Eger - hetente négyszer, 1944
1944-01-15 / 8. szám
2 tűén 1944 január 15. (fiiért késett ilyen sokáig ífiargit királylány szenttéauatása: A magyar katolikusok végtelen örömére a Szentatya kinyilvánította, hogy Margit királylányt január 19-töl kezdve szentnek tisztelhetjük. De felmerül a kérdés a lelkűnkben, hogy nem mesterkélt, kierőszakolt dolog-e ez? Margit 1271-ben halt meg, hol vanuak már a tanuk és írások ? Talán csak jámbor legendák alapján, perrendszerű bizonyítékok nélkül avatták Margit királyleány szenttéavatásának az ügye a magyar balsors hajóján hánykolódott századokon keresztül. A csodák is megállapítást nyertek, a nemzet is kérelmezte, azonban a mostoha viszonyok között újból elakadt. Csak néhány adatot hadd soroljunk fel az akadályok közül. A második jegyzőkönyv készítése közben, 1276-ban meghalt Gergely pápa. Utóda pártolta az ügyet, de ő is csak 5 hónapig uralkodott. Utóda V. Adorján pápa 36 nap szentté? No jól van, magyarok, — mondotta a Szentatya — ne zaklassatok annyit Boldog. Margittal, hát legyen szent, ráhagylak benneteket. 700 év óta már csak a tisztítótűzből is kiszabadult a ti szenthírű királyleányotok! Tényleg így avatták Margitunkat szentté? Nékünk szegény magyaroknak még a szerencsénk is ilyen szegény ? Lássuk csak a dolgokat sorjában. múlva szállt sírba. Végre XXI. János kapta kézhez az iratokat, de 8 hónapos uralkodás után ő is meghalt. Tehát az ügy azon melegében nem került döntésre, s az iratokat ad acta tették. Közben Margit eretnekség gyanújába is került. Egy nápolyi ferences ugyanis Specchio deli animae semplici (Együgyű lelkek tüköré) c. olasznyelvű könyvet írt, s a szerzőséget ráfogta Margit szent királyleányra. Akkoriban divat volt így szerezni tekintélyt valamely műnek. A könyvben elbeszélteti a szerző Margittal lelki törekvései sikerének a titkát és pl. azt állíttatja vele, hogy az Istennel való egyesülés elérése után böjt, imádság, bünbánat, áldozat mind fölösleges, mert aki azt elérte, az már nem vétkezhet. Hosszú ideig Margitot tartották szerzőnek s ez a hír nem kedvezett a szenttéavá- tásának. Róbert Károly is szorgalmazta, majd később Mátyás királyunk, egyébként eléggé szabadgondolkodó és világias uralkodó, megható szép levélben kéri a szenttéavatást. Levele 1464-ben kelt. Őszentsége lábaihoz borulva esedezik, hogy a pápák által megkezdett szenttéava- tási ügyet, mely a zavaros idők miatt mindig elnapoltatott, II. Pius pápa újból vizsgáltassa meg. Igaz, most is a török elleni készülődés és veszedelem nehezedik a keresztények lelkére, írja, de éppen ezek a szorongattatások ösztönzik a királyt, hogy a nemzet és egyház új pártfogójául nyerhesse meg Margitot. Mátyás király még a bíborno- kok kollégiumához is írt hasonló levelet, de II. Pius halála megint megállította az ügyet. Aztán jött a török megszállás s megbénult Magyarországon minden. A szenttéava- tási ügyet Róma mindig a szent tisztelőinek szorgalmazására intézi. Ehhez békés idők, emberek, kitartás és pénz kell. Volt eset rá, mikor már csak az a 20—20 arany hiányzott, amiért le kellett volna másoltatni a bizottság tagjai számára a pör aktáit s a kis magyar nép nagy ügye a világ fővárosában eltűnt a nagy népek nagyobb bajainak hullámverései között. A boldoggáavatásig mégis eljutott szentünk. 1643-ban július 19 én a pápa jóváhagyásával Magyarországon a domonkosrendi szerzetesházakban misét írtak elő róla ... Később, jó száz év múlva egész Ausztria, majd a világ összes dömés kolostoraiban megünneplik Boldog Margit ünnepét. VII. Pius pápa zsolozsmaszöveget is rendel. „Rómában 1805. január 26-án tartották meg Margit királyleány boldoggáavatásának ünnepét, éspedig a dömél rend római egyházában (S. Maria sopra Minerva). A főoltár, mely alatt Sz. Domonkos tetemei nyugosznak, B. Margit képével volt díszítve. Csillagokkal behintett öltönyben, feje fölött kigyúló lánggal, kezein stigmák nyomaival ábrázolta a mű a szentemléká szüzet, amint térdre borulva a feszületet átkarolja és áhitatos elmélkedésben elmerül. Lábainál a megvetett három korona hever (három királyi kérője volt). A képet égő gyertyák koszorúja övedzé és e felírat köríté: „Magyarországi Boldog Margit, domonkos szűz“. Miután a napi szent zsolozsmát elvégezték a szerzetesek, megtartatott az ünnepélyes szentmise, mely alatt a kát. Egyház középpontjában először fordultak nyilvános imákkal a magyarországifejedelmi szűzhőz“ irjaDemkó életrajzában. Mit A szenttéavatás a pápának ünnepélyes csalatkozhatatlan kijelentése, amellyel valakiről megállapítja, hogy a megdicsőültek között van és tiszteletét az Egyház számára elírja. Ezt megelőzi a boldoggá- avatás. A boldoggáavatáshoz a szenttel kapcsolatos legalább 2 csoda igazolása szükséges s az, jelent a szenttéavatás? hogy az erényeket az illető hősies fokban gyakorolta légyen. Ilyenkor a tiszteletét csak bizonyos területen, népnél engedélyezik s templomot nem nevezhetnek el róla. 2 újabb csoda és peres eljárás után pedig szentté avatják, s tiszteletét egyetemesen előírják. Legendák vagy valóságok? Margit királyleány életéről két hiteles jegyzőkönyvet vettek fel 1271—76 között. Róma ugyanis az V. István magyar király kérésére megindítandó szenttéavatási eljáráshoz bizottságot nevezett ki, melynek tagjai voltak Fülöp esztergomi érsek, Fülöp váci püspök és az akkori zirci apát. A bizottság jegyzőkönyve azonban, mely azóta elveszett, nem volt 'alkalmas arra, hogy annak alapján Margitot szentté- avassák. A jelek szerint ezek az egytől-egyig magyar vizsgáló biztosok hatáskörüket túllépve egyéni véleményüknek és meggyőződésüknek olyan formában adtak kifejezést a jegyzőkönyvben, mely elébe vágott a legfelső ítéletnek. Ennek az elveszett jegyzőkönyvnek adatai a Marcellus-féle legendában maradtak fenn. Róma erre 1276-ban második szenttéavatási bizottságot küldött ki: Umberto Bianchini és La Corre kanonokokat. Jegyzőjük is olasz volt: Bertholdus deBosant. A jegyzőkönyv másolati példánya ma is meg van, 1641-ben Boldog Margit koporsójának kinyitásakor találtak rá. Csak a végéről hiányzik néhány oldal. Két példányban lemásoltatták s az egyik Rómában van a dominikánusoknál, a másikat thyányi könyvtárban őrzik. Ebben a második jegyzőkönyvben 40 apáca tett vallomást Margit életéről. Jellemző, hogy az egész zárda hallgat a királyi család viszályairól, holott tudjuk, hogy ebben Margit mint békítő szerepelt, de ugyancsak hallgatnak a sorok Margit életének utolsó félévéről, mikor Margitot ki akarták tessékelni a zárdából s úgy viselkedtek vele szemben, hogy ezzel egyáltalán nem dicsekedhettek. E két körülmény csak a jegyzőkönyv eredetiségét bizonyítja. A jegyzőkönyben nem foglalt eseményekről a nápolyi legendából értesülhetünk, melynek szövege ma is meg van többféle változatban. A nápolyi legenda anyagát pedig szemtanúk szolgáltatták. Mária nápolyi királyné, aki V. Istvánnak, Margit bátyjának leánya, azután Erzsébet, Mária testvére; ő meg Margittal együtt volt apáca Margitszigeten 1260—70-ig, s 1288-ig ott maradt mint főnöknő. Azután tanú még Izabella nápolyi királylány, IV. László felesége, aki sok időt töltött Margit kolostorában, mint internált. Az általuk közölt anyag kiszínesedett ugyan a legendák szövegében, de a történelmi mag megállapítható belőle. pedig a gyulafehérvári híres BatMiért maradt el a szenttéavatás? Mélyebb okok után is kutat a hívő lélek, keresvén Isten végzését, amiért csak most dicsőült meg végleg mindnyájunk szeme- láttára Margit királyleány .Nyilvánvalónak látszik, hogy Isten maga tartogatta Margitot 700 éven át s valami különös jelentősége van annak, hogy éppen napjainkban koszorúzza meg Egyházának csalhatatlan, ünnepélyes ítélő szavaival. A 700 év múlva bekövetkezett szenttéavatás különös jelentőségéhez a kulcsot az adja meg, hogy a keleti veszedelem mindent elsöprő szellemi és brutális erőkkel éppenúgy fenyegeti nemzeti létünket és keresztény műveltségünket, mint akkor a tatárveszedelem, melynek második visszajövetelét várták, hiszen a volhiniai síkságon táborozott Ogotáj khán s követei által szólította megadásra Béla királyt. Isten mindentudásával és örökkévalóságával végtelen időket ölel át s szemében 700 év semmi, s neki a két ügy voltaképpen egy ügy. Nem is ad hozzá új szentet, hanem csak a történelmi felejtés homályából emeli ki előttünk a végső szentségnek a fényével. A két veszedelem döbbentő hasonlóságára az akkor és most elénk állított királyleány szent életének s példájának azonosságával eszméltet bennünket. Margit királyleány szenttéavatása tehát felhív ást jelent Istentől a magyarságnak. Azonban ne gondoljuk, hogy Isten egyetlen személyt, egy másik Margitot keres, aki vezeklésével és életáldozatával váltja meg a nemzetet a végső pusztulástól. Szent Margit korában egyes személyek, királyok képviselték a történelemhordozó tudatot és akaratot. Ma már a nemzeti társadalomnak új, belső szerkezete van, s ma a tudatban, akaratban, történelemhordozó szerepben és felelősségben a közösség majd- minden tagja részesül. A vezeklő, engesztelő, megkomolyodott magyarok százezrei, sőt milliói álljanak tehát most elől Fogjunk hozzá menten. Olyan jól esik közben mondogatni: magyar ősanyák lánya, Árpádok vérének virága, rokonunk, nénénk, Szent Margit, könyörögj érettünk!!! Dr. Kiss István. — A Cifranecjyedi Hóm. Kát. Olvasókörben január 16-án, vasárnap délután öt órakor dr. Réger Banedak irgalmasrendi áldozópap tart előadást.
