Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-07-29 / 119. szám

2 t- <C* í* 1942 július 29 % A magyar honvédség ünneplése Katonáink ma kint a fronton győ­zelmes karcokban vesznek részt. — Nem tudom megmondaui minden egyes embernek, hogy odakint is Magyarországért, a jobb magyar jövőért, vágyaink céljaiért, igazsá­gunk beteljesüléséért és a maga kis otthonáért harcol. (Lelkes éljenzés és taps.) Nem tudom ezt mindenki­nek megmondani és éppen ezért kell vigyázni a belső frontra, az itthon rendjére és tisztaságára, hogy a visszatérő katona győződjék meg róla, hogy mi és ti, a vezetők tud­ják, miért kellett nekik is odakint szenvedni: azért, mert az ország határait meg kell védeni minden irányban. És a jogot ahhoz, hogy ezt a határt mindenki elismerje, az a katona szerzi meg, aki most elő­nyomni valahol a Don partján. (A jelenlevők lelkesen ünnepük a ma­gyar honvédséget.) A megélhetés minden magyarnak kijár! Feladatotok az is, hogy baráti kézszoritással hívjatok mindenkit segítségül munkátokhoz, mert mi mindenkit be akarunk kapcsolni ebbe a munkába. — E szervezkedés senki ellen nem irányul és nincs különleges fel­adata, de mindenki ellen feltámad, aki a nemzet egységét meg akarja bontani és mindenki szembe találja magát vele, aki nem egyetemes nem­zeti célra tör. Jogunk pedig az, hogy a magyar élet kereteit mi szabjuk meg ebben az országban. A mindennapi élet kereteire gondo­lok itt. A megtisztult közéletben lehet csak az egyes és az egyesek kérdését helyesen és igazságosan elintézni. Jogot szerezni nem pro­tekcióval, hanem a kötelességét tel­jesítő magyar ember jussával, meg­élhetést, jó megélhetést minden ér­demes magyarnak; nem kijárással, hanem azért, mert ez minden ma­gyarnak kijár. A mindennap problé­mája, élete, a munka tisztaságának, az élet tisztaságának figyelemmel kisérése, ez is a ti jogotok, felada­totok, hogy a jövő nemzedék ugyan­azt a gondolatot és jogot képviselje, amit ti, feladatok őrködni arra, hogy a szégyenteljes út meg ne is­métlődjék, hogy eljöjjön a dicsősé­ges magyar jövő. A felszólaláséi Igmándy-Hegyessy Géza elnök mondott köszönetét a miniszterelnöknek. A vezetőségi ér­tekezlet a Himnusz hangjával ért véget. Augusztus elsején kezdi meg működését a miskolci gazdasági főfelügyelőség A kerületi főfelügyelőség vezetője Bóbita János, Borsod vármegye eddigi gazdasági felügyelője lesz — A kerületi főfelügyelőségek hivatása az alájuk rendelt területeken az irányítás és az ellenőrzés lesz Mint jelentettük, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter elrendelte a gazdasági főfelügyelő­ségek felállítását és egyben meg­határozta a gazdasági főfelügyelő­ségek területi beosztását is. A mi­niszteri rendelkezés azonnal hatály­ba lépett. A rendelet szerint a tisza- jobbparti kerület székhelye Miskolc és területe megegyezik a Tisza- jobbparti Mezőgazdasági Kamara területével. A miskolci kerületi gazdasági fő­felügyelőség felállításával kapcsolat­ban a következő érdekes értesülé­seket szereztük: A gazdasági főfelügyelőségek tu­lajdonképpen nem új intézmények. Gazdasági főfelügyelők eddig is mű­ködtek, hatáskörük itteni vonatko­zásban Miskolcra, Abaúj-Torna, Bor­sod, Gömör, Heves, Nógrád várme­gyékre terjedt ki, csakhogy a fő­felügyelők állomáshelye Budapesten volt a földművelésügyi minisz­tériumban. Most tehát decentralizálják ezt a fontos intézményt, hogy haté­konyabban tudják gyakorolni az ellenőrzést és az irányítást, hogy közelebb legyenek az egyes vár­megyék gazdasági főfelügyelőségei­hez. Nagyon magasrendű és a mező­gazdaság szempontjából életbevágó feladat vár a gazdasági főfelügye­lőségekre,, hiszen az ellenőrzés és az irányítás révén befolyásuk lesz az egész mezőgazdasági kultúrára, a termelés minőségére és mennyi­ségére, a gazdasági oktatásra és erre az intézményre vár a feladat, hogy a magyar mezőgazdasági ter­melést segítse a legmagasabb szín­vonalra emelni. Értesülésünk szerint a miskolci mezőgazdasági főfelügyelőség au­gusztus elsején kezdi meg műkö­dését, mint teljesen önálló főhivatal. A gazdasági főfelügyelőség vezetője Bóbita János, Borsod vármegye je­lenlegi gazdasági felügyelője lesz. megállapítják-e újból Egerben a uillany egységárát Eger, július 29. Nemrégiben híradást közöltünk arról, hogy a városok villamos egy­ségárainak a megállapítását a köz­ellátási és iparügyi miniszter ma­gának tartja fenn a múlt év no­vemberétől visszamenőleg. Ezt a híradást az egri fogyasztók közül sokan úgy értelmezték, hogy Eger­ben is sor kerül a villany egység­árának újabb, esetleg magasabb megállapítására, s az új árat visz- szamenőleg novemberig ki kell fi­zetni. Egerben még a múlt év végén keresztülvitték az új ármegállapí­tást az árkormánybiztos felhatalma­zása alapján, aki 22 százalékos emelésre adott lehetőséget a villany­üzemeknek. Akkor az egységárat fel is emelte a város képviselőtes­tülete, 22 százalékkal. Az új ren­delkezés csupán elvileg mondja ki, hogy az ármegállapítást a két mi­niszter végzi, gyakorlatilag ez az intézkedés csak azokban a városok­ban jelent valamit, amelyek annak­idején nem nyugodtak bele a villa­mosvállalatoknak az árkormánybiz­tos által engedélyezett emelésébe. Az új rendelet tehát tulajdonkép­pen csak hatásköri megállapítást tartalmaz. Egerben nem lesz újabb villanyármegállapítás. Mindenkinek szabad sertést hizlalni és vágni Rémhírek a sertésvágások állítólagos eltiltásának tervéről Budapest, július 29. Egyes községekben ismeretlen egyének azt a nyugtalanító hirt terjesztik, hogy a télen már egyet­len sertést sem szabad levágni fogyasztásra. A Közellátási Hivatal nyomaté­kosan felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy ezek lelkiismeretlenül terjesztett hírek, amelyek csak arra alkalmasak, hogy az aratási mun­kálatok kellős közepén a közvéle­ményben nyugtalanságot keltsenek. Ezek a hírek tudatos rémhírek. — A közellátási kormányzat sem ilyen, sem ehhez hasonló rendelet kiadását nem tervezi és a közönség ilyen híreknek ne adjon hitelt. A valótlan hírek terjesztői haza­árulást követnek el, akiket az ille­tékes hatóságoknak azonnal be kell jelenteni. (MTI) — Az egri ggóggszertárak éjjeli szolgálata. Július hó 25-én este 7 órától augusztus 1-én este 7 óráig: Preszler Á. gyógyszer­tára, Széchenyi-u. 14. 10.000 ifjú vezető táborozik ez év nyarán Befejeződött a második egri tábor Eger, július 29. Az idei év nyarán kereken 10.000 levente táborozik, hogy ifjú­vezetői kiképzést nyerjenek. Mint ismeretes, a leventeintézmény kor­szerűsítésének alapgondolata, hogy maga az ifjúság vegye át a levente­intézmény alsó vezetését és ifjúsági mozgalommá fejlődjék a honvédelmi törvény által életre hívott legelső és legnagyobb nevelőintézményünk. Az idei táborokban önként jelent­kező, kiváló magyar leventék ké­szülnek a vezetői hivatásra. A tábor­parancsnokok a legtöbb helyen leventeköteles 19—21 éves fiúk, kiképző keretük, a beosztott pa­rancsnokok, mind-mind fiatal, már a tél folyamán kiképzett ifjúvezetó. A fegyelem ennek ellenére igen kiváló, a szellem és hangulat nagy­szerű. Eddig a Levente Hírközpont jelentése szerint Vácott, Agárdon, Esztergomban, Keszthelyen, Kapos­váron, Szegeden, Újverbászon, Szol­nokon, Debrecenben, Losoncon, Eger­ben, Huszton, Kassán, Rónaszéken, Kolozsváron és Nagyváradon voltak, illetve folynak táborok. Egy-egy tábornak kb. 200 résztvevője van, ebből mintegy 30 fő, a kiképző keret (valamennyi 8—12 leventére kikép­zett rajparancsnok jut), a többi kiképzés alatt áll. Az első táborsorozat június 22-én kezdődött és július 8-ig tartott; — a második július 13-án kezdődött és július 29-én végződik; augusztus' 3-án kezdődik a harmadik sorozat és augusztus 19-ig tart. A táborokban háromféle tagozat létesült, rajparancsnoki, szakaszpa- rancsnoki és egyetemi hallgatói. A háromféle tagozat leventéi külön­böző kiképzést kapnak, különböző próbákat tesznek és amint már a tagozatok neve is mutatja külön­böző hivatást fognak betölteni. A próbázásokon a táborozás befejezé­sével kiderül mindenkiről, hogy mi­lyen fokban alkalmas a vezetésre és e szerint kapja minősítését és beosztását. Az egri vezetőképző tábor a cif­ratéri állami elemi iskolában ütött tanyát, paracsnoka Lénárt János kereskedelmi középiskolai c. igaz­gató volt. Innen indultak minden . nap a gyakorlóterekre, a kitűzött feladatok elvégzésére s itt, az is­kola udvarán hangzottak fel estén­ként a tábortűz szebbnél szebb régi magyar nótái, bájos, fiatal mókái. A környék lakossága a késő esti órákig hallgatta a nótázást az ud­var fölött emelkedő Cifrasáncról s talán már hetek múlva érezhető lesz, mennyire áttisztították ezek a szép régi dallamok a külső ne­gyedek népének fülét és képzeletét. Hirdessen az „EGER“-ben

Next

/
Thumbnails
Contents