Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-07-04 / 105. szám

2 E 0 F f? 1942 július 4 — Földbirtokpolitikai intézkedések, földosztások vannak folyamatban, amelyek a kisexisztenciák számát állandóan szaporítják. Da ez az üd vöa folyamat átokká és országos elszegényedéssé válnék, ha nem jár­na együtt a termelési rend biztosí­tására irányuló állami beavatko­zással. Fokozni kell a termelést, mert szaporodó népünket el kell tartani s a honvédelem érdekei is ezt kívánják. Ds szükség van a termelés növelésére és tervszerű irányítására azért is, mert a háború utáni időkben a mai kezdetleges módszerek, alacsony termésátlagok és ötletszerű termelés mellett nem tudunk majd versenyt tartani a többi eérópai nemzettel és nem tel­jesíthetjük gazdasági hivatásunkat. De megköveteli a mezőgazdasági termelés fejlesztését az állandóan fokozódó iparosodás is, amelynek mind több hazai nyersanyagra van szüksége. Ezt pedig legjobban a magyar mezőgazdaság állíthatja elő. Ma a törvény rövid, úgynevezett kerettörvény. Negyvenegy szakasz­ból áll és szövegét tekintve lénye­gesen rövidebb, mint sok más kisebb jelentőségű törvényjavaslat. Ennek az a magyarázata, hogy a törvény sok tekintetben csupán a szükséges felhatalmazásokat tartalmazza és az irányvonalakat jelöli ki. A részletes végrehajtás külön munkaterv alap­ján történik. Ezt a munkatervet alább röviden ismertetjük. Kemény küzdelem a földért Alacsony termésátlagainknak egyik legfőbb oka a talaj helytelen és kez­detleges művelése. A milliárdos me­zőgazdasági terv keretében évente kétszázötvenezer holdat meszeznek, összesen négyszázötvenezer hold szikes területet sziktelenítenek és nyolcvanezer holdat gipszeznek. — Alagcsővezéssel víztelenítenek te­rületeket és sáncolással küzdenek a túlzott kiszáradás ellen. Évente negyvenezer holdat sáncolnak. Öt­venezer kisgazdaságban bemutató trágyatelepet állítanak fel és még külön kétszázezer kisgazda jut ilyen telephez. Négyszáz szántószövetke- zetet létesítenek; ezer darab ked­vezményes traktort osztanak ki és tízezer darab kisebb gépet juttat­nak a gazdáknak. A mezőgazdaság gépesítésére harmincötmillió pengőt fordítanak. A termelés fokozásának másik akadálya a földek elszórtsága. Ed­dig még egyetlen akció sem boldo­gult a tagosítással. Ezt most nagy­vonalúan oldják meg: tiz év alatt kétezerháromszáz községben tagosí- tanak. Ezzel a termőterület ötven­ezer holddal növekedni fog. Jó vetőmagot Ugyanilyen nagyvonalúan oldják meg a vetőmag-kérdést. Sok ezer vagon nemesített vetőmag, több ezer kedvezményes áru magtisztító gép, Növelni kell az Állattenyésztésünk elmaradott és szegényes. A reális lehetőségeket 8zámbavetve kívánja a milliárdos munkaterv növelni állatállományun­kat. Tehénállományunkat tiz év alatt két és fél millióra, lóállományunkat egymillióháromszázezerre és szarvas­marha-állományunkat négymillióra kívánja emelni megfelelő kedvezmé­nyekkel és a legelőviszonyok meg­javításával a kormány. A mai juh­állományt megkétszerezi, baromfi­állományunkat mintegy negyven- millióra növeli a terv. Hogy ez mit jelent a nemzeti jövedelem szem­pontjából, arra nézve csak azt az egy számot említjük meg, hogy a baromfiállomány növelésével együtt járó tojástöbbtermelés egymagában háromszázmillió pengő többletnek felel meg. Harminc keltető központ négymillió naposcsirkét fog kiosz­több száz állami magtisztító és csávázó telep adja meg a lehető­ségét a minőségi termelésnek. » állatállományt tani. Sokezer műanyát, számos új állami baromfitelepet létesitenek. Talán a legelhanyagoltabb, de legnagyobb jövő előtt álló termelési ágazatunk a kertgazdálkodás és a gyümölcstermesztés. Ötven százalék­kal növelni fogják gyümölcsfaállo­mányunkat. Az értékesítést is teljesen átszer­vezik. Négymillió mázsa befogadó terjedelmű új raktárház-hálózatot építenek. Hárommillió métermázsa ürtartalmú burgonyatárházat létesí­tenek a vasútállomásoknál. Száz­ezer silót építenek a kisgazdák számára. Minden község átlag tizen­hat államilag szubvencionált silót kap. A hűtóházak befogadóképessé­gét hétezer vagonra fokozzák. Az értékesítés előmozdítására főleg a visszatért területeken ezer új szö­vetkezetei alapítanak. Tudás.*.tudás...tudás... Amiket itt röviden elmondtunk, nem egyéb, mint a több és jobb ter­melés ugyanannyi anyagi előfelté­tele. De vannak ennek szellemi előfeltételei is. A szaktudás fejlesz­tése még az anyagiaknál is fonto­sabb. Evégből a milliárdos terv ha­talmas méretekben fejleszti a mező- gazdasági szakoktatást. Egyetemi színvonalra emelik a gazdasági fő­iskolákat, továbbá hétszázötven téli gazdasági tanfolyamot szerveznek. Az ország kétszázhatvankilenc járá­sában téli gazdasági iskolát állíta­nak fel. A szaktanárképző-intézet terve megvalósult, felemelik a ház­tartási tanfolyamok számát stb. A javaslat általában arra törek­szik, hogy minden kedvezményt megadjon a helyes irányú tevékeny­ségnek, de ne adjon kedvezményt a veszteglőnek, a maradinak, sőt az ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy a budapesti Ffilöp Jenő és Tsa szállító cég „Rapid forgalom1' helyi képviseletét elvállaltam. A szállítmányozási' szakma körébe tartozó mindennemű felvilágosítást keszséggal adok. A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kérve, vagyok szolgálataira készen: MONOSTORI JÓZSEF szállítmányozási vállalata. A M. Kir. Államvasutak szerződéses szállítója, MÁV. ház- tól-házig forgalom ügynöksége, „Fülöp Rapid Forgalom“ helyi_képviselete, a Magyar Bútorszállítók Országos Egye­sületének tagja, a Baross Szövetség tagja. EGER, Szervita-utca 28 szám. Telefon: 494. új termelési rend követelményeivel szembehelyezkedót hátrányokkal is snjtsa. Az állami beavatkozás éppen azért az eddigi mértéken határozot­tan túlmegy. S odáig terjed, hogy a termelők megszervezését és tár­sítását szükség esetén közhatalom­mal és kényszerrel is megvalósítja. A milliárdos terv anyagi meg- alapozottságá csak néhány szám­adattal jellemezzük: a különféle talajjavító, tagosító és a talaj jobb megművelését célzó munkákra több mint négyszázmillió pengőt fordít az állam tíz év alatt. Az állatte­nyésztés fejlesztésére százötvenmil­liót, az értékesítés előmozdítására több mint kétszázmilliót áldoznak. Végeredményben a „milliárdos“ mun­katerv egymilliárd és háromszáz- millió pengőre rúg. Hasonló nagy kezdeményezés és terv Magyaror- szágo még nem volt. De az is bi­zonyos, hogy a terv mélyreható át­alakulás jelent az eddigi gazdasági rendszerrel szomben, mert a gaz­dálkodást magasabb nemzeti köte­lességnek tekinti, amely a nemzsti irányítás és ellenőrzés alatt áll. Vigyázat, kém! ■ ■. Fontos felvilágosítások a társadalomnak a kémek elleni küzdelméhez Kémkedési perek tárgyalásán is­mételten előfordult, hogy a vádlott azzal védekezett, hogy nem tudta mit csinál, amikor a kémkedés bű­nébe esett. Ezt a védekezést sem magyar, sem semmiféle más bíróság a világon nem fogadhatja el. Nem lehet tekintettel arra, hogy valaki öntudatlanul, ellenszolgálta­tás nélkül eszközévé szegődik az ellenséges kémszolgálatnak. Magyarország ma háborúban vau és a háború nemcsak az ország ha­tárától több mint ezerkilométeres távolságra, hanem itthon is folyik. Végtelen fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy katonai, ellátási, ipari és más hadászati vonatkozású tit­kok ne jussanak az ellenség tudo­mására. A legsúlyosabban vétkezik a nem­zet érdeke ellen, aki akaratlanul is közreműködik abban, hogy az ellen­séget a helyzetről tájékoztatja. A kémkedésnek ezer módja és lehetősége van és az ellenség ter­mészetesen semmit sem hagy ki­használatlanul. Felhasználhatja azt a fecsegést, amelynek eredeti célja talán az, hogy a benfentesség lát­szatát keltse, vagy a fecsegőt ér­dekessé tegye. Igénybe vesz min­den lehetőséget, hogy adatokat sze­rezzen csapatmozdulatokről, felsze­relésről, katonai létszámról, az or­szágban uralkodó hangulatról, ter­melési, gazdálkodási adatokról, mindarról, ami az ellenség számára felbecsülhetetlen, a hadviselő or­szág számára pedig mérhetetlenül veszélyes. A kémperek tárgyalása során sokszor megdöbbentő adatok derül­nek ki, milyen meggondolatlanul és lelkiismeretlenül járnak el olyan emberek, akiknek éppen társadalmi állása vagy magasabb műveltsége fokozott /kötelezettségévé tenné a hallgatást és óvatosságot. Leveleket írnak, amelyekben fon­tos adatokat közölnek az ellenség­gel, a társadalmi érintkezés formáit a legsúlyosabb hazaárulásra hasz­nálják fel. Szerepet játszik ezek­ben az ügyekben a könnyelműség és felelőtlenség mellett sokszor a barátság vagy a szerelem is, mind­ezek azonban nem mentik és nem magyarázzák a bűnt, amely ellen az államnak minden eszközzel vé­dekeznie kell. Nehéz elhinni, hogy értelmes em­ber ne vegye észre, mikor esik a kémkedés bűnébe, de ha mégis akad ilyen ember, az semmi esetre sem mentesülhet a felelősségrevonás alól. Ahogy az ellenséges kémszolgá­lat nem válogat és szívesen hasz­nál fel magasabb társadalmi állású személyeket, úgy a megtorlásban sem lehet különbséget tenni, ha csak abban nem, hogy magasabb műveltségű, előkelőbb társadalmi állású ember még szigorúbb elbírá­lás alá esik. Éppen ezért — az elrettentés el­sőrendű honvédelmi kötelesség — nem lehetnek tekintettel arra, hogy a bűnös milyen indító okból követte el a kémkedést, vagy hogy nem tudta, hogy mit cselekszik, mert a törvény nemtudása nem mentesít. Kémkedés esetében azonban nem­csak a fennálló törvényekre kell tekintettel lenni, hanem arra is, hogy az ellenségnek tett szolgálat árulás a harcban álló ország érde­kei ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents