Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-24 / 204. szám
2 E G K m 1943 december 24. 31. Hollósy Tivadar 2822 p., 32. Ringelhann Béla 2766 p., 33. Steinhäuser István 2715 p., 34. dr. Ivá- novich Emil 2542 p., 35. Kőrösy Gyula 2411 p., 36. Mészáros Béla 2407 p., 37. Szentgyörgyi József 2404 p., 38. vitéz Tancsa István 2319 p. Póttagok: Odry József 2296 p., A kereszt és nemzeti címer jelképe a vallásosságnak és hazafiasságnak... És Eger e két nevelési eszményről nevezetes. Míg a régebbi századokban karddal védelmezte a hazát, addig újabban — immár kétszázötven esztendeje — a kereszt jegyében nevelte és neveli az ifjúságot. Iskoláink, hála Istennek, soha le nem térnek erről a helyes alapról és egyedül méltányolható sínpárról. Éppen azért esik jól az a hír, amelyet legutóbb is közölt lapunk a keresztény magyar leánynevelés egri fellegvárából, az Angolkisasszo • Rz 1687. évi éjféli mise Egerben Az 1687-ről 88-ra forduló tél a régi följegyzések szerint nagyon kemény volt. A nagyrészt romokban heverő városunk pusztulását jótékonyan takarta el december második felében a fehér hólepel. . . Szűzies volt az egész világ, mint a tiszta lelkiismeret. A féléves ostrom szomorú nyomait nem lehetett látni. A visszamaradt lakosság és akik mindjárt az első napokban betelepedtek, fázósan húzódtak meg a dü- ledező házacskákban, melyeknek ablakait a tél hímezte ki csodálatos virágaival. A szeszélyes virágképek, a szegény ember függönyei, vastag rétegben fedték a kitöredezett ablaküvegeket. A nyomás alól felszabadult lelkekben ébredezni kezdett a reménység, hogy talán- talán jön a jobb világ. Az ostromban résztvett hajdúk és katonák, magyar és német hadak voltak az első lakósai Egernek a török uralom megszűntével... Hajdúk és muskétások vegyest, drago- nyosok és tüzérek helyezkedtek el az üresen hagyott lakásokban . .. Kevés bennszülött népbeli, egyszerű földmunkások, iparosok és a törökök maradékai, akiket idekötött az özv. Kuczora Ferencné 2167 p., Válent Miklós 2128 p., dr. Lukács Gyula 2003 p., dr. Biró Károly Pétervására 1965 p., Károly János 1929 p., Rusztek Károly 1880 p., Radil Károly 1827 p., özv. Müller Ferencné 1812 p., dr. Sir Lajos 1807 p., Simon Miklós 1793 p., Mezei János 1793 p. nyok egri leánynevelő intézetéről. Az ott tanuló gimnazista leányok áldozatos érzelmeiről volt szó: mennyit gyűjtögettek és küldöttek a harctéren küzdő magyar kato= náknkak. Mivel azonban az intézetben mindenfajta iskola van, kétségtelen, hogy e tekintetben a többi sem maradt tétlenül. A leánylíceum és ta- niiónöképző 225 növendéke gyűjtött a magyar katonáknak: 4000 drb. cigarettát. Elküldött 458 árumintát és csomagot, 2300 imalapot, 182 karácsonyi levelet „névtelen hősnek“ s 370 olvasnivaló, jóirányú élet, a múlt, a hagyományok, a rokonság, a sírok és emlékek . . . A keresztény lakosság bizony évtizedek óta alig részesült lelki oktatásban, a hit igazságainak ismertetésében ... Hiszen a gyöngyösi ferenceseket is csak a várban sínylődő keresztény foglyok vigasztalására engedte be a török parancsnokság ... A harmadik nemzedék, mely a török igát sínylette, jobbára szüleitől hallott és vett át valamit a hitre vonatkozóan, de gyakorlásának lehetőségét megakadályozta a leigá- zottság .. . Elképzelhető, hogy mit jelentett a keresztény híveknek a jó Minorita atyák harangszavának megcsendü- lése a, felszabadulás nyolcadik napján! És elképzelhető, milyen lázasan készülődtek az első éjféli misére a szerzetesek ..! Fischer Mihály báró kamarai adminisztrátor, aki még a vár feladása előtt megbízást kapott Bécs- ből, hogy a vár és a város feletti kormányzást vegye át, a török zsákmányból egy harangot adományozott a Minoritáknak, amelyen Keresztelő Szent János képe díszlett . . . Rögtönösen haranglábat csináltattak udvarukon, mely a rendház mai helyén s a patak partján volt a nagyhíd mellett. Közel esett könyvet. Szétküldött ezeken felül 265 katona-imakönyvet. Minden növendék 8—10 levelet írt a honvédeknek s 10 szentmisét mondatott az elesett hősök lelkiüdvéért. A III. és V. osztályos leányok két délután főztek be paradicsomot az egri csapatkórház részére... Ezt tette a 225 magyar leány, együtt érezve a magyar nemzet minden becsületes tagjával és átérezve a honleányi kötelességet... És az iskola maga a lelkesítő nevelésen kívül avval is oktat, hogy a folyosó falára függesztett négy táblázaton állandóan nyilvántartja a növendékek családtagjainak harctéri szolgálatát és „Pro Patria“ ha- lottait. Mindezek hatása alatt naponta 10—10 növendék hallgat buzgóság- ból szentmisét a nagy magyar en- gesztelés szellemében. Ezek a számok már magukban is ékesen szólnak ennek a jeles iskolánknak munkájáról, nevelési szelleméről és arról a meggyőződésről, hogy a nemzet jövője a magyar anyákon fordul meg. Azokon a magyar anyákon, akik semmi áldozattól, munkától, vissza nem riadnak, mikor a magyarság jövőjéről van szó ... Ilyeneknek nevelését, tanítását tűzte ki célul már nyolc évtizeddel ezelőtt s erről az útról nem tért le soha egy pillanatra sem. Sőt, mintha a kitartó munka acélozta volna erejét... Erről tesz tanúságot az alábbi levél is, melyet „valahol Oroszországban“ írt meg és küldött az intézetnek egy Piszka László nevű zászlós. Ez a zöld tábori lap mindenesetre értékes darabja lesz az intézet múzeumának, mert tartalma a következő: 233/49. tábori posta-szám. „Főtisztelendő Kedves Nővérek! Messze idegenből küldöm fáradságos munkájukért szerény elismerésemet s egyben hálás köszönete- met. Augusztus hó elején megsebesültem és tábori kórházba kerültem itt kinn a keleti fronton. A kórházban sok oly önkéntes ápolónővel a harangláb ahhoz a patakparti nagy mecsethez, amelyet aztán átalakítottak templomukká s e minőségében szolgálta Istent egész 1757. július 4-ig, amidőn is a nagy árvíz nagyrészt romba döntötte. Valamint december 18-án a ciszterciták mai templomának helyén volt mecsetet alakították át hevenyészve templommá, hogy megtarthassák benne a hálaadó istentiszteletet ; hasonlóképpen jártak el a Minorita páterek is . . . Készen volt a templom. Megszólalt a harang és 91 évi hallgatás után ma 256 esztendeje, újra hívta a hívőket. . . Istent imádni. A hóval borított utcák fehérsége némi szende homályt ad a szent éjtszakának. A templomba igyekvők törték a havat, mely minden lépé- sök alatt csikorog, ropog. A mai Kossuth-tér, vagy mint akkor hívták, Fórum, sokkal nagyobbnak látszott az apró házacskák között. Túl a hídon, a vár alatt, szintén piactér volt, honnét feljárás épült ki a várba gyalogosok számára. És úgy ezen az ereszkedő úton, mint a térbe torkolló utcákból jönnek a hívek egyesével, kettesével, hármasával a kicsiny templom kivilágított ablakainak irányában. A homály mellett az a fénysugár az útmutató kalauzuk. Új apátokat, prépostokat és tb. kanonokokat nevezett ki Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló Az egyházi és hitélet terén végzett érdemes munkásságuk elismeréséül dr. Szmrecsányi Lijos érsek, pápai trónálló Szentgyörgyi József kanonok, szemináriumi vektort, az angyalok királynéjáról nevezett kom- polti apáttá, Wengritzky Konrád esperes, jászapáti plébánost, zárni c. apáttá nevezte ki. Mikes Lajos érd. esperes, miskolc- Szent Annái plébánost sajószentpé- teri c. préposttá, Kiss Péter dr. esperes, polgári plébánost szabolcsi c. préposttá, Bőthy Lajos dr. érseki tanácsos, esperes, törökszentmiklósi plébánost a tiszamenti keői pré- postság c. prépostjává nevezte ki. Tiszteletbeli kanonokká neveztettek ki: Krich Mihály érseki tanácsos, nagyiváni plébános, Dessewffy Elemér szentszéki tanácsos, püspökladányi plébános és Horváth István h. esperes, balkányi plébános. Fiz Angolkisasszonyok leánylíceuma és tanítónőképzője is gyűjtést rendezett a honuéóek számára R tábori kórházakban sok egri zárdista teljesít ápolónői szolgálatot találkoztam, kik az Önök nevelő- intézetében szerezték meg a tanítónői oklevelet s most mint önkéntes ápolónővérek, fáradtságot nem ismerve dolgoznak a szebb magyar jövő érdekében. Sugárzó szeretetük, kedvességük és jóságos gondosságuk páratlan. Mikor kérdeztem, hogy hol tanultak, büszkén és egyhangúan felelték : „Egri zárdisták voltunké Megígértem nekik, hogy írni fogok oda, ahol nevelkedtek. Kérem a Főtisztelendő Kedves Nővéreket, hogy a leánylíceum mind a négy osztályában tegyenek említést erről a nemes dologról és olvassák fel Önökhöz intézett soraimat, hogy a leányoknak példaképül szolgáljon ez az eset. Szívességüket előre is hálásan köszöni és további nevelő munkájukra Issen segítségét kéri 1942. október 18-án. Tiszka zászlós.“ A tény, melyet ez a levél föltár, mindenesetre megérdemli, hogy a nagy nyilvánosság elé kerüljön mint olyan, amely Eger iskolaváros voltára kedvező világot, sőt fényt vet. Karácsonyi kis gondolat Édes kis Jézus: Karácsonyi Gyermek, Rózsaszín harmat Fehér rózsaszirmon; Kacagó kék szem, Ragyogó arany haj : Bennem szüless meg Betlehemi álom! CH — Buzásné Pápay Klára a rádió karácsonyi műsorán. Buzásné Pápay Klára rövid idő alatt harmadszor lép fel a rádióban. Első fellépései olyan sikert jelentettek, hogy ezúttal a karácsonyi ünnepi műsorban adott helyet előadóművészetének a rádió igazgatósága. Pápay Klára december 25-én, Nagykarácsony ünnepén déli 1 órakor ad elő a „Csillag után“ címmel karácsonyi verseket. Mindenki ott akar lenni a szent áldozat bemutatásánál és így hamarosan megtelik a templomocska, de a künnszorultak is híven kitartanak. A díszes oltár, a fényes kivilágítás, a gyertyák fénye és a szállongó tömjénfüst illata áhítatba ringatja a lelkeket. A harmadik harangszó után bevonultak az oltár elé Kolocsányi Domonkos minorita, Palásti jezsuita és Figuli ferences páterek, valamint a minorita fráter. Közben felhangzik a szent Ambrus Himnusza és megkezdődik a szent mise szertartása. Közben az akkor ismert karácsonyi énekeket zengi a papság és lassankint az egész hívő sereg. A’ Szűz szüle szent Fiát; örvendezzünk... Eósa nemze liliomot, Jer, vigadgyunk! Atya nélkül született Fiát Ő anynyával jer, diesirjük ...! (Kisdi Benedek: Cantus Catholici 1651. 25. lap.) * Kely-fel keresztyén lélek, Az nagy Istenre kérlek: Tekénts-bé jászlocskában Szemlély csudákat abban: Ah Istenem, Jézusom, kedveseeskóm, Kisdedem, gyöngyöm, Szent Jegyesecském! Nézd melly kemény az ágya, Tiszta szerelmünk tárgya: Azért fekszik olly ágyon,
