« A német harci kedv töretlen és a német vezérkar ura a helyzetnek Eger lakossága az elmúlt évben 11 fővel csökkent Berlinből jelentik a keleti aic- vonal helyzetével kapcsolatban: A szovjet téli offdBzívája tovább tart, annak ellenére, hogy ebben az offenzívában az ellenség 24 ezer karckocsit és ezernél több löveget veszített. A szovjet nyomásnak mindenütt ellenáll a német védelem, ami annak a jele, hogy a német harci kedv és készség töretlen s a német vezérkar ura a helyzetnek. A rugalmas védekezés megóvja a védelem vonalait az áttöréstől. Bizonyos, hogy a támadások kezdeti lendülete alábbhagyott, de nem kétséges, hogy a szovjet folytatni fogja áttörési kísérleteit új súlypontok kialakításával. A német hadvezetés továbbra sem fog habozni kitérő mozdulatokkal, ha azok szükségeseknek mutatkoznak. Megfigyelhető azonban, hogy ezek a kitérő mozdulatok nem a támadás irányába történnek, hanem észak és dél felé, ami azt jelenti, hogy a német védtrő egyes helyeken bebocsáija a szovjet ékeket, széthúzza a frontot, hogy azután bezárja és a bekerített erőket megsemmisítse. Vasárnap délelőtt nyolcvan ú( tagot avat az Egri Katolikus Legényegylet Az Egri Katolikus Legényegylet, a város iparosságának és egész társadalmának büszkesége vasárnap tartja tag*való ünnepségét. L Le gényegylet nyolc évtized távlatában gyökerezik és egyre fontosabb szerepet tölt be az iparosság magyar közösségi életében a társadalmi és művelődési élet vonalán. Képzett, becsületes és művelt iparos- társadalom eszményeit hordozza a Legényegylet az időben s ezt a törekvését egyre több lelkesedéssel és egyre nagyobb eredményekkel valósítja meg. Az egyesületben rejlő erő hatásának tulajdonítható, hogy ezfutal ismét nyolcvan tag áll az Irgalma8rend templomának oltára elé és kéri felavatását. A tagavatás szertartását vitéz Subik Károly pápai prelátus, az egylet elnöke végzi, majd az egyesület szeretetreggelin látja vendégül tagjait. A szentmise vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik az Ir- galmasrend templomában. Az egye sülét tagjai fél 10 órakor gyülekeznek az egylet érseki palotában levő helyiségében és testületileg vonalnak az avatásra. r_jm_rtrr rrr i .........-...........................““ “................. “** ***“ »“ *“» “*» **** “** “** »“ *“» -*** “ M ásodik iskolaorvosi körzetet kap Eger Yezetőink és kormányaink mindegyikének főtörekvése volt Eger iskolaváros jellegének hangsúlyozása és fejlesztése. Különös hatékonysággal érvényesült ez az összeomlást követő nemzeti újraépítés korszakában. A régi rozoga épületek helyén korszerű iskolapaloták épültek a város kölönböző gócaiban. Az iskolákkal kapcsolatban kiváló nevelőintézetek segítik elő a jövendő magyar nemzedék erkölcsi és testi fejlődését. A hatalmas arányokban és számban megnövekedett tanulóifjúság egészségvédelmének intézményes biztosításáért a közoktatásügyi kormány az elsők között szervezte meg az iskola- orvosi szolgálatot. A nemzetvédelemnek ez a felbecsülhetetlen jelentőségű munkája nem állhatott meg a kezdeményezés fokán. Parancso- lóan követel további fejlesztést és kiépítést. Örömmel olvassuk ezért a hivatalos pályázatok között, hogy a közoktatásügyi miniszter Egerben második iskolaorvosi és egészségtan tanári állást szervez. A második iskolaorvosi állás szervezése a legnehezebb időre esik, amikor a város iskolaorvosainak erejét és idejét leköti a hadiszolgálat is s egyben akadályozza a sajátos képesítés megszerzését. Mégis remélni lehet, hogy a gáflások ellenére is a nemes hivatásuk magaslatán álló orvosok megtalálják tanuló ifjúságunk iskolaorvosi védelmének és kezelésének lehetőségét. Elősegíti ezt az is, hogy az iskolaorvosi és egészségtan tanári külön képesítés hiánya a pályázaton való részvételnek nem akadálya. Eger tanulótömegének szülői és vezetői érthető érdeklődéssel figyelik és várják a pályázatok eredményét és a második iskolaorvosi körzet megalakulását. Ä természetes szaporodás hirtelen visszaesett Az előző évek különböző adatairól és eredményezői közölt statisztikai adatok között legizgalmasabb a természetes szaporodás kérdése. A magyarság történelmi helyzete teszi ezt a kérdést különösen fontossá, mert a (lét, vagy nem lét töprengésébe vág. A múlt évben — ezúttal talán először, mióta statisztikai adatok ellenőrizhetők, Eger városa nem dicsekedhetik a természetes szaporodás kedvező arányszámával, sőt semmilyen arányszámával sem, mert 1943-ban a lakosság száma a természetes szaporodás tükrében csökkenést mutat. A elmúlt évben 602 haláleset és csak 591 születést jegyeztek be az anyakönyvi hivatalban, ezek szerint a természetes szaporodás, hirtelen megállt és visz- szaesett, a veszteség 11 lélek. Érdekes képet mutat a természetes szaporodás, ha táblázatba állítjuk az utóbbi évek adatait: ÉT Születés Halálozás Szaporodás 1928. 819 608 211 1937. 607 544 63 1938. 587 567 20 1939. 556 502 54 1940. 570 506 64 1941. 596 477 119 1942. 671 560 111 1943. 591 612 — 11 Az összehasonlításból kitűnik hogy a gazdasági válság mélypontján, 1938-ban volt a legkisebb a születések és halálozások közötti különbség s azóta a szaporodás örvendetes emelkedést mutatott. Ebben az emelkedésben lehetetlen észre nem venni a szociális intézkedés, a családvédelmi terhek és eredmények hatását. Lehetetlen viszont észre nem venni a múlt évi eredményben a háborút, amely ezt a várost különösen sújtotta. Eger lakossága nagy veszteségeket szenvedett a keleti arcvonalon s a haláleseteket már anyakönyvezték. A természetes szaporodás visszaesése tehát csak látszólagos, sőt, ha a születések számát összehasonlítjuk, kiderül, hogy a születések még mindig igen magasan állanak számszerűleg is, de különös tekintettel a háborús viszonyokra. A helyzet tehát nemcsak nem reménytelen, hanem egyenesen komoly életképességről tanúskodik. i|—III—HI—II—III—HI—HI—III—HI—HI—III—III—III—III—III—Hl—Hl—Hl—Hl—Hl——IM—»II———III—» A háztulajdonosok egyre nagyobb számban támogatják a Légoltalmi Ligát Egu makláriiiti gazda húsz pengős adománnyal lépett be Az utóbbi időben, amióta a háborús események közelebb hullámzónak Magyarországhoz s felmerül az a lehetőség, hogy a végső erőkifejtés eddigi kedvező helyzetünkbe változást hozhat, különös fontossággal hívjuk fel a város lakosságának figyelmét a Légoltalmi Liga támogatására. A Liga rendkívül fontos feladatokat végez, ezeket azonban csak a lakosság legmesz- szebb menő támogatásával tudja megvalósítani. Jól felkészülni s a veszély óráiban helyt állni csak egy jól támogatott intézmény tud. A Liga támogatása különösen a háztulajdonosok részéről fontos, hiszen a légoltalom megszervezése és a Ligába munkája leginkább a háztulajdon érdekében áll. Méltányos és igazságos tehát, hogy a város ötezer házának tulajdonosa ha nem is teljes számban, hanem tehetősebb polgáraiban tagja és támogatója legyen a Légoltalmi Ligának. A háztulajdonosok körében meg is indult a fokozottabb támogatás megszervezése és igen sokan váltak az utóbbi időben a Liga tagjaivá. Külön említést érdemel Kocsis János Makiári út 145. sz. alatti háztulajdonos, aki 20 pengős adománnyal lépett a Liga támogatói közé s a környékbeli háztulajdonosok közül többet beszervezett az évi 4 pengős tagdíjért a Liga tagjai sorába. \
