Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-12-23 / 203. szám

2 EGER 1942 december 23. kereskedőt, aki közszükségleti cik­ket a fogyasztónak kiszolgáltat, ho­lott a vásárlási könyvben foglalt bejegyzésből megállapítható, hogy az illető fogyasztó a rendkívüli vi­szonyok által a mértéket meghala­dó mennyiségű árat vásárolt már. Özekkel Ferenc dr. m. kir. tiszti főorvos legutóbb a következő jelen­tést adta ki: Heves vármegye közegészségügyi állapota 1942 november havában általában csak kielégítő volt. A heveny fertőző betegségek kö­zül: hasi hagymáz 16 (2 halálos.), vörheny 68, bárányhimlő 22, diph- theria 11, hökhurut 5, vérhas3, jár. agy-gerincagyhártyalob 1, kanyaró 93, gyermekágyiláz 3, gyermekkori bénulás 1 esetben került hatósági észlelés alá. Összesen; 223 heveny fertőző betegség közül 2 volt halálos kime­netelű. Feltűnőbb számban hasi-hagymáz Egerben 7, vörheny: Gyöngyösön 16, Pásztón 12, Egerben 11, ka­nyaró : Egerben 64, Kálban 14 mu­tatkozott. Bizonyos, hogy kanyaró megbete­gedés sokkal több van, mint a- mennyi a hatóság tudomására jut, mert a szülők a kanyarós beteghez nagyon sok esetben nem is hívnak orvost. A hónap folyamán 34 újabb fer­tőző gümőkórós megbetegedést je­Keleti front. (Honvéd haditudósító század.) — Veszedelmes a vörösök dolga vonalaink előtt. -Ugró, érintő és taposó aknazárak keresztezik a támadók útját. Napokon át tapoga­tóznak, kísérleteznek: hol tudnának átjutni a műszaki záróvonalakon. Egymásután robbantak fel kisebb- nagyobb csoportban. Újabban — egészen egyedülálló, kegyetlen módon — változtattak a helyzeten: gyermeket, asszonyokat, nyomorékokat, a »közösség szempont­jából használhatatlan embereket“ kergetnek, kényszerítenek az akna­zárra, hogy ösvényt nyissanak a vállalkozó vörös katonáknak ... így pusztítja, nagy csoportokban a kom­munizmus az orosz faj gyermekeit. Egy-egy csoportból sértetlenül is kerülnek vonalaink elé asszonyok, gyermekek és férfiak. Kétségbe­esetten könyörögnek életükért és kenyérért.. . Most éppen két gyermeket hoz egyik járőrünk. Ágrólszakadt vere­bek. Remegnek, mint a nyárfalevél. Négy asszonyt és egy férfit téptek szét előttük az aknák. Ők meg­A vásárlási könyvre vonatkozó ren­delkezések betartását a hatóság nemcsak a kereskedőknél, hanem a fogyasztóknál is ellenőrizheti és a visszaélések példás megtorlásáról gondoskodik. (MTI) lentettek. A nevezett betegségeken kívül igen sok kisebb lázakkal lefolyt garathurut és nátha jelentkezett. Jelenleg 19 hatósági orvos telje­sít katonai szolgálatot. A zöldkeresztes főzőtanfolyam először Gyöngyösön, majd Bekölcén 12-íke óta pedig Egercsehiben mű­ködik. A IV. évnegyedre 50,000 P áll az ingyentej akció rendelkezésére. Hasi hagymáz elleni védőoltást 601 egyénnek adtunk. Tetvetlenités volt 93. A vármegye 27 zöldkeresztes egészségvédelmi körében tartott 224 tanácsadáson megjelent 4729 egyén. A védőnők 5513 családot, 6663 esetben látogattak meg. A gondozás alatt álló területeken meghalt 33 csecsemő. Orvosrendőri eljárás volt 7. A vármegye területén elhelyezett 680 államilag gondozott gyermek ellátása ellen panasz nem merült föl. Kisgyermek orvosi kezeltetésének elmulasztása miatt Gyöngyös, Erk 2 esetben indult megtorló eljárás. menekültek. Szemükben a rémület lángol. Ökölbe szorított kézzel fe­nyegetik a túlsó parton levő bun­kereket, állásokat, ahonnan éjfél­tájban útra kényszeritették őket. ■— Mindent a mérges kommunis­ták irányítanak odaát — mondja magából kikelve Csenoják Andrej Filipovics 15 éves fiú. — Nincs ott senkinek már nyugta. Minket is a politikai biztos parancsára szedtek össze. Géppisztolyok elé vettek és olyan katonák közé kisértek, akik egy szót sem tudnak oroszul. Szi­bériába valók. Egymással sem igen tudnak beszélni. Mutogatnak, rabol­nak, fosztogatnak és kegyetlenked- nek velünk. Röhögve kergettek az aknazárnak. Persze mi tapogatózva, félve jöttünk. Édesanyám, szegény, egészen kicsi koromban titokban imádkozni tanított. Hát most nagyon imádkoztam ... Társammal leghátul másztunk, kúsztunk, óvatosan igye­keztünk előre, nehogy drótba akad­junk. Kortyint egyet a katonakávéval kínált kulacsból s utána nagy lé- lekzettel folytatja: „Sohasem fogom elfelejteni ezt a rettenetes éjszakát“ — Négy akna robbant az előt­tünk menő asszonyok meg emberek alatt. Az így támadt résen kúsz­tunk át. Hogy hol? Szívesen meg­mutatjuk, akár most, akár este. Minden fűszálat megjegyeztünk, hisz az életünk függött tőle. Sohasem fogom elfelejteni ezt a rettenetes éjszakát! — Nincsenak szüleid ? Hol dol­goztál ? — tesszük fel a kérdést. — Nincsenek ... — haDgzik a válasz s rongyos, szakadozott, csupa mocsok ruhája felett összébb húzza darabokban lógó esőköpenyét. — Édesapám 1930-ban, édesanyám rá kilenc évre halt meg. Engem mun­kára fogtak a vörösök. Másfél évig egy vasúti töltésen dolgoztam, az­óta fűtőháznál dolgozok. Most az utcán fogtak nyakon és hurcoltak a halál torkába. Éppen annyit keres­tem, hogy éhen nem pusztultam. Egyetlen tisztességes inget nem tud­tam szerezni magamnak. Érdeklődünk a túloldali dologról, Termésről. — A termés ? Jó. A kicsépelt termést azonban nyomban elhará­csolták a komiszárok és valahová hátra irányították, úgy elhordták a gabonát, burgonyát, kölest, árpát, búzát, káposztát és minden más terményt, hogy az emberek most már éheznek. Az üzletekben nem semmit kapni. A kenyeret adagol­ják. Szitálatlan, korpás lisztből ké­szül a féligsült kenyér. A kiszabott adagnál többet senki sem kap, sőt az is elmarad sokszor hetekig. Egy paradicsom 10 rubel. Hirtelen átszámítjuk: egy és fél pengő. Hitetlenkedve rázzuk a fejünket: — Nem lehet az! Tévedsz fiam 1 — magyarázzuk. — Éa nem Uram! — hangzik a félreérthetetlen válasz. — Saját bő­römön tapasztaltam. Azt mondják a vezetők, hogy a paradicsom fény­űzési cikk az élelmezés terén, nél­küle meg lehet élni! Hiszen ha volna egyéb! A még meglevő és rejtegetve tartott egyéb élelmet azonban el­viszik a házról-házra fosztogató szi­bériai katonák, akiket vállalkozá­sok előtt leitatnak s úgy küldik a Eger, december 23. Nagy érdeklődéssel olvastam az Egri Kaszinó ügye körül kifejlődött vitát és azt hiszem jó szolgálatot teszek vele a köznek és a Kaszinó jövőjének, ha néhány gondolatomat közlöm a nyilvánossággal. Egy társaskör életének egyik legfontosabb eleme a kedélyesség. A kedély az idősebbekben is virág­zik, noha már letompitva a bölcs mérséklettel, de mégis a fiatalság az, amely a kedély lendületével vihetné tovább az egyesület életét. De azért magyar állásoknak . . . Bábolnák és fosztogatnak a vörös katonák Ezekután Matniso Leonid Vaszi- lievics tizennégyéves fiút kérdezget­jük ki. — Én is árva vagyok .. . han­goztatja és sírásra görbül a szája. — Félig árva. Négy évvel ezelőtt halt meg az apám. A vasútnál dol­gozott. Enni kell. Innen a hatodik faluban lakó édesanyám engem ál­lított a helyébe. Sokat dolgoztam, sok keserű kenyeret ettem ezen a vasúti töltésen. A vörös visszavonu­láskor, ezelőtt négy hónappal, en­gem is magukkal hurcoltak. Meg­szökni nem lehetett. Azokat az ár­kokat és bunkereket, ott a túlsó parton, mind mi készítettük. Aztán újból a vasúthoz kerültem. Most egyszerre fogtak el társammal és kergettek az aknamezőkre. Amikor könyörögtem, hogy ne hurcoljanak el az anyámtól, testvéreimtől, száj­ba rúgtak. Nézze meg itt ezt a ha­sadást. Ferdeszemű, csúnyaarcú ka­tona volt. Arról érdeklődünk, miért igye­keznek annyian át ide, a mi olda­lunkra. — Miért jönnek át az emberek ? Éheznek. Jön a tél. Nincs semmi. A vöröshadsereggel odamenekült kommunisták és zsidók, meg a ka­tonaság mindent felemésztenek. A társam igazat mondott: már foszto­gatnak, rabolnak a katonák. Rö­högve veszik ki az ember kezéből az utolsó falatját. Mit tegyenek hát? Ha ott marad a nép, egészen bizo­nyosan elpusztul a télen. Se ruhája, se ennivalója, se fűtőanyagja nincs. Azt mondják, egyszer úgyis meg kell halni. Hát nekiindulnak a Don­nak. Ha aztán véletlenül nem lövik le őket a vörösök, akkor úgy gon­dolják, hátha jobb dolguk lesz ideát. Mert rosszabb sorsa már sehol sem lehet az embernek, mint a Don bal­partján ! — Szóról-szóra igazat mondanak — mondja aívédókörletet tartó szá­zad parancsnoka. — Tegnap két asszony, azelőtt hat férfi, köztük két magát állatorvosnak mondó em­ber állította ugyanezeket. is szükség van a fiatalság betobor- zására, mert a Kaszinóhoz, általá­ban a társas élet kereteihez fiata­labb korban kell hozzászokni. Azok, akik fiatalabb éveikben megszokták a kellemes együttélést, a nemes szórakozást és elmét élesítő, műveltséget terjesztő vitákat, ké­sőbb is ragaszkodnak az egyesületi élethez és a fiatalokat is ilyen lelkületben nevelik. Mindezt azért mondom el, mert megállapíthatóan kevés a fiatalság a Kaszinóban. Mindent el kell te­Egerben az elmúlt hónapban hasi hagymáz és kanyaró mutatkozott nagyobb számban f Aknamezőre hajszolt orosz gyermekek Ferencz Gyárfás haditudósító. Hozzászólás az Egri Kaszinó ügyéhez

Next

/
Thumbnails
Contents